Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-22 / 194. szám

DÉLMA-GYAROKSÍÖAÜ. fezeged, 1917. augusztu* 'M Bulgária, — Kapcsolata a háború után Magyar­országgal. — Irta: Szauer M.János, a Szegedi Népbank főkönyvelője. Bulgária, Törökország és a Balkán többi állama a világháború kitörésével az európai politika homlokterébe jutott s jelentőségük ugy politikai, mint gazdasági szempontból fokozó­dott. E kis államok, melyek még a balkáni há­ború nyomasztó súlya alatt tengődtek, a világ­háború első percétől kezdve magukra vonták az európai nagyhatalmak figyelmét. Tudjuk nagyon jól, hogy az antant-hatalmak mily esz­közökkel, eleinte szép szóval, rózsás Ígéretek­kel, később erőszakosságig menő fenyegetések­kel igyekeztek ez államokat ügyüknek meg­nyerni s a világháború aktiv résztvevői közé állítani. De Bulgáriának és Törökországnak jobb diplomáciai államférfiai voltak, mint pél­dául Romániának, mert ők idejében felismer­ték a helyes vágányt, amelyen hazájuk fejlődő s virágzásnak induló gazdasági élete lokomotív­jának haladnia kell. Igy történt azután, hogy előbb Törökország, majd később, a háború ! 14-ik hónapjában Bulgária ragadta meg akard j markolatát fenyegetett érdekeinek megvédése j céljából. A macedon-kérdés fájó sebe volt j Bulgáriának s mégis mielőtt kihúzta a kardot J hüvelyéből, hosszas diplomáciai tárgyalásokat folytatott, melyek alatt idejében sikerült meg­ismerni az antant-államok önző, álnok politi­káját. Hozzánk, a központi hatalmakhoz csat­lakozott. S azóta együtt vívjuk az élet-halálharcot. Barátok, testvérek lettünk. Megismertük az élniszerető dolgos, munkás bolgárokat. Meg­győződtünk számtalan esetben a bolgár vitéz­ségről, a bolgár hazaszeretetről, a bolgár fe­gyelemről. S ez a megösmerés nyújt törekvést részünkre, hogy segítsük Bulgáriát, mert egye­dül Bulgária van hivatva arra, hogy a lázongó és fegyelmetlen népű Balkánon a vezérszerepet betöltse. Háború előtt vajmi keveset hallottunk Bul­gáriáról. Tudtuk, hogy az ország uralkodója Kóburg herceg, ki mielőtt a bizantinus szel­lemtől átitatott Balkánra került, az osztrák­magyar hadseregben szolgáit. Tudtuk, hogy bolgár kerlészek is vannak, kik hangyaszor­galommal munkálkodnak s kik közül nagyon sokan magyar rögöt öntöznek és munkálnak. De nem ismertük Bulgaria népének szociális, gazdaságpolitikai es kultúrtörtenetét, nem is­mertük oly intenziven gazdasági életét. Néni ismertük azt a lüktető erőt, mely turáni vértől származik s amely gyors tempóban viszi előbbre e szorgalmas s igénytelen bolgár né­pet a haladás utján. Világháború kellett ahhoz, hogy megismer­kedjünk velük s e rettenetes nenuettördelő vi­harban elhullott bolgár és magyar vér hajtotta ki a szorosabb gazdasági kapcsolat szép jövőre s szép reményekre jogosított fáját. Kötelessé­günk, hogy közös hőseink vérével megszentelt eme hajtast ápolgassuk, hogy majdan, ha el­jön a békés hétköznapi munka ideje, a gyenge najtás erős fává váljon. Bulgária gazdasági élete egészséges ala­pokon nyugszik. Területe a törökellenes háború előtt 96346 négyzetkilométer volt, amelyhez az 1913. aug. 10-iki bukaresti békekötés 18000 négyzetkilométert csatolt. Lakossága 1910. de­cember 30-án 4,337.516 volt, amelyhez még hosszászamitandó a meghódított terület lakos­sága, amellyel együtt körülbelül 5 és fél millió. Lakosaága szorgalmas föidmivelő nép. A birtok­megosztás nagyon kedvező, amelyet a követ­kező számok is igazolnak*): Állami birtok 10% községi birtok . 25% magánosok birtoka 48% hasznavehetetlen terület 17% Tekintve azonban azt, hogy a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére évről-évre nagyobb gondot fordítanak, a hasznavehetetlen teriilet nagysága évről-évre kisebbedik. Nagybirtok nincs. A magánosok kezében levő birtok igy oszlik meg: 2 hektárig ... ... 