Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-26 / 198. szám

LU5LMLAH* AKOKSZAÖ fezeged, 1917. augusztus 18. DÉLMAGY ABOBS&M ^ . ^ 3 inkre s miikor hazafias és mély fájdalmat érzünk elesett vitézeink dicső emléke iránt, kérjük a „Magyarok Istené"-!, liogy sokat szenvedett és sok győzelmet aratott kedves házi ezredünk fegyvereit továbbra is szerencsével koszorúzza. A város közönsége nevében. L)r. •Somogyi Szilveszter polgármester. — A polgármester döntése Gallovieh igyében. Ismeretes, hogy a oudapesti törvényszék ..marasztaló Ítélete után a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgatósága Gallovieh Jenőt, az egyesület ale-Inökfőtitkáirát állásától elmozdította, összes illetményeitől megfosztotta és kimondta vele szemben a kártérítési felelősséget. Ezt a határozatot a közgyűlés is elfogadta. Dr. Balassa Ármin igazgatósági tag a határozatot, amely szerinte sérelmes és ,alapszabályellenes volt, megfölebbezte dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez és kér le annak megsemmi'sitését, azért is, inert a határozattal a Dem'ke túllépte hatáskörét. Miután a budapesti királyi Ítélőtábla tudvalevőleg iOallovidhot fölmentette és ez az ítélet .jog/erős leit, „ polgármester dr. Detíoe János tiszti ügyészt megbízta a GaiHoviiűh-ügy megvizsgálásával, aki .véleményét (hetekkel ezelőtt beterjesztette. Ennek alapján a polgármester most a Demlke határozatát megsemmisít ette és, utasította az egyesületet, Ihogy az ügyben uj határozatot hozzon. Az indokolás szerint a fegyelmi vizsgálatot és a Gallovieh Jenő ejjuozditását elrendelő határozatot alapszabályok ellenére hozták. Az alapszabályokat csak akkor módosították, amikor már a. közigyiüés is elfogadta a GalJoviüh elmozdítására vonatkozó igazgatósá.gi határozatot. A polgármester végzése köIvetkeztében a Demke elnöki tanácsa és igazgatósága legközelebbi ülésén újból foglalkozik ezzel az üggyel. — A Szegedi Újságírók Egyesülete a város szegényeiért. Fekete és szomorú az a perspektíva, akár Szeged utcái éjszaka, melyet a közelgő tél nyomora vetít a lövőbe? néző elé. Talán akkora még sohasem volt a szenvedések skálája és a nélkülözések hullámai lemcs emlékezés után. — Azt mondd meg, hogy ki férkőzött leginkább a Telkedhez, kit becsülsz legjobban ? Megint nehéz volt a kérdés. Pista ur mosolygott- újra és várt egy kis ideig. Ezt is természetesnek találtam, egy tizenhárom esztendős fin baráti vonzalmát és ragaszkodását sok apró dolog befolyásolja. Néha egy érdemtelen fiúnak nyájas és hízelgő viselkedése vagy valamely értéktelen tárgynak az odaajándékozása köti le az érzelmét komolyabban, vagy az egyazon utcában lakó gyermekeknél a gyakori együtt járás felieszti ki jobban a barátságot, melyet inkább megszokásnak lehet minősíteni. Kis idő múlva megkaptam a kellemes feleletet: A legjobban talán Nagy Ferke nőtt a lelkemhez. F.z egy törvényszéki bírónak a fia, mindig illedelmesen viselkedik, szépen, komolyan beszél velünk és abban különbözik «ok más fiútól, hogy soha nem kér és soha nem fogad el semmit mástól. Mikor pedíig ő a vigyázó, igazságosan bírál és nem lehet megvesztegetni ... Micsoda •'.... Vesztegetni? ... Hát ilyesmi is létezik köztetek? Hogyne létezne felelte nyugodtan István. Nagyon is léteztik. Van olyan fin, ha kap másnak az uzsonnájából, szemet huny, vagy ha nem jó barátságban