Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-12 / 161. szám

Szegeti, 1917. JuIitw 15. MLMAGYARORSZÁG 3 Esterházy miniszterelnök a a demokrácia (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülését félnégykor nyitotta meg Szász Károly elnök. Beek Lajos a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette elő. Majd napirend előtt MadarassyBeek Gyula szólalt fel. A múltkori beszédeért megtámadták és ráfogták, hogy az háborús uszítás volt. A vádat igaztalannak tartja. A háborút tudvalevőleg ellenségeink kényszeritették r.áuk és mindenkinek egyetlen gondolat lehet: csupán a béke. Az öldöklés egyetlen pillanattal sem tarthat tovább, mint amig nemzetlink integritását és jövő fejlődésünket biztosító béke megköthető nem lesz. Gróf Károlyi Mihály személyes kérdésben szólal fel. Elégtétellel hallotta, bogy Maclarassy-Beck a helyzetet ugy fogja fel, hogy más politikai cél nem lehet jelenleg, mint a béke előmozdítása. Tiltakozik az ellen, bogy Madarassy ugy állította öt be, mint aki az antant-politikusok elveit hangoztatja. Az események neki adtak igazat. Mindenki tudja, hogy Németországban most nagy krízis van a béke érdekében. Mindig azt hirdette, hogy a békét nemcsak akarni kell, hanem cselekedni is kell a békéért. — Czernin tettekkel állott elő, amikor kijelentette. hogy hajlandó az anneksrió és a kárpótlás nélküli békére. Ezért üdvözli Czernin politikáját. Hivatkozik Erzberger német képviselőre, aki a birodalmi tanácsban nála százszor élesebb beszédet mondott a béke ügyében. A béke ügye ma internácionális ügy és azt csak általános megnyugvásra lelhet megteremteni. Nagy előnyére volna a békének Németország demokratizálása. (A minisztériumok szaporítása.) A Ház ezután áttért a napirend tárgyalására. Rakovszky Iván előadó ismertette a minisztériumok szaporításáról szóló törvényjavaslatot és elfogadásra ajánlja. Hegedűs Lóránd szólal fel elsőnek. A kormány a javaslattal személyi garanciát akar nyújtani az őt támogató pártoknak. Kéri, hogy vegyék be a javaslatba a hatáskörök megjelölését is. A minisztertanács ezt nem rendezheti, mert a hatáskör nem a kormány magánügye. Foglalkozik á választójoggal, a mely nem öncél, hanem csak Magyarország lehet az öncélja. A történelem igazolni fogia, •hogy mit akart a kormány: Tiszát megbuktatni-e, vagy a választójogot megalkotni. EL ismeri, hogy a választójogi törvény revizióra szorul, de nem ügy, ahogy a kormány tervezi. A közigazgatás államosítását is sürgősen meg kell oldani. A minisztériumok szaporításának szükségességéről nincs meggyőződve, nem szavaz ugyan a javaslat eiien, de nem is vesz részt a szavazásban. Az elnök ezután öt perc szünetet adott. Szünet után Cserny Károly szólalt fel. Az osztják viszonyokkal foglalkozik és hosszasan fejtegeti a szláv nemzetiségeknek a monarchiára való veszedelmét. A javaslatot elfogadja. Giindisch Guidó sajnálja, hogy az uj kormány Erdély rekonstruálására nem akar egy tárcanélküli minisztert maga mellé állítani. A javaslatot elfogadja. Az elnök 7 hódítás nélküli békéről és győzelméről. órakor a vitát megszakította és ezután áttértek az interpellációkra. (A miniszterelnök beszéde.) Gróf Esterházy Móric miniszterelnök felelt Madarassy minapi interpellációjára és kijelenti általános helyeslés között, hogy külpolitikánkra nézve változatlanul ragasz> kodik a német szövetséghez. Loyális szilárd szövetségünkhöz a kétségnek legkisebb gyanúja se férkőzik. Újból megállapítja, hogy a háborúban nem mi voltunk a támadók. Ismét kijelenti, bogy hódítási vágyaink nincsenek. Ellenségeink is jól ismerik békére való készségünket. amelynek békeajánlatunkban szövetségesünkkel egyetértésben is kifejezést adtunk. Nem rajtunk, hanem ellenségeinken múlik, hogy a béke nem köthető meg. Ezen az állásponton vagyunk ma is. Ha valaki ettől eltérő politikát hirdet, az az illető saját felelősségére megy. Az osztrák viszonyokra illetőleg kijelenti, hogy a dualisztikus paritás alapján áil. Nem szándékozik az osztrák belügyekbe avatkozni, de nem tartja kizárólag osztrák belügynek, ha valaki a dualisztikus paritás ellen állást foglal. A magyar nemzet nem azért áldozza fel a háborúban legnagyobb értékeit, nem azért vérzenek fiai, hogy a világháborúból meggyengülve, hanem hogy ellenkezőleg megerősödve kerüljön ki. Legújabban is fényes bizonyságát adták fiaink hősiességüknek. A demokráciának győzni kell a háborúban. A magyar államnak csorbítatlanul kell kikerülni belőle. (Taps.) Madarassy és a Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. (Vázsonyi