Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-01 / 178. szám

Szeged, 1917. augusztus 1, DÉLMAGYARORSZÁG. zásét fölöslegessé teszi. A gyár az első évben 5000 vaggon. erőtakarmány termelését tervezi. Ebből a 'Polgári lakosságnak is teljesen megfelelő mennyiség jut. Lukács Ödün polgármesterkelyettes a közélelmezési hivatal kezelésében fogja a város által átveendő takarmánymennyiséget szétjuttatni az állattartó lakosságnak, ugy bogy abból idegen polgári lakosságnak nem lelhet semmit sem kivinnie. Azt tervezik, ihogy az állatállomány nak megfelelő mennyiségű takarmányjegyet bocsátanak ki. A gyár természetesen csak olyan föltételek mellett kapja a kormány ellenőrzésével a nyersanyagot, hogyha a közcélokra fordítja minden készítményét és be tudja bizonyítani, hogy semmit sem enged át a spekulációnak. Igy remélik, hogy a megfizethetetlenül magas nyerstakarmányárakat is le lehet törni és legfőképpen biztosítani a város és talán Biharvármegye értékes állatállományát a pusztulástól. — Értesítés. A Hungária Cipőgyár szegedi fiókja vezetősége értesiti a tisztelt közönséget, bogy eddig saját műhelyében készült cipőjavítás, neveztesen talpalás és sarkalás f. évi augusztus 1-től a Szeged szab. kir. város Közélelmezési Hivatal Bőripari osztályának műhelyében (községi fiúiskola, Jókai-utca 2.) fog ugyanolyan minőségben és kivitelben készülni, mint ezideig is készült. Mi a műhelyt itt feloszlatjuk és kérjük a tisztelt közönséget, bogy a javítási munkákat az eddigi bizalommal szíveskedjenek a Közélelmezési Hivatal bőripari osztály műhelyébe vinni. Kiváló tisztelettel Hungária Cipőgyár szegedi fiók vezetősége. — Halál fürdés közben. A rendőrségi sajtóiroda jelenti: Junker Mátyás 15 éves fiu, egy vásári mutatványos fia, hétfőn bátyja kíséretében lement a tiszai Regdon -fii v dobé és bár nem tudott úszni, a szabad Tiszában [kezdett fürdeni. Azonnal elmerült, mire azonban a fürdőzők észrevették hogy \ nem tud úszni már nem lehetett megmenteni. A rendőrség eljárást indított annak meo'állapitására, bogy .a fiu haláláért kit terhel a felelősség. — ÓRA és ÉKSZER Javításokat gyorsan, pontosan és olcsón készít FIS CHER K. Korzó kávéház mellett. — Telefon: 1538 — Három embert leifitt egv őrmester. Bécsből jelentik: A katonai rendőrség az utcán igazolásra szólított fel egy trénőrmestert. Az őrmester nem akarta magát igazolni és .menekülni igyekezett. Futása közben három emberre rálőtt, akik közül egy meghalt, kettő •pedig súlyosan megsebesült. A merénylet után az őrmester jobbhalántékába lőtt. — Földrengés. A budapesti tudományegyetem földrengési obszervatóriuma közli, hogy kedden hajnalban középeurópai zónaidő szerint egy órakor és félötkor a műszerek megint két heves távoli földrengést jeleztek, •mintegy 7500 kilométer távolságból. A rengés valószínű helye India, vagy Ázsia. Tisztelettel értesíteni a n. é. közönséget, hogy Vegytisztitő és ruhafestő intézetet nyitottam. Szives pártfogást kér Klekker A. Janka (volt Máthé Györgyné) Feketesas-utca 17. szám. legjobb asztali-, peUJHL csenye- és gyógyborok, pezsgők .v.v DANNER Mihálynál, széitienuHÉP. Csongcátü-p. Havas Jenőmé első szegedi tanerő, irodai és kereskedelmi alkalmazottak elhelyező intézete. Szegeden Zrinyi-u. 10. Magyarok a háborúban. Ezerkilencszáztizenöt végién, a győzelmes nagy offenziva után, kocsin mentem Csacsa'kból Kragujévácba, rázós parasztszekéren, a keményre fagyott szerb országúton. Górni Mjianovae előtt utolértem egy magános honvédhuszárt, aki pej lován lassan poroszkált Górni Milauovac felé. Megszólítottam. A huszár hozzám csatlakozott és a szerb országúton vagy félóra hosszat elbeszélgettünk háborúról és békéről, Szerbiáról és Magyarországról. A huszár — Gál Imre Törökszentmiklósról — nem volt már fiatal legény. A negyvenedik éve körül járt, megfontolt, komoly, szűkszavú ember volt, mint általában a férfivá lett magyar ^paraszt- Elmondta, hogy Galiciából jött le ide Szerbiába; ott fent gyalog harcolt ő is; nehéz idők voltak azok ott fent; bizony: háborúban az étel se olyan, mint az, amit otthon eszik az ember és néha még ezt az ételt is milyen bajos volt a csapathoz eljuttatni. Nehéz idők voltak. — De áz a szerencse, — tette hozzá Gál Imre komolyan és nyugodtan, — hogy nehéz testi munkát nem végez az ember. Az a szerencse? Ránéztem, komolyan beszél-e. Komolyan beszélt. Csak az állásokat kellett kiépíteni, csak a drótakadályok előtt kellett őrségen állni, csak őrjáratba kellett menni és csak egy-egy rohamtámadást kellett visszaverni (amint a kérdéseimre válaszul elmondta), egyszóval nehéz testi munkára aeim volt szükség. 