él valakivel, akkor minden csekélységért feljelenti az illetőt. — Hm. Legjobban azonban Kohn Jenőt beesülöm. még annyira soha össze nem csaptak családok és egyes társadalmi osztályok feie fölött, mint aminőkre most van kilátás, a háború negyedik évében. Tüzelő anyagot, ruházatot, élelmiszert kell beszerezni és a szegények felé midenhonnan a nincsetlenség kietlen képe vicsorít. Ezek és ehhez hasonló szempontok voltak azok, amelyek a Szegedi Újságírók Egyesületét arra késztették, hogy agitációs erejét és muiikakészségét első sorban olyan cél szolgálatába állítsa, mely hivatott a szegedi szegények százain és százain segiteníi. Az egyesület egyébként is elsőrendű feladatának tekinti, hogy a szociális ba.iok orvoslásában aktive részt vegyen. Nemrégiben megvalósította azt az eszmét, hogy a villamosjegyekre kétfilléres pótdíjakat vetettek kii a városi szegények javára. Most pedig az egyesület közbenjárására a Korzó-mozi. az Uránia az Apolló és a Szegedi Atlétikai klub igazgatóságai készséggel elhatározták, hogy a mozielőadásokra, illetőleg a SzAK versenyeire szóló belépőjegyek után a szegények javára 5 csekély pótdijakat szednek; a jobb jegyek után 10 és fi fillért, a harmadrendüék után í fillért. Aliig észrevehető árkülönbség ez a szóra kozók számára, viszont végső eredményében a szegényeknek hatalmas segítséget jelent. A befolyó összegeket természetesen a városi pénztárba fizetik be a vállalatok. Al mássy Endre színigazgató eddig nem mutatkozott hajlandónak, hogy hasonló pótdijakat szedjen a nyomorgók súlyos helyzetének enyhítésére. — Román püspökök értekezlete Apponyi rendeletéről. Balázsfalváról jelentik: A Balázsfalván augusztus 22-én'és 23-án megtartott görög-kafholikus püspöki értekezlet a román tanitóképezdékre vonatkozó kultuszminiszteri rendeletet ültetőén kijelentette, •hogy az állam felügyeleti és ellenőrzési jogát sem a múltban kétségbe nem vonta, sem •a jövőben nem fogja kétségbe vonni és min— Nos? — Beesülöm benne azt a nagy -iparkodást, azt a szívós akaraterőt, amely egyikünkben sincs meg. — Szegénysorai fin? — Bizonyosan az, mert nagyon szerény, illedelmes és vigyáz a ruhájára... Tudja édes apám — folytatta ezután lelkesebb hangon a fin — nem valami nagyon eszes tanuló ez a Kohn Jenő, de a feleiételi mindig kitűnőek. Elmondja szórói-szóra, egy betű kihagyás nélkül a. leckéjét, most gondolhatja, hogy menynyit kell ennek a fiúnak tanulni, amig az utolsó pontig bevágja a feladatokat. Az írásbeli dolgozatai is a legcsinosabbak és a legpontosabbak. Mindig készen van velük, soha nem hiányzik egy szó sem. — Látod, ez szép dolog. —- Bizony szép, — felelte meggyőződéssel Pista — ós becsülni való is... Néha nagyon megsajnálom... — Miért? — Mikor felel, belefogódzik a pad szélébe és ugy remeg, mint a falevél ... Ebből a szorongó félelemből is az a nagy iparkodás látszik, amellyel ő mindenáron az elsők között akar maradni ... És még egy érdekes dolgot figyeltem meg ennél a Kohn Jenőnél. Arra figyelmeztetett ugyanis a tanár ur, hogy lehetőleg olyan müvet olvassunk, amellyel a stílusunkat fejleszthetjük, hát kérem a Jenő a legnehezebb olvasmányokat veszfi elő, mint például báró Eötvösnek a Karthauziját s ezek kel iparkodik önmagát művelni. — Látod fiam — mondom mély meghatottsággal, pár percnyi szünet után a gyerdig is tisz'teletben fogja