Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-05 / 182. szám

Szeged, 1917. augusztus 5. DÉLMAGYARORSZÁG. 7 A kerületi pénztárak a munkásbiztositás fennállásának első 10 esztendejében csaknem kizárólag a törvény 50 §-ában felsorolt segélyek kiszolgáltatására, nevezetesen az ingyen orvosi gyógykezelésre, szülés esetén szülészeti támogatásra, gyógyszerekre, fürdőkre, gyógyvizekre, gyógyászati segédeszközökre (szemüveg, műláb, stb.) táppénzre, gyermekágyi és temetkezési segélyre, valamint a biztosítottal közös háztartásban élő és keresettel nem biró nem biztosított családtagok részére orvosi kezelésre, gyógyszerekre es a szükséges gyógyászati segédeszközökre, valamint a szülészeti támogatásra szorítkoztak. A fenti betegségi segélyek kiszolgáltatásával a pénztár korántsem töltötte be hivatását. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár kezdeményezésére a pénztárak ujabban felvették a harcot a népbetegségek leküzdésére. A születések száma általaban nagy mértékben csökken, mig a halálozásoké emelkedik. A születések számának csökkenése és a halálozások számának emelkedése azonban aránytalanul nagyobb a gyári és ipari munkásságnál. A szegedi pénztar szülésznői dij cimén 1913. évben 480 születés után 2388 kor. 40 fillért, 1915. háborús évben már csak 194 születés után 966 kor. 30 fillért, 1916. évben 91 születés utan 459 koronát és a f. év első felében 37 s/ületés után 180 kor. 80 fillért fizetett ki. Tapasztalatunk szerint a pénztári tagoknak körülbelül 20%-ka nem jelentkezik a szülésznői segély fe.vételére. Ha tehát a pénztár atlagos evi taglétszámát vesszük alapul, 10.000 gyári, ipari és kereskedelmi alkalmazottra 1913. évben, mintegy 450, 1915-ben 230, 1916 ban 109 és végül 1917. első felében 43 szüietes esik, természetesen az országos átlag is megegyezik ezzel. A helyzet rendkívül suiyos voltát felismerve a Stefánia-szövetséggel kai öltve kezdtünk meg a csecsemővédelem nehéz, de eredményes munkáját. Az ország munkasbiztosiíő pénztárainál már egész sorozata működik a csecsemőgondozó intézeteknek, ambuians anyák és csecsemők kezelésére és ezen dispeanserek az elért eredmények után itélve a magyar népesedési politika legkiválóbb szerveinek bizonyultak. Különös jelentősége az intézménynek, hogy a dispeanserben jelentkezők gárzott. De mindjárt ismét feszesre húzta ki magát, homlokát összeráncolta, a fizetőért kiabált és még mielőtt feleszméltem volna, vadul megszorította a kezemet és sietve távozott a kávéházból. Három nap múlva visszautazott Prágába ós sok furcsa véleményt hagyott maga után. Közel két év mult el azóta. A háború tovább dühöngött, a sok fájdalom, a nélkülözés, baj és nyomorúság fásulttá tette az embereket. Már rég elfeledkeztem Fodorról és életének különös epizódjáról. Kint sétáltam a folyó partján óe érdeklődve néztem egy gőzhajó indulását, mikor néhány lépésről örömteljes kiáltozást hallok. Fodor jött felém, karján egy szőke, karcsú bájos asszonykával . . . — Elza, — gondoltam magamban. Odasiettem és Fodor büszkén mondta: — Bemutatom a feleségemet, — már tud magyarul. Az asszonyka ijedten szólott: — Én Fodornó vagyok. — Most pedig gyere velünk,— vette át ismét Fodor a szót, — tegnap érkeztünk és meg akarom mutatni Annának a várost. — Hát nem az Elza, — szalad ki a számon meggondolatlanul a tapintatlan megjegyzés. De Fodor nem jött zavarba. — Tudod, hiába próbáltam, nem bírtam sokáig oroszlánszívű lenni, aztán végre is megszerettem Elza bugát, Annát, aki szelid, hozzámvaló, jó kis leány volt. Fodornál ekkor elpirult es súgott valamit. az urának. Fodor a kezéhez hajolt, megcsókolta, aztán vidáman nevetve mondta: — Most menjünk át a liidon, megmutatom feleségemnek a rózsaligetet, áfád azok a vad, oroszlánszívű magyarok — nyaralni szoktak. pénztári tagságra való tekintet nélkül engedé- \ lyeztetnek és az odahozott csecsemők nemcsak ingyen orvosi kezelésben és gyógyszerben, hanem tápszerekben is részesülnek, hozzátartozóik pedig az ápolásra és táplálásra vonatkozó utasításokkal is elláttatnak és részükre a Stefánia-szövetség és a belügyminiszter által kiadott füzetek is estrői-esetre rendelkezésökre bocsájtatnak. A jövő nemzedék megmentésének egy másik ágát a tüdővész, harmadikat az alkoholizmus s negyediket a venerikus betegségek elleni küzdelem képezi. A tuberkulózis nálunk Magyarországon a legaktuálisabb közegészségügyi kérdés, mely a háború közvetlen és közvetett kihatásai révén az eddiginél is mindinkább elterjedő s ezideig nem rendelkezhetünk a betegség leküzdésére szükséges, említésre