'Gál Imre nem is sejtette, milyen megindultan búcsúztam el én tőle Górni Milanovae alatt; az én számomra azonban ekkor lett csak igazán világossá, mi tette lehetővé Magyarország hihetetlen erőkifejtését a háború alatt. Lehetővé tette a magyar paraszt megható igénytelensége és megrendítő áldozatkészsége. Természetes, hogy mindenekelőtt jó tisztekre volt szükség, akik alkalmasak a vezetésre. Tudvalevő dolog, hogy teljes mértékben megtette a kötelességét a városi lakosság és benne az ipari munkásság is. Magyarországon azonban ez kis kisebbség- a tömeget, a magyarországi csapatok színét, jellegét, lelkét a magyar paraszt adta meg. A magyar paraszt megértette, hogy meg kell védenie a hazát és attól az' első perctől fogva, amikor ezt megértette, minden áldozatra, minden lemondásra, minden hősiességre készen volt. ... Pár héttel ezelőtt az Isonzo-fronton beszélgetni kezdtem egy öreg magyar népfelkelővel, aki poszton állott egy magasabb parancsnokság háza előtt. Amikor megértette, hogy otthonról jövök, egyszerre elborult az arca és mély, komoly, nagy aggodalommal és őszinte szorongással igy szólt • — Azt mondjáik, rossz lesz otthon a termés, — igaz-e? Megnyugtattam. Nem lesz olyan rossz, mint ahogyan gondolni lehetett pár héttel ezelőtt- Azután megkérdeztem tőle, vau-e földje, hova való, kicsoda, micsoda. Hajdumegyei parasztember. Balmazújváros környékére való. Napszámos. Egy tenyérnyi föld nem sok, de annyija sincs. De jó Isten, ha egy tenyérnyi föld nem sok, de annyija sincs, m-iért érdeklődik akkor ilyen megrendült érdeklődéssel a termés iránt? Tudtam miért. De megkérdeztem. Nyugodtan válaszolt- Először is fontos a jó termés, mert máskülönben hogy bírnánk ki a háborút. Azután meg: az ember csak szereti talán a tulajdon hazája földjét! Szeretne? Ki az, aki szavakat tud találni arra a forró szerelemre, amellyel a magyar paraszt azt a magyar földet szereti, amelyből neki sokszor egy tenyérnyi se jut? Ki az, aki meg tudja mérni azt az önzetlenséget, amellyel a magyar katona a Doberdón meg Volhin-iában, a Száva mellett és a Mestikanesti körül mindig és mindenütt azt a magyar földet védelmezte, a melyből sokszor neki egy tenyérnyi se jutott? Ki az, aki meg fogja érteni azt a bizonytalan vágyódást, azt az alaktalan reménykedést. amellyel a távolban harcoló magyar katona az otthon sárguló buzavetésre és a háború után végre is eljövő békeévekre gondol? A harmadik háborus év végén Magyarország ugy érzi, hogy a magyar katona bizonytalan vágyait és alaktalan reménykedését megéritette egy bátor fiatal sziy, egy fiatal nagylelkűség, egy fejedelmi bajtárs, aki ott volt a katonáinkkal valamennyi harcmezőn és aki a legnagyobb sorsra hivatott el közülük: fejedelmi uruk és bajtársuk, IV. Károly király. Magyarország ugy érzi, hogy ka a háború történelmi korszaka lezáródik, akkor Károly király uralkodása alatt uj, történelmi békekorszak kezdődik Magyarország életében: az a korszak, amely a földet azoknak juttatja végre, akik a békében művelik és a háborúban megvédték. Bíró Lajos. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L1. ranamamnamiminnwniithiiiwbwmuk Üzletvétel. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a Dugonics-utca 20. szám alatt levő szatócsüzletet megvettem, miért is felkérem mindazokat, akiknek valami követelésük volna, hogy augusztus 5-ig nálam jelentkezni szíveskedjenek, mert azontúl senkiért felelősséget nem vállalok. Kohn Mór, Pusztaszeii-utca 4. sz. emelet. i f'll I szeged, Széchenyi-tér 2. szám. Telefon 311. Báli ctpőujdonságok.