Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-24 / 196. szám

Szeged, 1917. augusztus 24 BÉLMAG YARORSZÁU 3 R szegedi kereskedők és iparosok'politikai szervezete, — Ülés az Ipartestületben. — (Saját tudósítónktól.) A kereskedők és iparosok Szegeden megalakítandó szervezeté­nek előkészítő bizottsága csütörtökön délután az ipartestület helyiségében 11 immer Fülöp elnöklétével értekezletet tartott. A bizottság tagjai szép számban jelentek meg az értekez­leten, melynek értékes és komoly nivóju felszó lalásai során a helybeli kereskedő és iparos világ kiváló képviselői egyértelmiileg han­goztatták, hogy az uj szervezet megalakítását föltétlenül helyeslik és szükségesnek tartják. Wimmer elnök előadta, hogy az ipartes­tület kezdeményezésére indult meg a mozga­lom, amelynek célja, hogy közös szervezetben egyesítse a helybeli kereskedőket és iparoso­kat, amely szervezet már a legközelebbi kép­viselőválasztásnál — akár az ősszel, akár ké­sőbb lesz —- érvényesítse erejét. Célia a szer­vezetnek, hogy a meddő közjogi vitákat a po­litikai életből kikapcsolja és meg ne engedje, hogy a szegedi mandátumok sorsáról való döntésnél újból jelszavak érvényesüljenek. Olyan programm szolgálatába kivárniuk álli* tani a szegedi iparosokat és kereskedőket, mely egész gazdasági életünkre kiható és amelyhez — érdekeik helyes felismerésével —. bizonyára a legszívesebben fognak csatlakozni a honorációrok.is. Célunk olyan képviselőt vá­lasztani, aki azt a politikát támogatja, amely­nek eredményekép a kereskedő és •iparos is élvezheti munkája gyümölcsét. Lehető legszé­lesebb választójogot akarunk, de nem jelszó­ként, hanem azért, hogy az uj rendszer első alkotásaiként gyárakat, vasutakat, viziuta­kat és a külkereskedelem növelését kapjuk. A kiskereskedők és a kisiparosok tehát ne « 48 és 67 körül, hanem ide tömörüljenek. Hiszem, hogy ez az alakulás az egész országban példa­adó lesz. El kell kezdenünk a munkát, nehogy más pártok erőlködései eltántorítsák hívein­ket. Kéri a jelenlevők véleményét a szervez­kedés szükségességéről, a nagygyűlés idejéről és az előkészítő munkálatokról. Szakáll József- lelkes örömmel üdvözli a megalakítandó szervezetet, mely egy párttal sem akar ujat húzni és bive a legszélsőbb vá­lasztójognak. Résztvett az előkészítés munká­jában, joggal tehet tehát a mellett színvallást, hogy különösen a szocialistákkal akarnak jó barátságban lenni. Ez a barátság bizonyára kölcsönös lesz, mert a munkásságnak nagy érdeke, hogy kereskedők ás iparosok kerülje* nek be a parlamentbe, akiknek nemcsak ér­dekük a szociális alkotások létesítése, de érzé­kük is vaon hozzá. Pálfy Dániel szeretettel köszönti a megin­dult mozgalmat, a szervezkedést olyan kere­tek között, aminthogy" az elnök vázolta, he­liüiiiSMiiumiimiinuiNiniii'aaaiaraMBi' Készül az antant válasza a pápának. — Ismerni akarják a központi hutalmak békefeltételeit. — Berlin, augusztus 23. A Lokalanzeiger genfi jelentése szerint ottani politikai körök­ben ugy tudják, hogy az antant a pápának adandó válaszában azt a kívánságát fogja kifejezni, hogy a pápa, amennyiben módjá­ban van, hívja fel a központi hatalmakat a lyesli. Régi vágya telljesül most az iparosság­nak. (Eddig közjogi viták cimén egész választó kerületeket fogtak he nagynevű ügyvédi iro­dákba, más kerületeket pedig ajándékba jut­tatlak egyes földbirtokosoknak. Igy történt, hogy a képviselőházban nálunk javarészt ügyvédek és földbirtokosok ültek és különö­sen a földbirtokosok — az isten tudja miért ­ellenségei az iparnak. A nagy Szegednek a háború előtt 14000, a kis Eszéknek 12000 ipari * munkása volt. Ez a számarány utat mutat nekünk. Csak egészséges iparfejlesztéssel le­het megakadályozni a nyersterménvek ki­özönlését és a kész iparcikkek bevándorlását. A városfejlesztési politikáról is sokat lehetne beszélni. Nincs érzék a tanácsban az ipari dolgok iránt, holott a jóakarat és tudás meg nem tagadható. A jövő generációt nevelni kell. Amit az elnök kifejtett, a polgárság* százainak cs ezreinek vágya, a mozgalom hi­vatott lesz, hogy ezeket a vágyakat közelebb vigye a megvalósuláshoz. Dr. Biedl Samu az iránt érdeklődik, hogy a mozgalom megindítói miként képzelik a do­log praktikus keresztülvitelét. A mozgalmat egyébként helyesli, hiszen az egész ipart'és kereskedelmét a képviselőházban egyetlen ember, Sándor Pál képviseli. Az agráriusok eddig is megtalálták minden pártban képvise­letüket, kivétel nélkül minden pártnak nagy számmal vannak agrárius tagjai. Átmeneti­leg az uj szervezetnek a létező politikai pár­tokhoz kellene simulni. Aczél Géza: Zászlónkra csakis a gyakor­lati politikát irjuk. Nagyon valószínűtlen, hogy kellő propagandával ne találjunk elég követőre. Hiszen az uj választók nagy része a mienkéhez