Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-30 / 201. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.-- K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14,— K. egy hónapra 2.40 K. sláns Ar» Ií» fillér. — —— srr-i —„„— Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁm. A kiadóhivatal telefonja: 81. fzapd, 190, VI, évi folyam, 201 szám-. ösüt&rtöff, augusztus 30 Moszk általán Oocskov, volt hadiig — a kozákoknak még inlszterfő! mes, nem volt eiég a ctrájk iff. ik a szót. Cseidie követelései. A moszkvai nagy színpadon, amelyen az áilaimkonferencia jelenetei következnek most nap-nap után, valóban változatos a műsor. Tegnap Kerenszki és Kornilov ál­talános érdeklődést keltő bemutatkozása volt soron. Kerenszki elmondta, hogy min­den áron győzni akar, Kornilov pedig ki­jelentette, hogy nem bizik a győzelemben. Felszólalása valóságos Kasszandra-jóslat volt, de természetesen senki nem akar hin­ni a jóslatnak — Oroszországban. Így kez­dődött a moszkvai állami színjáték; egy kis összeütközéssel Kerenszki és Kornilov kö­zött. Mig Kerenszki békebarát elveit kezdi feladni az antant tiszteletére, addig Kor­nilov a sereg nevében a békemozgalom élére szeretne kerülni... Mikor az Uranus körül rendellenességek kezdtek mutatkoz­ni, akkor pontosan és időre megjött a Nep­tun. A moszkvai színpad égboltozatát már erősen figyelik és lehet, hogy Kerenszki csillaga hamarosan letűnik ... Aztán az érdekfeszítő premier után, a második napon Kaledin tábornok, a kozá­kok hetmanja beszélt. Ja a kozákok, ezek­nek mindent szabad, mint a néhai kínai császárságban a nyolcvan éven felüli ag­goknak. Ezek sárga ruhát ölthettek ma­gukra és viselték a császári család színét; a kozákoknak-szaibiad a háború folytatását követelni a „tökéletes győzelemig", vagy bisz gromohoj. Ugy látszik, ők is a végét járják. — Majd felszólalt Gseidze, komor körszíakállával is szimbolizálva a gyászos •helyzetet. Nem kért győzelmet, csiak jobb szállítást, uj adókat, agrár-reformot és a nemzetiségeknek önrendelkezési jogot. — Cseidze kétségtelenül nagyon népszerű ember Oroszországban, óriási hatalma és befolyása van, jó szónok, de kérni, vagy követelni nem tud. Hiába" lépett színpadra, a deus ex machina visszafelé sült el, mert épen amikor a nemzetiségek önrendelke­zési jogát kérte, akkor vonultatták fel Hel­singforsban a lövészeket, a gárdaezrede­ket, a kedvelt kozákokat és az ágyús üte­geket, hogy a finn országgyűlést ha össze­ül, szétjjavarják. Sőt ugyanakkor, tálán azon a napon, rendelte el Kornilov, hogy az ukrajnai munkástanács, tagjait vonultas­sák be katonai szolgálatra. Eddig azért a főszereplőkkel még csak meni a dolog. Ho'l a jobb oldalon éljenez­tek, hol a baloldalon. De aztán kezdenek most a snellőzöttek is szóhoz jutni és nam igazodnak a sugó után. Gucskov, a volt hadügyminiszter ,addig áradozott keservé­ben (f. i. abbeli keservében, hogy csak „volt" hadügyminiszter), az ország bajai­ról, amig egyszerre csak azon vette észre magát, hogy az orra előtt leeresztették a függöny, — vagyis az elnök megvonta tőle a szót. Ezután mindjárt megint Kerenszki jött, aki a jelenésre hozta magával Wilson szövegét. Eddig szólnak a nagy színjátékról a jelentések. Külső helyzetkép: a városban általános sztrájk van, a közúti kocsik meg­állottak az utcák közepén és lesik, hogy barrikádokká avanzsáljanak elő, A kontódia még tart, a nézők várják a végét, a sze­replők pedig azt hiszik, hogy tudják a vé­gét. Lehet, hogy a nézők végre is kifogy­nak a türelemből és nem hagynak tovább a bőrükre játszani, hirtelen