Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-25 / 197. szám

DKLM AG YAROBSZA ti Szeged. 1917. augusztus 25; Jjukovinán keresztül. A 101-es bakák győzelmi előnyomulása az orosz fronton. Csongrádi, csanádi és békési fiuk az üldöző harcokban. — A sajtőhadiszállás engedélyével. — .Harctér, 1917. augusztus 8. (Megmozdult a front.) Csak pár (héttel ezelőtt számoltam be a 101-es bakák hősi viselkedéséről, — s ina ismét boldog öröm­mel adok hirt ujabb sikerekről, melyek a Békés, Csanád- és Csongrádmegyei 101 -es magyar bakák frontja előtt játszódtak le, s amelyek nemcsak az ezred történetében, de a monarchia haderejének feljegyzései között is jelentős helyet követelnek maguknak. A Tatár-hágó hős védőserege megmoz­dult. Megmozdult és vitézi elszántsággal büntető expedícióra indult. Az egy esztendei, nehéz ellenállás fára­dalmai nem gyengítették erőnket: sőt meg­erősítették, hogy a várva-várt béke helyre­állítására ismét az erőszak fegyveréhez nyuljunk. Julius 24-én \t'eggd ugróit ki azi első 101-es baka a határt védő erős állásából, fel­tűzött szuronnyal s 14 napi megfeszített te­vékenység után egymásután göngyölítették fel bakáink az előttük álló kilométereke; é> ma már ott állnak Bukovina- B ess zárulná és Románia hármas határán. Majdnem feltartóztathatatlanul halad­tunk előre. Kanyargós hegyi utakon, hatal­mas fenyőeriások között vezetett utunk. Egy másután, maradoztak el mellettünk jobbra­balra leégett, feldúlt faluk, felrobbáfttott hi­dak, jajgató, agyonsanyargatott, kirabolt népek. Szánalmas képek számtalan sokasága tárult elénk mindenütt, amerre csak men­tünk s ez megkettőztette bosszúvágyunkat, ez adta az erős akaratot az ellenség leveré­sére. (Tábortűznél.) Már a kora reggeli órák­tól kezdve menetel az ezred. Fáradtak, po­rosak vagyunk. A nehéz felszerelés, baka­nyelven: betyárbiúor erősen nyomja a vál­lunkat, de azért csak akad a marsoló regi­mentben nem egy század, amelyik harsány hangon énekli a 101-esek közismert nótáját: ,Piszkáld ki belőle"... s a nóta taktusára ko­pogásán kilépnek a bukovinai köves uton. Késő este értünk fel az 1478 méter ma­gas flóráié nevü hegy tetejére. Kanyargós hegyi utak vezettek oda s a hegv tetején, szép, gyepes helyen ütötte fel éjjeli szállá­sát az ezred. (Fáradtan dobálták le a bakák a nehéz rüsztongot, de pár perc múlva már egy­másután lobbantak fel a gyönyörű csillagos éjszakában n festői szépségű tábortüzek. A baka csak addig fáradt, mig a rüsz­tung a hátán van. Mihelyt letette, megindul a jókedv, a viccelések egész özöne, előkerül­nek a brótzsák fenekéről a különféle hang­szerek s megy a nóta, a dal, hogv csak ugy cseng belé a hegy. Már mindenki ipihen. csak valahonnan a hegyhát másik oldaláról hozza a szól fe­lénk a tárogató hamisítatlan, magyaros ak­kordjait: „Mdgüzéntem >az édes anyám­nak"... „Mi fehérlik ott a sikőn távolban?"... Le sem tagadhatjuk, hogy magyarok i í vagyunk, mert hangosan dobog a szivünk a nóta hangjára, meg aztán métv álomba szen­derül a fáradt harcosokat. (Az első Málházás.) A 10l-es bakák első találkozása a menekülő oroszokkal a Czeremos folyónál volt. Az oroszok Ispus nevű falu előtt a fo­lyó jobb partján foglaltak állást. Itt akartak ellenállást kifejteni s ezért természetes aka­dálynak a métdiies mélységű sebes folyása Czeremos folyót szemelték ki. melvnck min­den hidja felrobbantba, felgyújtva álhitt előt­tünk. De a 101-es bakák előtt ez nem volt aka­dály. Derékig érő vízben, fényes nappal men íek keresztül a sebes folyású vizén s az oro­szok be sem várva a magvar bakák támadá­sát, másjfap hajnalban cszfoleszálen mene­kültek előlünk. , Két teljes napig mentünk utánuk. Min­j deniitt a sarkukba, -egy percnyi időt»sem en­gedve nekik a szervezkedésre s igv kénvte­lének voltak csak gondolni is arra. hogv ko­moly ellenállást fejtsenek ki. mig harmad­| napra elérkezett az oroszokra n végzetes leszámolás órája. (A kifárasztott, agyonhajszolt orosz hadsereg kissé összeszedve magát Ko­morcstic-Slobogzia nevii falu előtt erős el­lenállásra vállalkozott, mely vállalkozásuk felborította egész visszavonulási tervüket. Délután 3 órakor érkeztünk a falu elé, de támadásra csak másnap került &or. Jól felkészülve, kitűnő tüzérségi előké­szítéssel másnap délután. 2 órakor indult tá­madásra a 101-esek első vonala és egv órai erős, -elkeseredett küzdelem után az oroszok eszeveszett futásnak eredtek hátrahagyva felszerelést, ágyat, gépfegyvereket és Penge­muníciói. S a 101-es bakák mindenütt nyomon• követték a menekülő oroszokat. Az. üldözés csaknem kergetés-számba ment. mert való­ságos hajsza következett ezután. Minden irányban gépfegyverek kelepelése hallat, zott s mire a nap lement, 14 kilométer mély­ségben. szaladt előttünk az orosz. Ez a tevékenysége a 101-es bakáknak oly fontos és nagyjelentőségű volt. -hogv a vezérkari jelentés is felemHtésre méltónak tartotta s az eredménye az lett. hogy Cser­novitz még aznap minden ellenállás nélkül a kezünkre jutott. (József főherceg üdvözlete.) A 101-es bakák fényes harci sikerének hire még azon a napon, végig futott az egész fronton, hol József főherceg is megjelent s elsőnek robo­gott be hatalmas szürke autója a felszaba­dult Csernovitzba. A főherceg azután a 101-es bakák elébe ment, hogy elsőnek üdvözölje vitézül har­coló 101-es bakáit. Komena község határában kilépett autó­jából s az ezredparancsnok előtt melegen üdvözölte a tisztikart és a legénységet, mondván: — Bukovina gyors megtisztításában a 101-es bakáknak nagy érdeme van. Nekik köszönhető, hogy Csernovitz harc nélkül ke­rüli )birtokunkba és az is, hogy az o) Vgok •teljesen kivonultak egész Bukávinából. Azután végignézte az előtte cl marsoló legénységet és közülük többek mellére vi­tézségi érmet tűzött. (A roméin határén.) Ma már itt állunk a román határon és hogv a hadi szerencse továbbra is hogy fog kedvezni, előre nem tudjuk, de bízunk a jövő sikereiben. Békéscsaba közönségének üdvözlő táv­irata éppen pihenőben érte az ezredet * őszinte örömmel vette tudomásul az ezred minden egyes katonája a csabaiak kedves figyelmét. Egyelőre csak ennvit adhatok az el­múlt napok beszámolójából, de bízom ben­ne, hogv' nagy -előrenyomulás részleteiről is beszámolhatok, mihelyst a helvzet azt meg­engedi. Reisinger József. Nagy légiharcok Anglia felett. Rotterdam, augusztus 24. A szerdai né­net légitámadásról Londonból még a követ­kezőket jelentik: Tiz-tizenkéi néniét repülő­gép valósággal bombaesőt vetők Miargale­ra. Hét. vagy nyolc ember meghalt, többéit megsebesültek. Az a bomba, amely a legna­gyobb pusztítást okozta, a tengerpartra eseti, a hajóácsok i\gy\i\pülete elé, ahol több .járó-kelő keresett menedéket. Itt három em­bert ölt meg a robbanás. Egy másik, bomba a kórház tetejére esett és megölt egy bete­get. mig másokat megsebesített. Három bom ba a közeli templomra diett. Ezernyi tömeg nézte, hogyan támad­ták meg az angol jármüvek az ellenséges repülőgépeket. Egész sereg harcot lehetett megfigyelni a levegőben. Körülbelül negyven ellenséges répülőgép riem indáit áttörni nyu­gat felé, mm az angol repülök vistszHszori. toítúk a téngérnek. Hivatalos jelentések szerint Ramsgate­nál két Gdthadtfndszbni német repülőgépet lőttek le és ti parton megsebesítettek egy harmadikat, melyet azonban a Dini kirdhen­ből küldött német repülőgépek vettek támo­gatásuk alá. Három angol repülőgép megtámadott tizenkét német Qotha-gépeí és egész Zee­brüggéig üldözte, de eredmény nélkül. Egy másik, tiz gépbői álló osztag mintegy hu­szonöt német repülőgépet támadott meg. Ezek a német gépek a tengerpart fölött vár­ták be bombavető tárnáik visszatérését. összesen öt (a. német jelentés szerint kettő) német repülőgép veszeti el, az angol jármüvek sértetlenül tértek vissza. k Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. YjárMtth-stri 8!, Ü jröttyó Sománál Saft cy> 7 'Gázzal töltve 2000Wattig pmmmgrr^ ' Csafc & ^Kfeshedíh

Next

/
Thumbnails
Contents