2-5 „ 5—20 „ 20-100 „ 100 hektáron felül Birtokok 0/„ száma ezer '« Terület o/Q ezer hektár 425 456 322 7 213 228 713 15*4 268 287 2519 54-4 26 28 818 17-7 1 0-1 254 5-5 A bolgár mezőgazdaság azonban még kez­detleges. Még mindig divik a faeke. Rendsze­res trágyázás ismeretlen Bulgáriában. A mező­gazdasági fejlődés e setét foltjai részben annak tulajdonithalóit hogy a parasztok 40—50 szá­zalék kamatos'adósságokat nyögnek, melyeket magánosoktól vettek igénybe földvásárlás céljá­ból. A föld hozadéka nem fedi a kamatterhet s igy természetesen ujabb beruházásokra, gaz­dasági eszközökre tőke nincs. Intenzív belterjes gazdálkodási rendszer még csak nagyon kevés helyen divik s igy — bár a klima és eső­rnentiyiség tekintetében kedvezőbb viszonyaik vannak, mint nekünk, — termésátlaguk mégis rosszabb a miénknél. És pedig: buza rozs árpa fcekíitronklnt 1911-ben 1L8 métermázsa 10-3 10-7 Ezek a főtermékeik. Termelnek ezenkívül sok kukoricát. Burgonyatermelésük gyenge. Tekintve, hogy a kedvező birtokmegoszlás folytán a föld jó része oly parasztok kezében van, kik 5—20 hektárig terjedő birtokon gaz­dálkodnak, e kisbirtokosok nagyobbrésze ker­tészkedéssel, szőlőmiveléssel s különösen a Balkán-hegylánctól délre fekvő gyönyört! síksá­gon, Kasanlik város környékén rózsaolajterme­léssel. Méríföldekre terjed a rózsaültetvények területe, ami nagyon jól jövedelmez gazdájának. Az extenzív gazdálkodást látjuk az állat­tenyésztésénél, Állatállománya 1910-ben : ló, szamár, öszvér ... szarvasmarha „, ... sertés ... ... juh, kecske ... 600.000 ... 27* millió ... 500.000 ... 10 millió A Keletre terjeszkedő nyugateurópai gyár­ipar tönkretette a bolgár kézműipart és házi­ipart, mely a XIX. század elején, a török hó­doltság alatt virágzott. Technikai kivitelük tö­kéletlenségével nem vehették fel a versenyt, a Nyugatról betóduló gyáripari termékekkel szem­ben, melyek a Vaskapu szabályozása és a Zi­mony-Belgrád-Nis-Szófia-Konstantinápoly vasút­vonal megnyitása óta mind nagyobb tért hódí­tottak Keleten. Gyáripara még nagyon fiatal s kormányaik évek óta különféle iparfejlesztési eszközökkel, mint védővám, adómentesség, szubvenciók stb, igyekszenek támogatni. Állampénzügye még nem heverte ki a fél­évezredes török uralmat, valamint a költséges Balkán-háborut. Így érthető, hogy miért emel­kedik évről-évre az államadóssága. Eladósodott *) Varga Jenő: Bulgária. állam. Tartós béke, serény gazdasági munkája révén heverheti csak ki adósságait." Pár vonásban ez Bulgária gazdasági éle­tének képe. Magyarország már békeidőben is kedvező gazdasági és kereskedelmi viszonyban állt Bul­gáriával. Bulgária igen sok szükségletét fedezte a magyar gyáripar. Mezőgazdasági eszközöket, szántóvetőgépet, lokomobilokat, cséplőgépeket nagyon sokat szállított Magyarország. Viszont Bulgáriából rizst és gyapotot nagy tételekben importáltunk. • A központi hatalmak mindig nagyobb arányban vettek részt Bulgária forgalmában, mint az antant-hatalmak. A jövő gazdasági viszony módozatairól még nagyon időszerűtlen és korai beszélni. De az a megértés, mely a boigár és a magyar nép között a világháború folyamán kialakult, reményt táplál arra nézve, hogy a gazdasági viszony' e két állani között háború után barátságos és bensőséges lesz. A dunai ut, nemkülönben a kitűnő vasút­vonal is elősegíti a gazdasági kapcsolat meg­erősítését e két ország között. Bismarck mondta, hogy az egész Balkán nem éri meg egy német gránátos életét. S mit mutat a világháború alait kifejlődött gazdaság politika? Hogy jövőnk a Balkánon van. Magyarországot geográfiái helyzete szinte predesztinálja, hogy a világtörténetnek háború után kezdődő uj fejezetében Magyarország • gyáripari termékeinek a Kelet piacait lekösse. Hisszük, hogy Bulgária a háború után virágzó állammá fog fejlődni. Jelenleg egy uton haladunk a közös ellenség ellen, háború után pedig jólétünk, gazdasági önállóságunk felé. A kormány meg akarta menteni a cárt. Stockholm, augusztus 21. A Pravda a kormánynak arról az intézkedéséről, hogy * cárt Tobolszkba viszik, a következőket irja: A harmadik ideiglenes kormány e kérdésben éppen ugy kezd eljárni, mint az első. Az első kormány megállapodott a katona- és munkás­tanács tudta nélkül az angol nagykövetséggel hogy a cár Angliába fog költözni. Midőn a vasutasok értesítették az erre vonatkozó elő­készületekről a katona- és munkás-tanácsot, hirtelen ágyukkal vétették körül Oarszkoje­Szelót ée kijelentették, hogy azonnal letartóz* hatják a cárt, ha kiteszi a lábát Capszkoje­Szelóból. Az uj kormány azzal a látszattal, hogy büntetni akarja a cárt, elhatározta, hogy Tobolszkba küldi: A helyzet azonban az, hogy Tobolszkból, különösen angol segítség­gel, igen könnyű a cárt megszöktetni. De ha nem is az a célja a kormánynak, a deportá­cióval minden esetre menteni akarják a cárt, mert attól tartanak, hogy egy legközelebbi zavargás alkalmával a munkások, vagy a ka­tonák saját szakállukra végezhetnének vele. Arra nézve, hogy a cár deportálása a forra­dalom érdekében történik, a kormány semmu féle érvei nem tud felhozni. w

Next

/
Thumbnails
Contents