Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-07 / 183. szám

Szerkesztős ég; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja; 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: tgész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. eifje* KSJEaIU Ara ío fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-!ITCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 183. szám Kedd, augusztus 7 Életmentés. A szegedi fogyasztóknak az a része, a mely a rettenetes drágaságot nem győzi pénzzel és elég intelligens állthoz. Ihogy a szervezkedés erejétől várjon valami ered­ményt, vasárnap népgyűlésen hallatta szavát a megnemélhetés nyomasztó mizériáiról Sajnos, a fogyasztók hatalmas táborában csak azok vannak többségben, akik a mai termelési rend keretében képtelenek versenyt tar tahi a rohamosan emelkedő drágasággal és nem egyszersmind azok, akik helyzetük némi javulásáért nem sajnálnak elmenni borús vasárnap délelőtt egy népgyűlésre, a hol véletlenül az ő dolgaikról esik szó. Igy történt, hogy a szegedi fogyasztók első nagygyűlésén néhány száz ember tiltakozott és követelt, ahelyett, hogv ezrek szegezték volna mellüket a kizsákmányolás és kiuzso­rázás ellen. Akár a munkásokat, akár az állami, a városi, vagy a magántisztviselőket nézzük, el kell képedniink azon, hogv a keresletnek és kínálatnak a háború nyomán megválto­zott viszonya, a szédületes értékeltolódá­sok, amelyek kezdetben mindenkit elszédí­tettek, legutoljára ép ezeket a társadalmi osztályokat szólaltatták meg. A gazda ér­dekképviselete utján kifejezte elégedetlensé­gét afölött, hogy a magas búzaárak alacso­nyan vannak megállapítva. A kereskedő — nagyon helyesen •— nyomatékosan hallatta szavát, ha sérelem érte. A fogvasztót — túlzás nélkül mondhatjuk — a nap minden órájában érte és éri sérelem és ha nincs Magyarországon szervezett munkásosztály és sajtó, olyan krisztusi türelemmel, bamba nembáiiotmsággal, rabszolgai beletörődéssel vágja zsebre a sokszázezer kisfizetésű ur ezeket a sérelmeket, hogy csak a beteg pa­naszai után csinálva diagnózist, mindenki azt állapithatná meg, hogy szép Magyar­országon csak a fogyasztóért dobog a gazda, a hentes, a kofa és a vagyongyűjtésben sok osztályosuk szive. Szerencsére van munkásosztály és az újságírónak megvan az a rossz szokása, hogy nem várja meg, mig a beteg begyiin hozzá, hanem elébe megy. Igy kormánynak és hatóságnak már régen megadatott, hogy a fogyasztók súlyos és egyre halmozódó sérelmeiről tudomást vegyen, ha esetleg nem ejtette gondolkodóba ezeket a derélf urakat az, luvty bajos a harminc százalék­kal feljavított, kisfizetésből megélni, amikor az életsziikségleti cikkek nagv árai 300— 3000 százalékkal emelkedtek. Ez a belátás nem vitatható el sem a kormánvtól. sem a városi hatóságtól, sőt számtalan apró jelből arra lehet következtetni, hogv sok jóakarat­tal mennek a kisegzisztenciák védelmére. De csak jóakarattal pedig ide most már mindent legyűrő erély, minden akadályt el­háritó bátorság, minden jogosulatlan érvé­nyesülni-akarást erős kézzel visszaszorító nagy elhatározottság kellene. De csak men­nek, pedig most. a háború negyedik telének •küszöbén sietni kellene, nagvon sietni, szá­guldani. Ha azt nézzük, hogy a vasárnapi nép­gyűlés mennyiben segíti elő ennek az élet­mentő munkának a sikerét, nem tudunk túl­ságosan kedvező eredményre jutni. Ugy a kormánnyal, mint a hatósággal szemben tá­masztott követelések között vannak olyanok, amelyek elkéstek vagy amelyeket rossz helyre címeztek. Azt mondja például a ha­tározati javaslat, hogy kötelessége a ható­ságnak elegendő petróleumról gondoskodni. Persze hogy kötelessége. De közitudomásu dolog, hogy az, hogy elég petróleum legyen, első sorban nem a .hatóságtól függ. Ezzel szemben helyes követelés például, hogv a BUDAPEST, augusztus 6. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Mackensen ve­zértábortnagy hadcsoportjánál helyenkint élénk tüzérségi harc. József főherceg vezérezredes arcvona­la ellen intézett román-orosz offenziva, a melyet az antant sajtója nagy örömmjel üd­vözölt, eredményeiben nyilvánvalóan na­gyon a várakozáson alul maradt. A casinu­tuf vidék ellenséges támadása, eltekintve az ellenség nagy veszteségeitől, más ered­ménnyel egyáltalán nem jártak. A hármas országhatár területén és a Gura Homora irányában ujabb előrehaladást tettünk. Hon­védek és magyar népfelkelők az ellenséget kivetették Radantztól északnyugatra levő állásaiból és heves orosz támadások vitéz visszaverése után bevonultak a városba­A Szereth mindkét oldalán közeledünk a határhoz. Csernovictól délkeletre és észak­keletre az ellenség heves ellenállást fejt ki a szövetségesek elönyotnulásával szemben. A Zbruenál orosz részleges támadások. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Ma ismét komoly események hírét hozza a távíró Oroszországból. Egy had­sereg — a tizedük — föllázadt Kerenszki ellen; tisztjeit legyilkolta és követelte, hogy haditörvényszék elé állítsák a hatal­mas diktátort, aki szerintük elárulta a for­radalmat és a demokráciát- Kerenszikli — amint azt néhány hét előtt megígérte — a lázadás fegyveres elnyomására adott uta­sitást. A kocka tehát eldőlt. A nép, amely petróleum kiosztásánál tolongás, de különö­sen protekció ne forduljon elő, hogv a köz­élelmezési tanácsban a fogyasztók, mint kü­lönösen érdekeltek, többségben legyenek. Egészben véve azonban helyes és . okos munkát végzett a munkásság, olvat, amely bizonyára eredménnyel is tfog járni. Görön­gyös utain előbb-utóbb hozzászegődik a pol­gárság. És lux ez idejében történik, célja si­kerét is inkább biztosította, amellett, hogy az életmentés történelmi feladatát is meg­oldotta, BERLIN, augusztus 6. A nagy főhadi­szállás jelenti: Lipót bajor herceg vezér­tábornagy arcvoniala: Böhm-Ermolli vezér­ezredes hadcsoportja: A Zbruc mentén he­lyi csatározások. A Dnyeszter és a Pruth között az oroszok ujabb harcra készültek fel. József főherceg vezérezredes hadcso­portja: Csernovictól délkeletre, a rtomán határon, az ellenség ellenállást fejt ki. Tá­madásunk folyamatban van. Szereth (város) ellőtt állunk és Radautzot heves harcok után elfoglaltuk. A Moldcva két oldalán s a Bisztrica keleti partján orosz utóvédek­töl több magaslati állást elriadtunk. A ro­mánoknak a Cásinuluin és a Lepsa kolos­tornál a Putna-völgytö! északra megismé­telt támadásai nagy veszteségeik mellett meghiúsultak. Mackensen vezórtábornagy hadcso­portja: A hegység és a Duna között a harci tevékenység e^yes helyeken feléledt. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály? néhány hónappal ezelőtt elkergette trónjá­ról a cárt, most a magaemelte szentség el­len fordul, amely cserben hagyta szent ügyét. Amig vezér volt, ment utána, vakon követte, de, mikor a felborított trónra he­lyezkedett, már bálványa felé is az öklét rázza. Csak az orosz nép józanságát bizo­nyítja, hogy nem hajlandó felülni jelszavak­nak és csak egy hatalmat, egy szentséget ismer, a tényleges demokráciát. Egy orosz hadsereg lázadása Kerenszki ellen. *3S22z*x»caaee££&3aa£ei2£aca53 9n£aa£saa«aasg>asKSB5a&asaaa«at<!S!sasBsas»» saBaaB9aBRBaBa«BBaaaaBaaaaaaBBaBBi Honvédek és magyar népföl­kelők elfoglalták Radautzot. - A Szereth kél oldalán közeledünk a határhoz. — Meghiúsult a román-orosz offenziva. — Szereth város előtt állunk. —

Next

/
Thumbnails
Contents