Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-22 / 194. szám

DÉLMA-GYAROKSÍÖAÜ. fezeged, 1917. augusztu* 'M Bulgária, — Kapcsolata a háború után Magyarországgal. — Irta: Szauer M.János, a Szegedi Népbank főkönyvelője. Bulgária, Törökország és a Balkán többi állama a világháború kitörésével az európai politika homlokterébe jutott s jelentőségük ugy politikai, mint gazdasági szempontból fokozódott. E kis államok, melyek még a balkáni háború nyomasztó súlya alatt tengődtek, a világháború első percétől kezdve magukra vonták az európai nagyhatalmak figyelmét. Tudjuk nagyon jól, hogy az antant-hatalmak mily eszközökkel, eleinte szép szóval, rózsás Ígéretekkel, később erőszakosságig menő fenyegetésekkel igyekeztek ez államokat ügyüknek megnyerni s a világháború aktiv résztvevői közé állítani. De Bulgáriának és Törökországnak jobb diplomáciai államférfiai voltak, mint például Romániának, mert ők idejében felismerték a helyes vágányt, amelyen hazájuk fejlődő s virágzásnak induló gazdasági élete lokomotívjának haladnia kell. Igy történt azután, hogy előbb Törökország, majd később, a háború ! 14-ik hónapjában Bulgária ragadta meg akard j markolatát fenyegetett érdekeinek megvédése j céljából. A macedon-kérdés fájó sebe volt j Bulgáriának s mégis mielőtt kihúzta a kardot J hüvelyéből, hosszas diplomáciai tárgyalásokat folytatott, melyek alatt idejében sikerült megismerni az antant-államok önző, álnok politikáját. Hozzánk, a központi hatalmakhoz csatlakozott. S azóta együtt vívjuk az élet-halálharcot. Barátok, testvérek lettünk. Megismertük az élniszerető dolgos, munkás bolgárokat. Meggyőződtünk számtalan esetben a bolgár vitézségről, a bolgár hazaszeretetről, a bolgár fegyelemről. S ez a megösmerés nyújt törekvést részünkre, hogy segítsük Bulgáriát, mert egyedül Bulgária van hivatva arra, hogy a lázongó és fegyelmetlen népű Balkánon a vezérszerepet betöltse. Háború előtt vajmi keveset hallottunk Bulgáriáról. Tudtuk, hogy az ország uralkodója Kóburg herceg, ki mielőtt a bizantinus szellemtől átitatott Balkánra került, az osztrákmagyar hadseregben szolgáit. Tudtuk, hogy bolgár kerlészek is vannak, kik hangyaszorgalommal munkálkodnak s kik közül nagyon sokan magyar rögöt öntöznek és munkálnak. De nem ismertük Bulgaria népének szociális, gazdaságpolitikai es kultúrtörtenetét, nem ismertük oly intenziven gazdasági életét. Néni ismertük azt a lüktető erőt, mely turáni vértől származik s amely gyors tempóban viszi előbbre e szorgalmas s igénytelen bolgár népet a haladás utján. Világháború kellett ahhoz, hogy megismerkedjünk velük s e rettenetes nenuettördelő viharban elhullott bolgár és magyar vér hajtotta ki a szorosabb gazdasági kapcsolat szép jövőre s szép reményekre jogosított fáját. Kötelességünk, hogy közös hőseink vérével megszentelt eme hajtast ápolgassuk, hogy majdan, ha eljön a békés hétköznapi munka ideje, a gyenge najtás erős fává váljon. Bulgária gazdasági élete egészséges alapokon nyugszik. Területe a törökellenes háború előtt 96346 négyzetkilométer volt, amelyhez az 1913. aug. 10-iki bukaresti békekötés 18000 négyzetkilométert csatolt. Lakossága 1910. december 30-án 4,337.516 volt, amelyhez még hosszászamitandó a meghódított terület lakossága, amellyel együtt körülbelül 5 és fél millió. Lakosaága szorgalmas föidmivelő nép. A birtokmegosztás nagyon kedvező, amelyet a következő számok is igazolnak*): Állami birtok 10% községi birtok . 25% magánosok birtoka 48% hasznavehetetlen terület 17% Tekintve azonban azt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére évről-évre nagyobb gondot fordítanak, a hasznavehetetlen teriilet nagysága évről-évre kisebbedik. Nagybirtok nincs. A magánosok kezében levő birtok igy oszlik meg: 2 hektárig ... ... 