Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-10 / 186. szám

DÉLMAGVARORSZÁG Szerkesztőség: SZEGED, KARÁSZ-UTCA 9. SZAi*. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA; egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Kgyet* siám Ara ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZA/Ú. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 186. szám Péntek, auquszus 0 A nőtisztviselők. Azóta, hogy a világháború sok keserve és zordsága az emberiségre szakadt, a többi között azzal is gyarapodtak 'most már sin­gős megoldást igénylő társadalmi problé­máink, hogy a nőkérdést miként rendezzük. A kérdés szerintünk sokkal egyszerűbb, mint amilyennek sokan feltüntetni szeret­nék. Már a háború előtt is megdönthetetlen igazság volt, hogy a nő gazdasági felszaba­dítása emeli a családi élet erkölcsi értékét, növeli a társadalmi érintkezés esztétikáját, finomságát és uj erőket állit a gazdasági élet szolgálatába. Ezeken a sarkigazságo­kon, amelyeket a béke termékenv tudomá­nya állapított meg. mit sem változtatott a háború, legföjebb a kérdés gvakorlati meg­valósításához sodorta közelebb az emberi­séget. Bankokban, vállalatoknál, műhelyekben, irodákban és üzletekben egyre több a női munkaerő. Az egyensúly a termelő munka egész vonalán mindjobban a nők javára fog billenni, minél tovább tart a háború. A békekötés után előreláthatólag hatalmas méretekben meginduló ipari termelés meg­tartja, sőt bizonyára szaporítani fogja azo­kat a női munkaerőket, amelyeket az egyes üzemekben akkor elhelyezkedve talál. Ter­mészetes, hogy a női munka ilven 'hódításá­ból a köznek csak haszina lesz. nemcsak azért, mert a háború után esetleg szűköl­ködni fogunk férfi-munkaerőben, jhanem azért is, mert a termelés fokozásának — különösen a háború után — semmi körü'­mények között sem fogja kárát látni a gaz­dasági élet. Ilyen körülmények "között az ember el­csudáikozhatnék azon a passzivitáson, a mellyel a nőtisztviselők sorsuk igáját vise­lik, ha nem lenne kénytelen a nap minden órájában legalább annyiszor, ahány perc van benne, első sorban a férfi-tisztviselők már-már aggkori gyöngeségben szenvedő passzivitásán csudálkozni. Ennek a szeren­csétlen, nagy részben még rna is szervezet­len. széthúzó, a megértést nem kereső vagy nehezen találó testületi szellemnek köszön­hetik a magántisztviselők, hogv java ré­szüknek sorsa — sokszor családostul — még ma is bizonytalan, hogv valamennyi kereső osztály között talán ők sínylődnek a legsilányabb fizetési viszonyok között, hogv a háború alatt nekik jutott a legtöbb pótlék a — nyomorból. Eléggé elrettentő példa ahhoz, hogy utaikat uj pályatársaik, a nők elkerüljék. Egy-két ielből lehetett is arra következtetni, hogy a nők több lendülettel és nagyobb bá­torsággal fogják megvívni gazdasági harcai­kat, mint amennyivel a háborúban száz­ezrével pusztuló férfiak fegyverkeztek fel erre a küzdelemre. Az emberiség emelkedé­sének és haladásának minden lelkes rajon­gója bizonyára nagy örömmel tapaszfalná, ha az ilyen jelek állandósulnának és a nő­tisztviselők gyorsan kijegecesedett osztály­öntudafukkaí. jói kiépített és erős viharok­kal dacolni képes szervezetükkel szolgáltat­iák minél előbb minden kételkedő számára legnagyobb bizonyítékát hivatottsátruknak. A fegyverek között, amelyekkel ehhez a ".célhoz sikeresen verekedihetik ki magukat, már régen tul kellene lenniök az előadások tartásán. Már más fegyver forgatását is kellene tanulniok és £2.v-egy előadásnak csak annyi