hasonló célokat fog követni. A mi politikánk nem más, mint a kenyérkérdés, a helyzet tehát tisztára az, mint a szociális­táknál. fla kellő programot és megfelelő sulyu egyént viszünk a választási harcokba, a mi szervezetünk győzni fog. Kimondta ezután az előkészítő bizottság, amely az elmúlt ülésen kapott megbizásí, liogy %elyesli és szükségesnek família az uj szervezet megalakítását. lEzután a szervez­kedésről indult meg a vita, amelyben részt­vettek Tóth József, Deittsch Lipót, Tonelli Sándor, Weiner Miksa, Aczél Géza és Vadász Aurél. Végül is kimondták, hogy az előké­szítő bizottságot kiegészítik, elkészítik é* nyilvánosságra hozzák a szervezet program­ját és megkezdik a taggyiijfcést. Legközelebbi ülését az előkészítő bizottság szeptember első felében tartja, az alakuló nagygyűlés való­•szinüleg szeptember végén lesz. békefeltételeik pontosabb memiktpitásém. Hozzáteszik még. hogy az antant Elzász­Lotharingia kérdésében nem elégedhetik meg puszta autonómiával. Bécs. augusztus 23, A Secolo ió! infor­mált körökből arról értesült, hogy az antant államok csak néhány hét múlva válaszol­hatnak a pápa jegyzékére. Valószínű, hogy közös jegyzékben adják meg válaszukat. A Frmte Interno cimü lap arról értesül, hogy az antant kormányai most tárgyalnak egy­hegy kö­mással és abban állapodtak meg, zös jegyzéket küldenek a pápának. A jegy­zék megszövegezésével állítólag Sonnino olasz külügyminiszteri bízták meg. . .Ma*ag»&a*«9MaaBttaNaama*aiuia*ttigttS*Ma«««XBaMi* »* A szegedi közélelmezési hiva­tal éieimiszeröevasánasai. ~ A vendéglök és cukrászdák meg end szabályozása. — (Saját tudósítónktól.) Az uj élelmezési év bőséges tapasztalataival indul neki a sze­gedi közélemezési hivatal. A közönség ellátá­sára bevezetett rendszerék már kiáltották a tüzpróbát, ezekben tehát nagyobb arányú változások nem várhatók, de mégis a közélel­mezés nem szűkölködik eseményekben, ame­lyek részint már készülőben vannak, részint pedig már megtörténtek. Legérdekesebb ezek között a közönség el­látásának biztosifását célzó nagyobb arányi* élelmiszer-bevásárlások, de nem jelentéktele­nek azok sem, amelyek azt célozzák, hogy az élelmiszer-uzsorát — ahol csak lehet — letör­jék. Ez utóbbiról a közélelmezési tanács leg­közelebbi ülésén tesz előterjesztést Balogh Károly, a közélelmezési hivatal vezetője. Ha nem is a legsúlyosabb, de egyik leg­kiáltóbb igazságtalanság kétségkívül a cuk­rászdák eljárása. A cukrászdáké, ahol egy sü­ti ményke ára 50 fillér. Ennek az ordító eljá­rásnak megszüntetésére nagyon érdekes élő­terjesztést fog tenni a közélelmezési hivatal vezetője. Kérni fogja a polgármestert, ren­delje el, hogy a cukrászdák csak ugy kapja­nak lisztet és cukrot a közélelmezési hivatal­tól, ha süteményeiket hatóságilag megálla­pitoM áron árusítják. Hogy a cukrászdák se szenvedjenek, az árak megállapítására nézve már megtörtént egy szűkebb körű bizottság összehívása. Ezzel azonban még nem fejezte be Balogh Károly rendszabalyozó munkáját, Hcólyes in­tézkedéssel letörni szándékozik n kávéházi és vendéglői kenyér-uzsorát is. Egy vékony, vánnyadt szelet- kenyér ára ma minden kávéházban és vendéglőben liat siller. Balogh (Károly kérni fogja a polgár­mestert, hogy a kávéházi és vendéglői ke­nyérárakat szállítsa le négy fillérre. Egy kiló kenyérből igy is 16 darab 6 grammos kenyér­szeletet vághatnak le s igy kilónkint 14—15 fillér hasznuk lehet a kenyéren is a vendég­lőknek. Hogy pedig visszaélések ne történ­hessenek, el fogják rendelni, hogy minden kávéház és vendéglő köteles mérleget kiállí­tani, ahol a vendégek lemérhessék kenyerü­ket. Ha egy kenyér kisebb lesz 6 gramnál, a kihágási bíróság Ítélkezni fog panasz esetén. Ezzel kapcsolatosan a legszigorúbb for­mában fölhívják a kávéház és vendéglő-tu­lajdonosokat, hogy kenyérjegy nélkül egyet­len szelet kenyeret se szolgáltassam, ik ki, Meg­állapítják ezenkívül a cvibak áfát is. amely­nek darabját most 30—40 fillérét árusítják. A cvibak ára makszimura 10 fillér lesz. A közéielemzési hivatal vezetőjét ezeknek az intézkedéseknek megtételénél az az elv ve­zeti, hogy kenyérfélékkel, de süteményekkel sem szabad megengedni, hogy uzsorát űzze­nek. A polgármester — értesülésünk szerint — az előterjesztések szellemében fog rendel­kezni s igy az uj rend szeptember elsejére minden bizonnyal életbe is lép. Közélelmezési referádánk azonban nern lenne teljes, ha meg nem emlékeznénk a téli élelmiszerszükséglet biztosítására irányuló munkásságról. Az Országos Közélelmezési Hivatal tud­valevőleg rendeletben felszólította a törvény­hatóságokat, hogy irják össze és jelentsék be téli káposzta és zöldségszükséglet iket. A ren­delet egyúttal felhívja a városokat, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents