Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-01 / 178. szám

Szeged, 1917. augusztus 1. DÉLMAG Y ARORSZAti 3 Uj álíamszemrezefet akarnak Oroszországban. — A kadettpárt belépése a kormányba. — LUGANO, julius 31. A Corriere della Sera jelenti Pétervárról: Tegnap hosszabb minisztertanács volt, amelyen megvitatták az általános helyzetet. A miniszterek Kerenszki rendelkezésére bocsátották tárcájukat, hogy a kadettpárt belépjen a kormányba. A kadettpárt elhatározta, hogy most már hivatalosan részt vesz a kormányzásban. A kormány határozatot hozott arról, hogy Péterváron, Moszkvában, Kievben és Odesszában ismét helyreállítja a polgári miliclát. STOCKHOLM, julius 31. A munkástanács határozatot fogadott el, amely szerint miután a zavargások még tartanaik, ami miatt a front helyzete veszedelemben van és hogy a kormány kebelében még most is egyenetlenség dul, a munkástanács a pa~ Utcai harcok Pétervárott. Stockholm, julius 31. Pétervárott két napja ismét nagy utcai harcok vannak a bolsevikiek és a kormányhü csapatok között. A bolsevikiek oldalán katonák és munkások harcolnak. Eddig több száz sebesült és halott van. A forradalmárok csatakiáltása : — Le a kapitalista kormánnyal, amely angol és francia töke érdekében tömegesen gyilkoltatja az oroszokat! Kronstadt és a Balti-flotta egyrésze a bolsevikiek mellett áll. Kronstadtban húszezer fölfegyverzett bolseviki van- Kerenszki Ukrajnában és Finnországban elvesztette a hatalmat. A kormányt polgári elemek bevonásával akarja megerősíteni, az októbristákkal és a kadeittekkel azonban a hatalom ismét a háborús pánt kezébe kerülne. Az orosz kormány újjáalakításának nehézségei. Bem, julius 31. A Petit Párisién-nek jelentik Pétervárról, hogy Kerenszki és Ceretelli tanácskozást folytattak több párt vezérével a kormányba való belépésük felöl. Nem hiszik, hogy a kormányt már most teljesen átalakították volna. A kadetpárt olyan követelésekkel lép fel, amelyek megnehezítik a kormányba való belépését. Elsősorban Csemov miniszter visszavonulását és agrárius terveinek mellőzését követeli. A szocialista miniszterek nem akarják párthiviiket (feláldozni. Követeli továbbá a kadetpárt az Ukrániára és Finnországra vonatkozó egyezmény felülvizsgálását és főképen azt, hogy az alkotmányihozó országgyűlés összeillése előtt semmiféle alaptörvényt ne hozzanak. Pánik a visszavonuló orosz katonák közt. Stockholm, julius 31. A Ruszkoje Volja a front mögött menekülő oroszok rettenetes állapotáról ir. Az országutak feketéllenek a gyorsan hátrafelé menekülő szekerek és kocsik táborától, amely fölött állandóan keringenek a német repülők. Nagy pánik van a katonák soraiban, akik a falvak szegény lakosait mindenükből kifosztják. Az utak tele vannak szekerek romjaival. Ezeken az országutakon lehetetlen még a legszükségesebb élelmiszert és muníciót is a csapatokhoz eljuttatni. rasztok képviselőjével együttes értekezletet fog tartani, amelyen uj államszervezetről fognak határozni, hogy az országot a romlástól megóvják. STOCKHOLM, julius 31. A kadettpárt a következő feltételek mellett hajlandó belépni a kabinetbe: 1. Háború mindvégig a szövetségesekkel való egyértelműséggel. 2. Megerősítését mindazoknak a megegyezéseknek és megállapodásoknak, amelyeket Oroszország a központi hatalmak ellen háborút viselő hatalmakkal kötött. 3. Világos és szabados körvonalozása a belső politikának. 4. Az összes szociális problémák megoldásának a kormányzógyülés elé való utalása. 5. A végletekig való harc az anarchia ellen. f«. A pénzügyi kérdések racionális megoldása. A munkáspárt és az ideiglenes kormány. Berlin, julius 31. A Berliner Tageblatí tegnapi-számában Haris Vorst igy ir: „Kerenszki viselkedése az utóbbi időben meglehetősen bizonytalanná vált. Először julius 31-re hivita össze Moszkvába a zemszívókból, a városi szövetségből, az ipari és kereskedelmi körökből álló nemzetgyűlést. Ennek a kongresszusnak kellett volna az üresedésben lévő miniszteri állásokat betölteni. Kerenszkinek akkor el kellett halasztania ezt a kongresszust, mert a munkásés katonatanács értekezletét még korábbi időpontra