méltó eszközökkel. A munkásbiztositás e téren is magához ragadta a vezető szerepet, de természetesen nem rendelkezik elegendő anyagi eszközökkel ahoz, hogy tüdővész elleni küzdelmet teljesen magára vállalja. Az országos pénztár most állitja fel Pöstyénben hatalmas tüdőbeteg-szanatóriumát, a budapesti pénztár tüdőbeteg gondozók egész sorozatát megvalósította, nekünk szegedieknek, hol a tüdőbetegek száma aránytatanu! nagyobb mint bárhol az országban, a lehető legsürgősebben meg kell alkotnunk a tüdőbeteg-dispeanert és felállítani itt helyben egy szanatóriumot. A szegedi társadalom áldozatkészsége remélni engedi ennek rövid időn belüli megvalósítását. Eredményteljes munkát végeznek a pénztárak rendelőintézeteinek venerikus osztályai. De ugy ez, mint a népbetegségek negyedik ága, az alkoholizmus elleni küzdelem a közeljövő leggyorsabban megoldandó feladatát képezi. A népbetegségek leküzdésének céljaira szolgáló intézményeket a munkásbiztositás saját anyagi erejének általános mozgositása sem teremtheti meg. De ez nem is csak a munkásbiztositásra. hanem az egész nemzetre háruló feladat. A magyar társadalomnak, elsősorban Szeged társadalmának és hatóságának, különösen a háborúban annyiszor tanújelét mutató páratlan áldozatkészsége remélnünk engedi ezen intézmények mielőbbi megvalósítását. Dr. Holló Jenő. íiiREK egyhangúlag a púder és krém mellett nyilatkozik meg, mert e két szer a női szépség egyedüli biztositéka. Próbadoboz kor. 1 — Nagy doboz „ 2.50 Mindenütt RapEiatö! isiiül taisi Ml I skolaheged ükben, valamint az ösz szes hangszerekben és alkatrészekben Babós Sándor Iskola-utca 8. — hangszerkészítő, szeged, Szoüd árak. ocoo Havibúcsú. Régenten öles riportokat irtak az újságírók Haviboldogasszony-napján az úgynevezett Havibucsuról, megírták azt is, hogy hány öregasszony következett e.1 az egyház szent lobogója alatt innen is, amonnan is, továbbá, hogy hányan vettek teljes bucsut az alsóvárosi Mátyás-templom boltíves folyosóján felállított bűnbánó sekrestyék előtt. Szép és érdekes etnográfiai képek sorakoztak a borgisszal szedett cikkeik hosszú hasábjain s fölsírt bennük a lélek, mely a Mária-imádás nemes processzusában találja meg az üdvözítő vigaszt. Ma már lassankint eltűnnek ezek az érdekes riportok s mindössze pár -sorra zsugorodnalt össze, mert ezzel tartozik az ujsag nem csak az olvasónak, hanem magának a városnak is, mely a havibucsu-t fogadalmi ünnepévé avatta az 1879-iki árviz-katasztrófa szomorú emlékezetére. A szegedi haviboldogasszony-napi bucsu holnap, vasárnap, megy végbe alsóvároson a katholik-uis egyház szokott szertartása mellett. Hogy talán nem lesz olyan népes, amit a mai hetivásáros nap forgalmáról is következtetni lelhet, annak egyedüli oka a háború -s az ezzel járó gyász és szomorúság. Ma, -a vérzivatar negyedik esztendejében nincs olyan ház, ahol ne ülne emléket a halál... A könny és a bánat visszatartja az embereket mindentől, még a lelkivigasztalódástól is. A vérző sziv ilyenkor szívesebben temetkezik bele a gyász gyötrő fájdalmába és hagyja, hadd hulljon a könny, a bánat harmatcisöippje... Az emberek tehát a vallás szent jelvényei alatt nem fognak olyan tömegesen jönni a közeli falukból és városokból, hogy a fekete Mária sokszázados képe előtt vigaszt könyörögjenek és erőt .merítsenek a szent misztikumból, ám azért az egyház tiszteletreméltó, diszes szolgái ugyanolyan fónynyel, áhítattal fognak az Egek urához folyamodni, mint máskor, más esztendőben, amikor Szeged fölvirágozásáért, naggyá fejlődéseért, az elemektől való megoltalmazásáért s j .a néjjek lelki-jóvoltáért, a bűnöktől való megj tisztulásáért imádkoznak buzgón, velünk együtt. Az idei havibucsu egyházi jelentősége mellett meglehetősen lehangoltnak ígérkezik. A népek szórakozására sem lesznek kéznél a hangos, sokatigérő vásárosok és komódiások, a duttyán-okból is halkabban száll ki a hang, mert fekete gyászfátyolként lebeg mindenen a háború lesújtó hangulata. Mégis emlékeznünk kell. A fekete Mária a török hódoltság idejében mocsárba került, ott volt eltemetve sok-sok esztendőkig -s mikor reátaláltak, olyan csudaszép volt, mint azelőtt, csalt amikor visszakerült az oltár fölé — a legenda szerint — egyik szeméből könny szivárgott le, ma is fénylőn csordul a fekete arcon végig — az emberiség bűnének megváltásáért. S ehez a fekete Máriához fordult 1883-ban a város törvényhatósága is, amikor a közgyűlésen hozott határozatával kimondotta, hogy ez az ünnep Szeged fogadalmi ünnepe lesz egyszersmind, amelyen meg kell jelenni a ma-