Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-09 / 185. szám

—————— 4 oelmaoyabükszag. Szeged, 1917. augusztus 9. volna ut i a. hogy azokat teljesen elvojtja pedagógiai rendeltetésüktől és teljesen a kormányzó politika szolgálatába hajtsa, hogy ezáltal minden kormánv a románság igen számos tagjaira rávethesse a maga béklyóját. — Ha ez a miniszteri rendelet köztudomására fog jutni a román nép legszélesebb köreinek, a legrettenetesebb megütközést fogja kelteni. Azonnal meg fogja ingatni a román népnek az uj kormányba vetett bizatt mát cs teljesen lehetetlenné fogja tenni az országos román nemzetiségi pártnak azt, hogy az uj rend kifejlesztésében a kormánynak segédkezbessék. De nemcsak a románságra nézve lesz ez a rendelkezés a legszomorúbb következményekkel, hanem az általános választójogért meginduló küzdelmet is meg fogja nehezíteni; egyrészt uj soviniszta jelszavakat fog az országba és a politikai küzdelmekbe beledobni, másrészt lovat fog adni azok alá, akik az általános választójog ellen a magyarság érdekeinek ürügye akiit, de tulajdonképen saiát osziályérdekeik megvédelmezéséérf felvették a küzdelmet. Tiszának vannak a románság kebelében barátai is, akiket önző érdekek kötnek hoz;;. Ezek azonnal azt fogják hirdetni, hogy a Tisza-kormány és a munkapárt nagyobb tekintettel volt a románság érdekei iránt, mint a jelenlegi kormány és legalább száz kerületben. alipl a románságnak többsége, vagy nagy kisebbsége van, a- következő választásokon a munkapártnak nyert ügye lesz. Ezekben a kerületekben majdnem lehetetlen lesz akár nemzetiségipárti, akár kormánypárti embert megválasztani. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben az esetben " Tiisza sakkhuzása teljesen sikerülni fog, azért a legmélyebb aggodálommal az ui kormány életereje iránt ez utón is felhívom a választójog összes barátait és magának n kormány elnökének a figyelmét arra. hogy iparkodjék, habár az utol/só pillanatban is. elejét venni ennek a katasztrófának. Herczeg István. Koronatanács Jasíban. — A román hadsereg helyzete súlyos. — í<!otterdambóiI jelentik londoni források nyomán: A román király, aki a legutolsó offenziva idején csapattesteinek körében a fronton tartózkodott, hirtelen visszatért Jas'ba a váratlanul összehívott haditanácskozásra, amelyen a végzetásqn aggasztó katonai helyzetet vitatták meg. Felmerült az a kérdés, nem volna-e a leghelyesebb a mai viszonyok között idejekorán visszavonulni, mig az ellenség nem zavarhatja a csapattestek visszavonulását éis mig fenn lehet tartani az összeköttetést az orosz hadsereg Zömével, semhogy céltalan és súlyos áldozatok árán tovább tartsák a mostani vonalai. A haditanács abban állapodott meg, hogy a román seregnek SZÍVÓS ellenállást kell kifejtenie mindaddig, mig az angol gyújtogató osztagok elvégzik pusztító munkájukat s felperzselnek mindent, hogy a románok visszavonulása után az ellenség az egész területet feldúlva találja. \ Déluiagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Klsdóhivetal 81. Nem vesz a város téglagyárat (Saját tudósítónktól.) Szeged törvényhatósági bizottsága szerdán délután 4 órakor dr. Kelemen Béla főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen fontos tárgya a Cserepes-sori Spiegl-féle téglagyár megvétele volt. A rendkívüli közgyűlés lefolyásáról a következő tudósításunk számol be. Kelemen Béla fiőspán elnökölt. Bakói Pál helyettes-polgármester ismertette a téglagyár megvétele ügyében eddig történt intézkedéseket. amelyekről már beszámolt a DélmagiMrország. A gyárat, amelynek még 16.000 négyzetöl kiaknázatlan földterülete van, négyzetölenkint hat koronáért kínálták föl eladásra a tulajdonosok s a fölszerelésekkel együtt összesen 232.000 koronába kerülne az egész gyártelep. A szakértői szemle szerint a gyártelep teljesen modem és kiváló üzlet még :/ mai nehéz munka és munkásviszonyuk közölt is. A leltárérték — a békeidőbeli árakat véve alapul — 232.000 korona. Ismertette ezután Bokor a célt, amit a gyártelep szolgálna. A háború után sok uj intézményt kell a városnak létesíteni, amelyek tetemesen kevesebbe kerülnének, iia a város maga szállítaná az építkezésekhez szükséges tégla és cserépanyagot. De egyúttal árszabályozó szerepet is töltene be a városi téglagyár, amely nem hagyná az árakat fölverni. Fölolvassa a szerződés szövegét, amely több Irányú engedményt tesz a városnak: igy az anyagkészletek átvételénél mintegy 30—4ii százalékos kedvezményt ad. A tanács javasalja, mondja ki a közgyűlés, hogy a gyártelepet megveszi s utasítsa a tanácsot a szerződős megkötésére, a készletek és gyártelep leltárszerű átvételére. A vételárat lombard kölcsönből fedezné a város, amelynek fizetését