hívta össze Moszkváiba és az üresedésben levő miniszteri állások betöltésére maga akar befolyást gyakorolni. Ugy látszik, hogy a munkáspárt ismét győzött a kormánynál- Mert nehezen is gondolható el, hogy e pillanatban polgári politikusok és miniszterek valamit elérhetnek; hiszen a kormány egyelőre még erősen a szocialisták befolyása alatt áll, ha a polgárság segítsége nélkül tartósan nem is maradhat uralmon." A francia kritikusok Besszarábiát féltik. Genf, julius 31. Bertíhaut tábornok irja a Petit Journa 1-ban: „Az orosz hadsereg helyzete ugyanaz, mint amilyen volt kei évvel ezelőtt, csakhogy ezúttal nincs meg ugyanaz a mentsége, mint volt akkoriban. A visszavonulás most ínég nagyobb, — igy (követeli ezt az egész hadsereg érdeke. A legnagyobb aggodalommal kell kisérni a román hadsereg helyzetét, amely most győzelmesen harcol. Ha a románokat elvágják észak felől, akkor nem lehet őket megmenteni és minden sikerük ellenére is (kénytelenek megkezdeni a visszavonulást." A Progrés igy ir: „A mi megítélésünk szerint a centrum és a jobbszárny visszavonulása nem volt elhamarkodott és megengedi a balszárnynak, hogy kevesebb veszedelemmel induljon Csernovic felé. A német vezérkarnak valósziniileg. az a célja, hogy a besszarábiai gazdag vidéket meghódítsa. Még a románok fényes offenzívája is csak mellékes esemény volt; hiszen nekik maguknak is tartamok kell Mackensen támadásától, amely bizonyára nem sokáig fog váratni magára." A bukovinai tisztviselők utrakészen. Prága, julius 31, A tartományi kormány és a bukovinai tartományi választmány hivatalnokai, akik az orosz betörés óta Prágában látták el hivatalos teendőiket, utasítást kaptak, hogy készüljenek a hazautazásra. A Prager Tagblatt közlése szerint a bukovinai hivatalnokok legnagyobb része Bécsbe utazott s ott fogja bevárni az értesítést, hogy mikor szabad az ut Bukovinába. t3a8b.be..aabhaaaaaa..as8nb.......a.abas.ah9.q.sa« Nagy gabonatüz Szegeden. — Kétezer kereszt rozs pusztulása. — (Saját tudósítónktól.) A Lic'hteneggerféle gyálai uti majorban az éjjel tüz ütött ki, amely csak késő délutánra én véget. A tüz oltására kivezényelt katonaság minden erőfeszítése hiábavaló volt; a kétezer kereszt rozs teljesen elpusztult s csak a tüz tovább terjedését tudták megakadályozni. Hogy a tűzvészt mi okozta, eddig még. nincs megállapítva, de alapos az a gyanú, hogy gyujtogatásról van szó. Állítólag a gazdaságban foglalkozó orosz foglyok egyike dugott volna csóvát a gabonába az Oroszorszjágból jövő biztatásokra. A nagyszabású tüzeset előzményeiről és részleteiről a következő tudósításunk számol be: Néhány nappal ezelőtt végződött be a Lichtenegger-féle gyálai gazdaságban az aratás. A learatott rozstermés egy részét, mintegy kétezer keresztet, belhordattak a Fehérparton levő majorba, csópléshez, a melynek szerdán kellett volna elkezdődnie. A rozs a major gazdasági udvara mellett levő learatokt szántóföldön állott csépléshez előkészítve. Épület csak nagy távolságban van tőle, ugy, hogy kizárt az az eshetőség, hogy a tüzet valami kéményből kipattanó szikra okozta volna. Az egyik béres reggel félhárom óra körül azzal a hírrel verte föl a major intézőjét, hogy a rozs kigyuladt. Nyomban föllármázták az egész gazdaságot és hozzáfogtak az oltásihoz, azonban a tűzzel nem tudtak megbirkózni. Értesítették az esetről a tűzoltóságot, ez azonban — külterületről lévén szó — nem mehetett ki. Igy az utászokat és honvédeket értesítették, ahonnan ki is vonult a tiizoltószázad. Az oltás munkája reggel fél 5 órától délután 3 óráig tartott. Az eredmény az, hogy a kétezer kereszt rozs teljesen elégett s csak a tüz további terjedését tudták megakadályozni. Érdeklődtünk a tűzvész iránt a gazdaságban, ahonnan közölték velünk, hogy a kár több, mint 30.000 korona, amely azonban biztosítás utján megtérül. Mondják azt is, ltogy erős gyanuokok merültek föl arra nézve, hogy gyujtogatásról van szó, erre nézve azonban még semmi adat nincsen. A gyálai csendőrség, amelynek hatáskörébe tartozik ez a terület, erélyesen nyomoz. A tüz okát egyébként a tüzvizsgálat fogja végérvényesen megállapítani.