fogják bevé­gezni a kcimádiát. de ugy, ahogy a komé­diások sehol sem várják. PÉTER VÁR: A moszkvai munkásta­nács elhatározta, hogy az állami konferen­cia elleni tiltakozásául proklamálja az ál­talános sztrájkot. A közúti vasút alkalma­zottai nyomban beszüffiístték a munkát és a kocsikat kinithagyíáík az utcákon. Zürich, augusztus 29. A Neue Ziircher Zeitung jelenti Pétervárró!: Kornilov gene­ralisszimusz elhatározta, hogy az ukrajnai munkás- és katona tan ács összes tagjait katonai szolgálatra hívja be, mert őket 1 iádkötefeise'knek tekinti. Moszkva, augusztus 29. Az államkon­ferencia tegnap esti ülésén Gucsikov volt hadügyminiszter a háború ellen foglalt ál­lást. Kijelentette, hogy a háborút rosszul folytatják és nemcsak hogy rosszul folytat­ják, hanem egyáltalán nem is folytatják. -— Nem tudóim, — mondotta, — hogy el fogjuk-e veszteni a háborút, de minden je! a vereségre mutat. Lefestette ezután azt a veszedelmet, a mely a nemzeti gazdaságot és ipart fenye­geti és kijelentette, hogy az aggodalom és •elégedetlenség a társadalom miniden réte­gében észrevehető. Miután Gucskov hosz­szasan vázolta a birodalom súlyos helyze­téi, az elnök megvont? tőle a szót, ami a jobboldalon igénk tiltakozásra vezetett. Ezután. Kerenszki olvasta fel Wilson­nak,. a kongresszushoz intézett üdvözlő táv­iratát és felkérte Terissosemko külügymi­niszteri, hogy az amerikai nagykövet utján -i kongresszus köszönetét tolmácsolja az elnöknek. Moszkva, augusztus 28. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: Az állami kon­ferencián Kornilov főparancsnok után több felekezeti szervezet képviselője beszélt. Az­után Kakáin tábornok, a dóni kozákok het­man ja és" a kozákcsapatok tanácsának meg­bízottja lépett a szónoki emelvényre és fel­olvasta a kozák csapatok határozatát. amely elsőben is a háborúnak a tökéletes győzelemig való folytatását követeli a haza érdekében, a szövetségesekkel való szoros együttműködésben s e célok elérésére a kö­vetkező rendszabályokat javasolja: 1. A hadseregből kizárják a politikát és formális tilalmat adnak ki a hadsereg­nek gyűléseken való részvétele és egye­sületek alakítása tógában. 2. Az ezredek valamennyi tanácsát és bizottságát fel kell oszlatni. 3. A katonák jogairól tett nyilatkoza­tokat revideálni kell. 4. Szigora intézkedésekkel, amelyek érvényessége a mögöttes országrészre is kiterjed, meg kell erősíteni és szilárdítani a fegyelmet. 5. Vissza kell állítani a parancsnokok büntető hatalmát. i E határozat felolvasását zajos tetszés­kiáltásokkal fogadta a jobboldal, a baloldal •azonban hevesen tiltakozott ellene és több izben pisszegett is. Az egész baloldal viharos élienzése köz­ben lépett ékkor az emelvényre Cseidze, Oroszország .munkás- és katonatanácsának elnöke. Lelkesen kiáltották feléje: — Éljen az orosz forradalom vezére! Cseidze számos demokratikus szerve­det nevében nyilatkozatot olvasott fél, p melv szerint csak a forradalmi demokrácia tevékeny segítsége biztosíthatja a hadsereg és az ország sorsát, mert a demokráciát nem lehat, elválasztani a forradalmi ország­tól és csak a széles néptömegékre támasz­kodó hatalom mentheti meg az országot válságos helyzetéből és győzheti le a kii hő és belső ellenséget. Az egyesült forradalmi demokrácia fe'ismerte, hogv az ország tó­érdekei és a forradalom a következő rend. szabályok azonnali megvalósítását kövteli: L Az élelmezési kérdésekben a kor monynak ragaszkodnia kell erélyes poli­tikával a gabonamonopóliumhoz- és a me­zőgazdasági termények árának megálla­pításához.

Next

/
Thumbnails
Contents