Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-03 / 180. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre .. 14,— K. egy hónapra 2.40 K. Eg> es fira ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 180. sxám. Péntek, augusztus 3 kancellár válasz beszédére A központi hatalmak bákenyilatikozatait az antant részéről ismét rosszakaratú fogadtatásban részesi tetteik. Mioha-eüs kancellár szenzációs leleplezése Franciaország annoksziós törekvéseiről érthetővé teszi, hogy a központi hatalmak bákeszándékai meghiúsulnak Anglia és Franciaország ellenzésén. Mindjobban nyilvánvalóivá lesz, hogy az antant a diplomáciai ravaszságok és ámítások eszközeivel gonosz lelkiismerettel arra törekszik, hogy a háborút meghosszabbítsa, mert még mindig bizakodik abban, hogy a központi hatalmak kimerültsége megérleli számára a dicsőség nélkül való, de Anglia érdelkében jól kihasználható győzelmet. A központi hatalmakat ez a helyzet uj feladatok elé állítja. Miohaelis máris kijelentette, hogy Németország az antant konok ság'a miatt a külpolitikában határozottabb irányt fog követni, mert minden jel "arra vall, hogy Anglia a köziponti hatalmák őszi 11 te békenyilatkozatait a gyengeség tüneteinek magyarázza. Ily értelemben tehát a békebeszédiek nem használnak a béke ügyének,Jianem meghosszabbítják a háborút, mert azt a hitet keltik ellenségeinkben, hogy a központi hatalmak gazdasági és katonai öszeropapnása rövidesen bekövetkezhet. Az utóbbi eseményekből világosan megállapítható az is, hogy az antant Németország és a monarchia belső politikai életében is az összetartás és egységes nemzeti akarat gyengülésére számit és reméli, hogy a politikai válságok csökkenteni fogják a központi hatalmak háborús erőkifejtését. Mindezeknek a belátása és fölismerése azt a kötelességet rójja a központi hatalmak intéző köreire, hogy az antantot meggyőzzék arról, hogy Németország és a. .monarchia gazdasági és katonai ereje tovább is ellent tud állani a támadásoknak és minden bizakodás, amely a központi hatalmak kimerülésétől reméli a végső győzelmet, teljesen hiábavalóLloyd George épen most jelentette ki, hogy Angliát nem lehet kiéheztetni, amivel bizonyára azt akarja a központi hatalmak tudomására hozni, hogy Angliát nem kényszeríti semmi arra, hogy a háborút abbahagyja. Zürichi lapjelentések -megerősítik ezt a föltevést, rníert azt írják, hogy Lloyd George legközelebbi beszédében ki fogja jelenteni, hogy a háborút tovább kell -folytatni — a porosz i-meperiálizn?us és militárizmus megsemmisitéseig. Lloyd George még azit is mondotta, hogy Európa sorsa most Angliától és Franciaországtól függ, mert Oroszország ügye rosszul áll. Valójában pedig ugy van, hogy Európa -sorsa — tehát Angliáé és Franciaországé is — attól az Oroszországtól függ, amelynek ügye Lloyd George szerint Is rosszul áll. Ha Oroszországot az események kénys-zeritik arra, amire belátásból képtelen volt, hogy a központi hatalmak bé-kejobibját elfogadja, akkor a jövő elé sokkal nagyobb bizakodással tekinthet az emberiség, mintha Anglia és Franciaország tartják kezűikben Európa sorsát. BERLIN, aug. 2. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung, a német kancellár félhivatalos lapja felel Balfour beszédére, mely — a válasz szerint — szokásos vegyiiléke az önzésnek. A háborút elödézö okoknak csökkentése nekünk is célunk, ezt több Ízben ki is jelentettük. Ezt nem érhetjük azonban ugy el, ahogy azt B&Ifour akiarja, hogy a világ az angoHamérikai sablónok szerint rendezkedjek be, mert valamennyi nemzet megtanulta a háborúban, hogy mit jelent az angol iniperiaíáznius és az amerikai kapitalizmus jegyében állni. Balfour -beszéde nem kifejezett elutasítása az atmekszlóknak. A hadicélokat sem ismertette és ezért feltehetjük, hogy Anglia később igényt akar tartani Európa egy területére. A beszéd megerősíti Anglia messzemenő gyiarntalti amiekszióit. Amig Anglia a háborúban jól állott, kevesebbet törődött a francia érdekekkel. 1 Balfour azt hiszi, hogy a kontinens szét szakadását a raag/a érdekeire továbbra is fentart hatja. ZÜRICH, aug 2. Lapjeleniések szerint Lloyd George legközelebbi beszédében kijelenti, hogy a háborút tovább kell folytatni •a porosz -imperláliizmus és miifáriznvus megsemmisítéséig. Lloyd George ujságirókrfak 'kijelentette, hogy Angliát nem lehet kiéheztetni és a világ jövője Anglia és Franciaország összetartásától függ, mert Oroszországnak rosszul megy a sorsa. Az uj orosz forradalmi válság. Ma ujabb forrongásokról ad hint a távíró. Oroszországban mindjobban fölfordul a rend s az ideiglenes 'kormány erőfeszítései —- ugy látszik — teljesen hiábavalóak. A fölbomlott rendet nagyon nehéz, talán lehetetlen is helyreállítani. És legkevésbé lehet ezt elérni az ideiglenes kormány -rendelkezéseivel, amelyek csak akadályozói az igazi demokratikus haladásnak és a nép vágyainak. Természetes tehát, hogy a hangulat mindinkább a forradalmi kormány elleni fordul és mindig több jel mutatja, Ihogy az uj uralom napjai meg vannak -számlálva. És ez a végső nap annál hamarább elérkezik, minél nagyobb sikereket h-oz a központiak szép eredményekkel megindult offenzívájaMai jelentéseink itt következnek: STOCKHOLM, aug. 2. Kerenszki a frontról visszatért .Pétervárra. Tárgyalásai a kadietpárttal a kormánybalépést illetőleg nem biztatók. Ceretelli kilépéssel fenyegetőzik, a munkástanács pedig a béke-programm mieöbhi végrehajtását követeli. STOCKHOLM, aug. 2. Ceretelli belügy miniszter valamennyi kormánybiztosnak távirati rendelkezést küldött, hogy a parasztok földosztási törekvéseit akadályozzák megkorKeMeg GENF, aug. 2. Péter-várról jelentik: Á nemzetgyűlés Moszkvában augusztus 5-re ül össze. Itt be fog mutatkozni az uj mány. GENF, aug. 2. -Parisból jelentik: rensízik-i felesége a harctérre utazott, fog jelenni a lövészárkokban a katonák között KOPPENHÁGA, aug. 2. Kerenszki kijehtttette, hogy a szövetségesek előnyomulása nyolc napon belül az összes 'szövetségesek által megindítandó tehermentesitő offenziva folytán feltartható lesz. Ezt a párisi konferenciáik határozták igy el. A támadásban minden lerőt ifel fognak használni. % Zavargások Nlsoij Novgorodban. Stockholm, augusztus 2. Nisnij Novgorodban lázadások voltak. A bolsevikiek a hatalmat magukhoz ragadták. A város helyőrsége és a katonaszökevények csatlakoztak a fölkeléshez. Moszkvából katonákat és tüzérekéin szállítottak a zavargások elnyomására, mire a helyőrség a túlerőnek megadó magát. Stockholm, aug. 2. Az orosz lapok sze-