Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-05 / 182. szám

ig&egecl, 1917. augn*»tii« 5. DBLMAGV ARORSZÁU 3 FI szegedi paprikások népgyűlésen kérik a paprikaforgalom szabaddá tételét. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Papri- í kakereskedők, Termelők, Feldolgozók és i Paprikamolnárok Egyesülete népes ülést tartott szombaton délután a kereskedelmi és iparkamara közgyűlési termében. Pálfy Dániel elnökölt. Megnyitotta az ülést, azután közölte az okokat, amelyek a gyűlés összehívására késztették. A termelők, feldolgozók és molnárok mindig hangosabb panasszal kérték, hogy a paprikával foglalkozók egyre szaporodó sérelmeit orvosolják valamiképpen ázi egyesület utjáín. Eleintén megnyugtatni igyekezett a panaszkodottat, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal rendeleteivel szemben hiába fog határozatokat hozni az egyesület és hiábavaló minden állásfoglalás. Ezek a határozatok a törvény erejével birnak és igy megtámadhatatlanok. Ámde am'ik következtek, azt igazolták, hogy vagy a hadügyminisztériumban, vagy a Közélelmezési Hivatalban, vagy a földművelésügyi minisztériumban, szóval valahol, ahol a rnaksziimálás kérdésével foglalkoztak, elszámították magukat a szegedi paprikával foglalkozó tízezrek rovására. Azt mondták, makszimálni kell az árakat és be kell tiltani a kivitelt a hadsereg szükségletének biztosítása céljából. Nos, az események beigazolták, hogy a hadsereg szükségletét a készletek egy igen csekély hányada is biztosította volna. De, ha az előző kormány hibát követett el, lehetetlen, hogy az uj kormány, mely belátja ezt a hibát, ne orvosolja azt. A dolgok intézőit föl kell világositanl, hogy itt tízezrek érdekéről vau szó. hogy a hadsereg hónapokon c\t nem tudja megemészteni a készleteke/, amelyeket igy az a veszély fenyeget, hogy az uj termés feldolgozásával esek értéküket vesztik és megromUmak. Föl kell világositant az intéző köröket, hogy szabad forgalomban valószínűleg lefelé, maga a 1 üzleti verseny szabályozná az árakat. Nem kétli, hogy a mostani kormány ezeket a sérelmeket, ha (megismerkedik a dolgok lényegével, föltétlenül orvosolni (fogja. Indítványozza ezért, mondja ki az értekezlet, ltogy szükségesnek tartja egy nagy népgyűlés összehívását, amelyem kifejthetik majd sérelmeiket az összes paprikával foglalkozók. A népgyűlés aztán vonuljon a főispán elé. Egyébként fölkéri dr. Becsey Károlyt, hogy A francia kormány válsága. Genf, augusztus 3. Clémenceau lapja jelenti; Thomas francia municiós miniszter le akar mondani, mert a szocialisták a kamara legutóbbi ülésén a bizalmi nyilatkozat ellen szavaztak. Lacdge tengerészeti miniszter azért mondott le, mert a kamara tárgyalni kívánta annak a tengerészeti bizottságnak a jelentését, amelyet a hajózási bajok ügyében küldtek ki. Denys Cochin államtitkár kijelentette, hogy követi barátja, Lacaze példáját. A londoni értekezlet. Lugano, augusztus 3. A Giornale d'ltalia jelenti, hogy a londoni értekezleten részt fog venni Sonnino, Ribot és Painlevc. vázolja ennek a javaslatnak mdoikaít és tervezetét. Dr .Becsey Károly azt hiszi, hogy az orvoslást igénylő bajok onnan erednek, hogy valahol elszámították magukat az illetékes körök, amikor azt kellett megállapítani, hogy elég i!esz-e a paprikakészlet újig a hadseregnek. Azt hiszi, ez okozta a paprika zár alá vételét is. Értesülése szerint azonban sokkal nagyobb a készlet, mint amennyi a hadseregnek kell. Körülbelül 16 vaggún áru van Szegeden és csak négy vaggmna! vett át eddig belőle a katonaság. A paprikaforgalom pedig teljesen ineg van akadva, mert a Haditermény nem vásárolhat addig paprikát, mig a katonaság mostani készletét át nem veszi. Pedig a paprikaforgalom megindulása országos érdek, mert hiszen az import emeli valutánk értékét. Nem baj, ha a külföld drágán fizeti meg a paprikát, ezzel csak vagyonosodásunkat mozdiíja elő, ami-szintén országos érdek. Tűrhetetlen tehát, hogy amiből fölöslegünk van, amit mi nem tudunk fölhasználni, abból megakadályozzák a kivitelt. Az egész ország közönségének érdeke és kötelessége, hogy a mai türhetlen rendszer megváltozzék a paprikakeresttedelemben. Osztja azt a nézetet, ihogy egy nagygyűlést kell öszszehivni, hogy panasszal és' orvoslásért forduljanak a kormányhoz. A nép gyűlésből felirattal kell a kormányhoz fordulni, amely föliratot a főispán vezetésével egy szükebbkörii bizottság adna át. A népgyűlés megtartását vasárnaphoz egy ihétre, a Korzó-mozi nyári helyiségébe javasolja összehívni, még pedig nyilvános nagy-értekezlet formájában, miután a népgyűlés megtartását törvényes rendelkezések tiltják. Rósa Mihály, Stauber József, Vajas József, Ba/jtók Ferenc és Mater István fölszólalása után hozzájárultak dr. Becsey Károly javaslatához és elhatározták, hogy a népgyűlés megszervezésére 15 tagu végrehajíóbizottságot választanak. Az értekezlet után nagy küldöttség kereste föl dr. Kószó István országgyűlési képviselőt, akit fölkértek a mozgalom támogatására. Dr. Kószó természetesen örömmel vállalkozott rá, hogy a szegedi paprikások jogos kérelmét támogatni fogja. láss®; lamssaes ••asaasbjcesamaaei Dr. Adler tanácskozása egy háboruspárti olasz szocialistával. Bécs, augusztus 4. A Fremdenblatt közli az Avartti következő stockholmi táviratát: Dr. Adler Viktor, az ausztriai szociáldemokrata párt vezére és Giovanni Lerda, az olasz reformszociálistáik egyik vezére közöt hosszas tanácskozás volt. Lerda tudvalevőleg azolk közé tartozik, akik a leghevesebben izgattak a iháboru mellett. Görögország visszakapja a lefoglalt hajókat. Athén, augusztus 4. Tegnap kezdték meg a szövetségesek a lefoglalt görög flotta viszsZaadását. A flellas nevü cirkáló -az első visszaszolgáltatott hágó volt. <A tanyai örökös a szegedi pénzügyigazgaióságon. — Korkép a háború negyedik esztendejéből. — A pénzügyigazgatósági épület labirintusában volt valami elintézni való dolgom és ennél az alkalomnál a következő párbeszédet » volt alkalmam ellesni. A mindég és mindenkihez előzékelfy, türelemből kifogyhatatlannak" látszó Schultheisz tatához (fiatalsága ellenére igy aposztrofálta egy jóval alacsonyabb rangú tisztviselőtársa) egy 50 évesnek látszó, parasztviseletű asszony lép a szobába egy irást szorongatva a kezében: Az asszony : Jó napot kívánok ! Schultheisz: Jó napot. Mit kiván jó aszszony ? Az asszony: Ezt az irást kaptam, de én nem tudom, mi van benne. Mutattam már több urnák is, de azt mondták, gyiijjek ide, majd itt eligazitik. Schultheisz: No adja ide azt az irást. Hát jó asszony, ebben az írásban néhai Puskás Imre örököseitől kérnek vallomást, hogy menynyi vagyonuk és jövedelmük van. Az asszony: (Hallgat.) Schultheisz: Hát kik az örökösök ? Az asszony : (Hallgat.) Schultheisz : Hát maga kicsoda ? Az asszony: En Puskás Imréné vagyok. Schultheisz: Hát maga özvegy Puskás imréné? Az asszony: Ügön. Schultheisz : Maga az örökös ? Az asszony: Ügön. Schultheisz. Mondja meg, mennyi földjük van ? Az asszony: tn nem tudom kérőm. Schultheisz: Hát csak tudja talán, hány hold a saját földje ? Az assoony: (Gondolkozik és nem szól.) Schultheisz: Nem tudja? Az asszony: Nem tudom, Schultheisz: Menjen csak Szalai, (ez az, aki „tatának" nevezte Schuitheiszt) keresse ki Puskás Imrének a kataszterivét (Alig egy-két perc eltelte után már Schultheisz kezében van a kataszteriv és az asszonyhoz fordulva mondja): Hát a kataszter szerint magának 60 hold földje van. Ugy van ? ? Az asszony: Ugy gondolom én is. hogy akkörül van. Schultheisz: Hát aztán meg tudja-e mondani, hogy mennyit ér annak holdja? Az asszony: Nem tudom kérőm . . . Nagyon sok rossz van abba kérőm. Schultheisz: Hát a szomszédok közül nem adott vagy vett mostanában valaki földet? Az asszony: De ügön, a Szögiék 500 forintért adták el kisholdját. Schultheisz: Hát aztán kinek ajöldjejobb, a magáé vagy a Szögiéké ? Az asszany: Hát az enyimbe nincs annyi hibás, mint a Szögiékébe, a bizonyos. Schultheisz: (Beirja az ivbe, hogy a 60 hold föld 60.000 koronát ér és tovább kérdi az asszonytól). Jószágállománya van-e? Az asszony: Nem ügön van. Schultheisz : De mégis, tehene csak van ? Az asszony: Az van. Schultheisz: Hány darab? Az asszony: Három. Schultheisz: Mind a három félős ? Az asszony: Ügön. Schultheisz: Hát akkor borjú is van. Az asszony: Az is van. Schultheisz: Hány darab? Az asszouy: Három. Schultheisz: (Beirja a három fias tehénnek megfelelő értéket.) 4 még milyen jószágja van ? Az asszony: ^Pillanatnyi gondolkodás utan.) Ökör is van kérem, de hát avval csak szántunk Schultheisz : Aztán hány ökör van ? Az asszony: Kettő. Schultheisz: (Beirja két ökör értékét és kérdi tovább.) Van-e még egyéb jószág is, disznó? birka? Az asszony: Az is van kérőm.