2-5 „ 5—20 „ 20-100 „ 100 hektáron felül Birtokok 0/„ száma ezer '« Terület o/Q ezer hektár 425 456 322 7 213 228 713 15*4 268 287 2519 54-4 26 28 818 17-7 1 0-1 254 5-5 A bolgár mezőgazdaság azonban még kezdetleges. Még mindig divik a faeke. Rendszeres trágyázás ismeretlen Bulgáriában. A mezőgazdasági fejlődés e setét foltjai részben annak tulajdonithalóit hogy a parasztok 40—50 százalék kamatos'adósságokat nyögnek, melyeket magánosoktól vettek igénybe földvásárlás céljából. A föld hozadéka nem fedi a kamatterhet s igy természetesen ujabb beruházásokra, gazdasági eszközökre tőke nincs. Intenzív belterjes gazdálkodási rendszer még csak nagyon kevés helyen divik s igy — bár a klima és esőrnentiyiség tekintetében kedvezőbb viszonyaik vannak, mint nekünk, — termésátlaguk mégis rosszabb a miénknél. És pedig: buza rozs árpa fcekíitronklnt 1911-ben 1L8 métermázsa 10-3 10-7 Ezek a főtermékeik. Termelnek ezenkívül sok kukoricát. Burgonyatermelésük gyenge. Tekintve, hogy a kedvező birtokmegoszlás folytán a föld jó része oly parasztok kezében van, kik 5—20 hektárig terjedő birtokon gazdálkodnak, e kisbirtokosok nagyobbrésze kertészkedéssel, szőlőmiveléssel s különösen a Balkán-hegylánctól délre fekvő gyönyört! síkságon, Kasanlik város környékén rózsaolajtermeléssel. Méríföldekre terjed a rózsaültetvények területe, ami nagyon jól jövedelmez gazdájának. Az extenzív gazdálkodást látjuk az állattenyésztésénél, Állatállománya 1910-ben : ló, szamár, öszvér ... szarvasmarha „, ... sertés ... ... juh, kecske ... 600.000 ... 27* millió ... 500.000 ... 10 millió A Keletre terjeszkedő nyugateurópai gyáripar tönkretette a bolgár kézműipart és háziipart, mely a XIX. század elején, a török hódoltság alatt virágzott. Technikai kivitelük tökéletlenségével nem vehették fel a versenyt, a Nyugatról betóduló gyáripari termékekkel szemben, melyek a Vaskapu szabályozása és a Zimony-Belgrád-Nis-Szófia-Konstantinápoly vasútvonal megnyitása óta mind nagyobb tért hódítottak Keleten. Gyáripara még nagyon fiatal s kormányaik évek óta különféle iparfejlesztési eszközökkel, mint védővám, adómentesség, szubvenciók stb, igyekszenek támogatni. Állampénzügye még nem heverte ki a félévezredes török uralmat, valamint a költséges Balkán-háborut. Így érthető, hogy miért emelkedik évről-évre az államadóssága. Eladósodott *) Varga Jenő: Bulgária. állam. Tartós béke, serény gazdasági munkája révén heverheti csak ki adósságait." Pár vonásban ez Bulgária gazdasági életének képe. Magyarország már békeidőben is kedvező gazdasági és kereskedelmi viszonyban állt Bulgáriával. Bulgária igen sok szükségletét fedezte a magyar gyáripar. Mezőgazdasági eszközöket, szántóvetőgépet, lokomobilokat, cséplőgépeket nagyon sokat szállított Magyarország. Viszont Bulgáriából rizst és gyapotot nagy tételekben importáltunk. • A központi hatalmak mindig nagyobb arányban vettek részt Bulgária forgalmában, mint az antant-hatalmak. A jövő gazdasági viszony módozatairól még nagyon időszerűtlen és korai beszélni. De az a megértés, mely a boigár és a magyar nép között a világháború folyamán kialakult, reményt táplál arra nézve, hogy a gazdasági viszony' e két állani között háború után barátságos és bensőséges lesz. A dunai ut, nemkülönben a kitűnő vasútvonal is elősegíti a gazdasági kapcsolat megerősítését e két ország között. Bismarck mondta, hogy az egész Balkán nem éri meg egy német gránátos életét. S mit mutat a világháború alait kifejlődött gazdaság politika? Hogy jövőnk a Balkánon van. Magyarországot geográfiái helyzete szinte predesztinálja, hogy a világtörténetnek háború után kezdődő uj fejezetében Magyarország • gyáripari termékeinek a Kelet piacait lekösse. Hisszük, hogy Bulgária a háború után virágzó állammá fog fejlődni. Jelenleg egy uton haladunk a közös ellenség ellen, háború után pedig jólétünk, gazdasági önállóságunk felé. A kormány meg akarta menteni a cárt. Stockholm, augusztus 21. A Pravda a kormánynak arról az intézkedéséről, hogy * cárt Tobolszkba viszik, a következőket irja: A harmadik ideiglenes kormány e kérdésben éppen ugy kezd eljárni, mint az első. Az első kormány megállapodott a katona- és munkástanács tudta nélkül az angol nagykövetséggel hogy a cár Angliába fog költözni. Midőn a vasutasok értesítették az erre vonatkozó előkészületekről a katona- és munkás-tanácsot, hirtelen ágyukkal vétették körül OarszkojeSzelót ée kijelentették, hogy azonnal letartóz* hatják a cárt, ha kiteszi a lábát CapszkojeSzelóból. Az uj kormány azzal a látszattal, hogy büntetni akarja a cárt, elhatározta, hogy Tobolszkba küldi: A helyzet azonban az, hogy Tobolszkból, különösen angol segítséggel, igen könnyű a cárt megszöktetni. De ha nem is az a célja a kormánynak, a deportációval minden esetre menteni akarják a cárt, mert attól tartanak, hogy egy legközelebbi zavargás alkalmával a munkások, vagy a katonák saját szakállukra végezhetnének vele. Arra nézve, hogy a cár deportálása a forradalom érdekében történik, a kormány semmu féle érvei nem tud felhozni. w