aztán a téglagyár üzemének megterhelésével I költségvetésileg biztosítaná. Kéri a közgyűlést, fogadja el a tanács javaslatát. Kiss Gyula az első fölszólaló. A közgyűlés igen fontos dologról tárgyal most — tnonu ja — jól meg kell gondolni a határozatot. A három éves háború óvatosságra taníthatta a várost. Ilyen bizonytalan üzletbe szerinte nem szabad belemenni. Ha maid szüksége lesz a városnak téglagyárra, van földje, föl tudja ő maga is építtetni a téglagyárat. Egyébként is 20—30 év előtt határozatot hozott a közgyűlés, hogy a körtöltésen belül kigödrözni nem szabad a tőidet. Indítványozza, vegyék le a napirendről a kérdést, ÍDr. Vegnmn Ferenc azt látja minden városi háztartásban, hogy eddigi jövedelmeik mellett, szükség van más jövedelmekre-/" Tehát ilyen ipari üzemek létesitése után kelt nézniük. A bankok sem fognak csak betétjeikből élni ezután, hanem iparvállalatokat fognak létesíteni. Csak azt kell biztosan tudni, van-e 16.000 négyszögöl még kihasználatlan földje a gyárnak, hogy folytathatja-e üzemét. Ha igen, ugy a vétel mellett vau. Gombos Imre rövid beszédben Kiss Gyula indítványához csatlakozik, tDr. Becsey Károly hosszasan foglalkozik a gyár-vásárlás kérdésével. Nem lát egyetlen komoly indokot sem a vétel mellett. Ez a gyár kis gyár. Mért vegyen a város kisgyárat mikor csináltathat később, ha kell, egy nagyot? Ez a téglagyár a legkisebb Szegeden. Nem is modern, nincs egyetlen gépe sem. Tett-e számítást arra a város, hogy, — ha majd a normális viszonyok visszatérnek — mibe fog kerülni a tégla ezrenkint? Ekkor majd ez a kis termelőképes&égü gyár rá fog fizetni üzemére. Bokor Pál: Nem kicsi gyár. Tiz hold földje van. Becsey: De kicsi. Magánvállalkozásban talán kifizetődő üzlet, de u városnak az adminisztráció nagyon sokba fog kerülni. Ez a vállalkozás nagyon kéte&értékü vállalkozás. Bokor Pál: A szakértők ellenkezőjét mondják. Becsey Károly arra kéri a közgyűlést ne menjen bele ilyen kétes jövőjű üzletbe. Tonelli Sándor szerint egyedül dr, Végman hangoztatott helyes álláspontot a vitában. Arról kell meggyőződni, van-e elég anyag a gyártás folytatására? Minthogy van, meg keli venni a gyárat. Egyébként fejleszteni is lehet ezt az üzemet később. Bizonyos, hogy a mostani magas árak a háború után még hosszú ideig fenmaradnak. A téglagyár pedig igen fontos missziót szolgálna például a munkásházak és iparvállalatok építésénél. Dr. Kovács József ellenzi a gyárvételt a városnak telkeket kell biztositani. nem pedig kigödrözni a jó telkeket. Kiss Gyula indítványát pártolja. Mihalovics Dezső azt kérdi, •miért akarják a tulajdonosok eladni a vállalatot, ha ilyen nagy haszonnal jár? Dr. Cserő Ede szerint nem a telkeket kell a városnak szaporítani. Hiszen magasépitkezes mellett 500.000 ember is ellakhatna itt. De elsősorban is arra kell gondolni, hogy egyszer hazajönnek a hősök és azoknak lakás kell és a javításhoz tégla. És a városnak • kötelessége támogatni a hősöket. Tóth Ferenc: De nem téglával. Cserő: Azzal is, mással is. A városnak minden közérdekű vállalatot meg kellene vásárolnia. A villanytelepet és a villamost is. A tanács javaslatát fogadja el. Bokor Pál ezután sorrendben válaszol a fölszólalásokra. Kiss Gyula azt mondta, elvből ellene van minden telekvételuek. Nos, ez az elvi meggyőződése nagyon ujkeietü lehet, mert ő emlékszik rá, hogy már Kiss Gyula is adott el telket a városnak. Válaszol ezután Becesy felszólalására, amelyet pontrói-pontra cáfolni igyekszik. Kiss Gyula ismételt felszólalása után elnök szavazásra tete föl a kérdést, aminek során 26 szóval 19 ellen a közgyűlés Kiss Gyula indítványa mellefoglalt állást. 'Egyhangúlag hozzájárult még a közgyűlés a kórházi alkalmazottak ruhabeszerzési segélye tárgyában tett tanácsi előterjesztéshez. . ( . . . ( J Orosz iap fegyverszünetet javasol a oeKekotésíg. Kopenhága, augusztus 8. A Delo Naroda, irja: Minden fronton meg kell szüntetni az ellenségeskedést, hogy Németország és Anglia megállapíthassa háborus céljait. Akkor rövidesen megtudhatjuk, hogy mi A két hadviselő csoport helyzete. Amerikaiak a stockholmi konferencia ellen. Stockholm, augusztus 8. Newyorkbót jelentik: Gotnperz, az amerikai munkássaövetség elnöke, nyilatkozatot tesz közzé, amelyben kifejti, hogy nézete szerint a rnuníkásképviselők nemzetközi konferenciája nem helyénvaló, sőt ártalmas volna. A kancellár a békéről. Berlin, augusztus 8. Michaelis kancellár, a hesseni nagynémet gyűlésről küldött üdvözlő táviratra a következő váilaszt küldte;. „Szentül hiszem, hogy a mostani hadihelyzet olyan békéhez fog bennünket vezetni, a mely a német nép életfeltételeit ugy a szárazföldön, mint a tengereken is hosszú idő4 re biztositani fogja," . i