Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-10 / 186. szám

DÉLMAGVARORSZÁG Szerkesztőség: SZEGED, KARÁSZ-UTCA 9. SZAi*. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA; egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Kgyet* siám Ara ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZA/Ú. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 186. szám Péntek, auquszus 0 A nőtisztviselők. Azóta, hogy a világháború sok keserve és zordsága az emberiségre szakadt, a többi között azzal is gyarapodtak 'most már singős megoldást igénylő társadalmi problémáink, hogy a nőkérdést miként rendezzük. A kérdés szerintünk sokkal egyszerűbb, mint amilyennek sokan feltüntetni szeretnék. Már a háború előtt is megdönthetetlen igazság volt, hogy a nő gazdasági felszabadítása emeli a családi élet erkölcsi értékét, növeli a társadalmi érintkezés esztétikáját, finomságát és uj erőket állit a gazdasági élet szolgálatába. Ezeken a sarkigazságokon, amelyeket a béke termékenv tudománya állapított meg. mit sem változtatott a háború, legföjebb a kérdés gvakorlati megvalósításához sodorta közelebb az emberiséget. Bankokban, vállalatoknál, műhelyekben, irodákban és üzletekben egyre több a női munkaerő. Az egyensúly a termelő munka egész vonalán mindjobban a nők javára fog billenni, minél tovább tart a háború. A békekötés után előreláthatólag hatalmas méretekben meginduló ipari termelés megtartja, sőt bizonyára szaporítani fogja azokat a női munkaerőket, amelyeket az egyes üzemekben akkor elhelyezkedve talál. Természetes, hogy a női munka ilven 'hódításából a köznek csak haszina lesz. nemcsak azért, mert a háború után esetleg szűkölködni fogunk férfi-munkaerőben, jhanem azért is, mert a termelés fokozásának — különösen a háború után — semmi körü'mények között sem fogja kárát látni a gazdasági élet. Ilyen körülmények "között az ember elcsudáikozhatnék azon a passzivitáson, a mellyel a nőtisztviselők sorsuk igáját viselik, ha nem lenne kénytelen a nap minden órájában legalább annyiszor, ahány perc van benne, első sorban a férfi-tisztviselők már-már aggkori gyöngeségben szenvedő passzivitásán csudálkozni. Ennek a szerencsétlen, nagy részben még rna is szervezetlen. széthúzó, a megértést nem kereső vagy nehezen találó testületi szellemnek köszönhetik a magántisztviselők, hogv java részüknek sorsa — sokszor családostul — még ma is bizonytalan, hogv valamennyi kereső osztály között talán ők sínylődnek a legsilányabb fizetési viszonyok között, hogv a háború alatt nekik jutott a legtöbb pótlék a — nyomorból. Eléggé elrettentő példa ahhoz, hogy utaikat uj pályatársaik, a nők elkerüljék. Egy-két ielből lehetett is arra következtetni, hogy a nők több lendülettel és nagyobb bátorsággal fogják megvívni gazdasági harcaikat, mint amennyivel a háborúban százezrével pusztuló férfiak fegyverkeztek fel erre a küzdelemre. Az emberiség emelkedésének és haladásának minden lelkes rajongója bizonyára nagy örömmel tapaszfalná, ha az ilyen jelek állandósulnának és a nőtisztviselők gyorsan kijegecesedett osztályöntudafukkaí. jói kiépített és erős viharokkal dacolni képes szervezetükkel szolgáltatiák minél előbb minden kételkedő számára legnagyobb bizonyítékát hivatottsátruknak. A fegyverek között, amelyekkel ehhez a ".célhoz sikeresen verekedihetik ki magukat, már régen tul kellene lenniök az előadások tartásán. Már más fegyver forgatását is kellene tanulniok