a gyorsított eljárás revíziójáról) Farkas Pál azért interpellálja meg az igazságügyminisztert, hogy a hadi visszaélések dolgában miért szünteti meg a gyorsított eljárást. Csodálja, hogy az igazságiigyministzer által egybehívott ankéten kiváló jogászok a gyorsított eljárás ellen foglaltak állást, holott azelőtt helyesnek tartották a gyorsított eljárást. Felvilágosítást kér. Vázsonyi Vilmos kijelenti, hogy magának a gyorsított eljárási rendeletnek revízióját nem fogja elrendelni, csakis a hadiszállításokkal kapcsolatos visszaélésekre kiterjesztett gyorsított eljárást fogja revidiálni, aminek különben semmi befolyása nincsen az anyagi törvény szigorára. Az ügyvédi kamarák küldöttsége állást foglalt a gyorsitott eljárás ellen, ezért hivta egybe az ankétét, ahol többek közt különösen a védelem szabadságának' korlátozását panaszolták fel, a minek revízióját maga is szükségesnek tartja. A királyi ügyészség hatáskörét hirói kontrol alá akarja helyezni, hogy az ügyész sohase kerüljön a biró fölébe. Az ankétén részt vett rriagasállásu birokkal előzetesen nem beszélt. Függetlenül adták elő a véleményüket, aminthogy magyar bíróról máskép nem is képzelhető. Ha pedig most mást mondanak, mint azelőtt, ez csak azt jelenti, hogy a tapasztaltak alapján más meggyőződésre jutottak. Statisztikát olvas fel, amelyből kitűnik, hogy a hadiszállítások körüli csalásokért elitéltek 304 embert, felmentettek 251-et; az elitéltek száma nem olyan óriási, mint egyes lapok közölték. Farkas Pál és a Ház a választ tudomásul vették és ezütán az ülés véget ért. A szegedi katonai rendőrség két havi működése. (Saját tudósítónktól.) Több, mint két hónapja már, hogy a katonai rendőrség Koós őrnagy parancsnoksága alatt, megkezdte Szeigeden működését. Ezt külön méltatni fölösleges lenne, hiszen mindenki láthatja, menynyire fontos volt már ennek az intézménynek létesítése, de akkor, amikor a szegedi katonai rendőrség beterjesztette, fölöttes hatóságának a második hivatalos jelentést eddigi munkájáról. és a szükségleteikről, lehetetlen szó nélkül elhaladni amellett az okos, tapintatos, körültekintő munka mellett, amelyet a szegedi katonai rendőrség produkált két és fél hónap alatt. Koós őrnagy, katonai rendőrségi parancsnok szívességéből közöljük a jelentés érdekesebb részleteit: A katonai rendőrség Szegeden jelenleg egy törzstiszt, és hét. főtiszt vezetése alatt kilencvennyolc emberrel működik. Tevékenysége épp ugy, mint a mult hóban, kiterjedt a vasúti ós hajóállomások, villamos végállomások rendőri szolgálatainak ellátására. A város forgalmasabb helyein őrszemeket helyezett el, ezenkívül nappali és éjjeli őrjáratokat szervezett a városban. A nyilvános mulatságokon fölügyelt a rend íöntartására, ellenőrizte a katonai egyéneket, igazoltatta őket, ezemmeltartotta a piacokat, korcsmákat, szállodákat, mulatóhelyeket, ellenőrizte és megfigyelte a katonai egyéneket. (Ezeken kivül fölügyelt a katonai rendőrség a hatósági hal árusítás és egyéb élelmicikkek árusításának rendjére; ellátta a bizalmasabb természetű és titkos rendőri nyomozást igényelő ügyeket és végül a polgári rendőrhatóság kérésére átvállalta a záróra betartásának ellenőrzését, amelyet a rendőrség csekély személyzetével végezni nem tudott. A jelentés a végzett munkák fölsorolása után kiemeli, hogy a katonai rendőrség működése mindinkább nehezebbé válik, midát működési köre is napról-n\apr,a bővül. A közönség, amely kezd a katonai rendőrség szervezetével tisztába jönni, mindig jobban igénybe veszi azt és bizalmának megerősödésével á munka növekszik, ugy, hogy a mai tétszám csekély. Igazolja ezt az alábbi statisztika is: •Katonai egyének köziül elfogott és .letartóztatott a katonai rendőrség eddig 130 szökött katonát és 24 olyat, akik egyéb büntettet követtek el. .Előállított önkénye eltávozás miatt 103 és egyéb! vétségek miatt 352 katonát.. Polgári bűnügyek között 11 büntettet nyomozott ki és elintézett 188 egyéb polgári ügyet. Hadifoglyok közül bűntett miatt 21-et letartóztatott és elintézett 129 más ügyet. Eddig tehát dydzeeen 9tíl epeiben vették igénybe a Imtáyai rendőrséget az őrszolgálatok és •egyéb munkák ellátásán kiviül. Erre való tekintettel kéri a katonai rendőrség parancsnoksága, hogy a legénység és iszikár létszámát emeljék föl. 'Megjegyzi még a jelentés, hogy a katonai rendőrség a városi hatósággal a legjobb egyetértésben működik és, hogy a polgári lakosság bizalma a katonai rendőrséggel szemben napról-napra fokozottabb mérték-