tartani. Egyéb törvényben gyökerező vagy szerzett jogaira támaszkodva azonban kénytelen volt (hangsúlyozni az értekezlet, hogy tekintettel ,a jej'eniegí nehéz időkre, a hivatkozott rendelet következtében (fájdalmasan felzaklatott (kedélyeik lecsillapítására, az itthonmaradottak rnegvigasztalására, a hazai román népnek jelenleg is a különböző frontokon vérző fiai buzdítására és lelkesitésére legbensőbb meggyőződése szerin't épen magasabb hazafias érdekek követeiden parancsolják, hogy tanítóképzői a rendes időben nyittassanak meg és hozassanak akadálytalan működésbe. Egyúttal kijelentette az értekezlet, hogy a hazai lapokat bejárt ama híradás.- mintha a fentebb említett (miniszteri rendelet a görög-katholiíkus egyházi főhatóságok egy részével történt egyértelmű megállapodás után -jelent volna meg, minden alapot nélkülöz. — A javadalmi bizottság ülése. Szeged javadálmi bizottsága szombaton délután Ikűágh Károly elnöklésével ülést tartott, a •melyen a '.muilt havi javadahni bevételekről tett jelentést. E szerint befolyt júliusban állami bor és húsfogyasztást adóban 17034 'korona. 350 koronával több. városi fogyasztási adópótlékban 4683 korona. 575 koronával kevesebb, városi fogyasztási illetékben 8428 (korona, 2527 koronával kevesebb, kövezetvámdijban 10066 korona. 3690 koronával kevesebb, partjavadalmi díjban 2264 korona, 1768 koronával több. hidvámdijbari 7741 korona. 1449 koronával több. vízhasználati díjban 4612 korona. 1144 koronával több ás városi fürdő díjban 4678 koronával kevesebb, mint 1916. juliusáhara, A város jövedelmei ebben a hónapban 8739 koronával csökkentek. A bizottság a jelentést tudomásul vette, amivel az ülés véget ért. — Kitüntetések. Surányí Simon 5. honvéd gyalogezredbei tartalékos honvédet a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Burgstaller Emil 48. gyalogezredbeli századosnak és dr. Soós János 46. gyalogezredbeli népfelkelő segédorvosnak a legfelső dicsérő elismerés — a kardok egyidejű adományozása mellett —• tudtul adatott, A klirály Pick Móric 46. gyameknek — erről a fiúról példát lehetne sokaknak venni. ;Ha( Magyarországon a fiuknak csak ötven százaléka igy érezne és igy gondolkozna . .. — Oh, édes apám, — kapta el gondolatomat a fin — akkor ez lenne a leggazdagabb ország a földön ... És igen, azt mondtam as imént, hogy nem valami nagyon eszes fin a Kohn Jenő. " — Igen, ezt mondtad. — Ezt azért áll itattam, mert mfikor az iskolában kell elvégezni az írásbeli gyakorlatot, ő készül el vele legutoljára. Annyit kiizködik vele, annyit töpreng rajta, hogy sokszor megsajnálom és szeretnék mellé ülni, hogy segítsek neki. Kis időre megszakadt a beszélgetésünk, a fin a rajztábláját vette elő, készült a mértanli rajz szerkesztéséhez. Én néztem és nyugodtan eregettem útjukra gondolataimat, melyek ugy jöttek és ugy vonultak át a lelkemen, mint a legszebb bárányfelhőcskék a tavaszi égboltozaton. — Ennek a Kohn Jenőnek az ellentéte pedig valami Sári nevezetű fiu. Ennek igen jó felfogása van. de az a hibája, hogy nem igen tanul és mindig azzal dicsekszik, hogy az ő apja nemes ember. Ez jómódú gyerek, mlinden hónapban uj ruhát kap, de két hét múlva már lehintázza és kilyukasztja valamennyit. — No látod. — Csak akkor kezd tanulni, ha megdorgálja a tanár ur. És néha olyan önfejű, hogy" ha tudja is a leckét, nem felel. — Nem felel?