jelentőséggel lenne szabad bír­nia, amint, amennyi a betűk gyakorlásának van a gyereknél, amikor jól olvas. A hábo­rús drágaság keserves leckepénzt fizettet a nőtisztviselőkkel is. Tudniok és látniok kell, hogy minden máskép lehetne. Rajtuk áll. Tegyék ugy, hogy máskép legven. Ne növel­jék -az uri proletárok, a szemérmes koldu­sok nagy táborát. Igyekezzenek inkább mi­nél előbb felszabadulni és — felszabadítani, •«bsaflimbaba»tftia«aaf«esi:»tt« *a»asm»s»»aba«*rc«0me««saaea>ri*a«saaaaaam Vérbefulladt orosz-román tömegtámadások. - A foglyok száma 50 tiszt és 3300 közlegény. ­17 ágyút és több, mint 50 géppuskát zsákmányoltunk. - Néhány szakaszon előretoltuk állásainkat. — BUDAPEST, augusztus 9. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Mackensen ve­zértábornagy hadcsoportja: A románok és oroszok arra irányuló kísérletei, hogy a németeknek Fcksariitól északra kivívott sikereit erős tömegtámadásokkial ellensú­lyozzák, teljesen meghiúsultak. Az ellenség tegnap estig foglyokban 50 tisztet és 3300 főnyi legénységet, azonkívül 17 ágyút és 50-néI több géppuskát és aknavetőt veszí­tett. József főherceg vezérezredes hadcso­portja: Rohr báró vezérezredesnek a ke­leti magyar határon hiarcoló hadseregénél tegnap csaknem valamennyi arcvonalsza­kaszon kedvező lefolyású harcokra került a sor, amelyek számunkra területnyereséggel jártak. Az ellenség heves támadásait vére­sen visszavertük. Bukovina déli részében lovasságunk több napos kemény küzdelem után Vamianál elragadott az oroszoktól két egymás megett fekvő magaslati állást és (Jura Humora irányában nyomul előre. — Tovább északra a helyzet lényegesen nem változott. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, augusztus 9. A nagy főhadi­szállás jelenti: Lipót bajor herceg vwér­tábornagy harcvonala: Nem volt különös esemény. József főherceg vezérezredes arcvona­la: Az Erdős-Kárpátokban és Moldvaország nyugati részének határhegységeiben ered­ményes harci tevékenységet fejtettünk kl. Néhány szíakaszon vonalainkat előretoltuk és az ellenség erős ellentámadásalt vissza­vertük. Mackensen vezórtábornagy hadcso­portja: A helyzet kedvezően fejlődött. Az oroszok és románok tömegtámadásokban nagy erőket vetettek tűzbe, hogy csapa­tainktól a Foksanitól északra elvivott és tegnap is lényegesen gyarapított terület­nyereséget elragadják. Az ellenség a leg­súlyosabb véres veszteséget szenvedte. Á foglyok száma 50 tisztre és 3300 főnyi le­génységre, a zsákmány 17 lövegre és főbb mint 50 géppuskára és aknavetőre emelke­dett. ! LUDENDORFF, első föswHlásmőőter. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Róbert Cecil Szerbia helyreállítását követeli. STOCKHOLM, augtuszus 9. A Reuter­ügynökség jelenti Londonból: Egy, a szerb-barát társaság által rendezett ban­ketten Róbert Cecil lord kijelentette, (kár­pótlásul Szerbia szenvedéseiért c! kell érni Szerbiai teljes helyreállítását. Noha a békefeltételeket még nem tehetjük köz­zé — folytatta Róbert Cecil — máris hangsúlyozzuk, hogy az összes érdekelt országok természetes törekvéseinek el­ismerése alapján a tartós szabályozásra törekszünk. Ml mindvégig ki íogunik tar­tatni szövetségeseink mellett. Ezután Pasics szerb miniszterelnök szólalt föl. Kijelentette, a becsületes bé­két csak ugy biztetsitíhatjuk, ha az Ausz­tria-Magyarország igája alatt levő összes ncpek fölszabadulnak, ha Franciaország visszakapja Elzászt, ha az olaszok egye­sülnek fel nem szabadított testvéreikkel, *

Next

/
Thumbnails
Contents