és £2.v-egy előadásnak csak annyi jelentőséggel lenne szabad bírnia, amint, amennyi a betűk gyakorlásának van a gyereknél, amikor jól olvas. A háborús drágaság keserves leckepénzt fizettet a nőtisztviselőkkel is. Tudniok és látniok kell, hogy minden máskép lehetne. Rajtuk áll. Tegyék ugy, hogy máskép legven. Ne növeljék -az uri proletárok, a szemérmes koldusok nagy táborát. Igyekezzenek inkább minél előbb felszabadulni és — felszabadítani, •«bsaflimbaba»tftia«aaf«esi:»tt« *a»asm»s»»aba«*rc«0me««saaea>ri*a«saaaaaam Vérbefulladt orosz-román tömegtámadások. - A foglyok száma 50 tiszt és 3300 közlegény. 17 ágyút és több, mint 50 géppuskát zsákmányoltunk. - Néhány szakaszon előretoltuk állásainkat. — BUDAPEST, augusztus 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: A románok és oroszok arra irányuló kísérletei, hogy a németeknek Fcksariitól északra kivívott sikereit erős tömegtámadásokkial ellensúlyozzák, teljesen meghiúsultak. Az ellenség tegnap estig foglyokban 50 tisztet és 3300 főnyi legénységet, azonkívül 17 ágyút és 50-néI több géppuskát és aknavetőt veszített. József főherceg vezérezredes hadcsoportja: Rohr báró vezérezredesnek a keleti magyar határon hiarcoló hadseregénél tegnap csaknem valamennyi arcvonalszakaszon kedvező lefolyású harcokra került a sor, amelyek számunkra területnyereséggel jártak. Az ellenség heves támadásait véresen visszavertük. Bukovina déli részében lovasságunk több napos kemény küzdelem után Vamianál elragadott az oroszoktól két egymás megett fekvő magaslati állást és (Jura Humora irányában nyomul előre. — Tovább északra a helyzet lényegesen nem változott. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, augusztus 9. A nagy főhadiszállás jelenti: Lipót bajor herceg vwértábornagy harcvonala: Nem volt különös esemény. József főherceg vezérezredes arcvonala: Az Erdős-Kárpátokban és Moldvaország nyugati részének határhegységeiben eredményes harci tevékenységet fejtettünk kl. Néhány szíakaszon vonalainkat előretoltuk és az ellenség erős ellentámadásalt visszavertük. Mackensen vezórtábornagy hadcsoportja: A helyzet kedvezően fejlődött. Az oroszok és románok tömegtámadásokban nagy erőket vetettek tűzbe, hogy csapatainktól a Foksanitól északra elvivott és tegnap is lényegesen gyarapított területnyereséget elragadják. Az ellenség a legsúlyosabb véres veszteséget szenvedte. Á foglyok száma 50 tisztre és 3300 főnyi legénységre, a zsákmány 17 lövegre és főbb mint 50 géppuskára és aknavetőre emelkedett. ! LUDENDORFF, első föswHlásmőőter. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Róbert Cecil Szerbia helyreállítását követeli. STOCKHOLM, augtuszus 9. A Reuterügynökség jelenti Londonból: Egy, a szerb-barát társaság által rendezett banketten Róbert Cecil lord kijelentette, (kárpótlásul Szerbia szenvedéseiért c! kell érni Szerbiai teljes helyreállítását. Noha a békefeltételeket még nem tehetjük közzé — folytatta Róbert Cecil — máris hangsúlyozzuk, hogy az összes érdekelt országok természetes törekvéseinek elismerése alapján a tartós szabályozásra törekszünk. Ml mindvégig ki íogunik tartatni szövetségeseink mellett. Ezután Pasics szerb miniszterelnök szólalt föl. Kijelentette, a becsületes békét csak ugy biztetsitíhatjuk, ha az Ausztria-Magyarország igája alatt levő összes ncpek fölszabadulnak, ha Franciaország visszakapja Elzászt, ha az olaszok egyesülnek fel nem szabadított testvéreikkel, *