Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-11 / 160. szám

4 4 BÉLMÁÖYARORBZÁG. Szeged, 1917. julius Ii. A búcsúzásnál jelen volt a parancsnokság tisztikara, kiknek mindenike meleg kézszorítással vett 'búcsút a távozó altisztektől, azután az ezred zenekarának indulói mellett hagyták el a 'front félelmes, ipuskaporfüsttel telt levegőjét, ihogy kipihenjék a végigküzdJött íhároan esztendő szenvedéseit. Ragyogott a lelkünk ennek a 14 derék altisztnek a -háborútól való megszabadulásának láttára és azon gondolkoztunk, vájjon megérjük-e azt a boldog virradatot, amikor mindnyájan hazaaneoetünk zeneszóval, hangos nó-» tázással, — fényes győzelemmel. Reisinger József. r íurhnniaiunmhinnimimnhhiiu A polgármester a mezőgazdasági ipari üzemek létesítéséről. (Saját tudósítónktól.) Keddi számában részletesen ismertette a Délmagyarország a iFöldbérlŐk Szövetkezetének .ajánlatát, a mely hétfőn érkezett meg a városhoz. A Magyar Földbérlők Szövetkezete — ajánlata szerint — mindenek előtt konzervgyárat és bérszántó üzemet létesítene Szegeden, de felállít ezenkivül egész hatalmas gyárépitési programmot azzal a kötelezettséggel, hogy azt — amennyiben a létesítésekhez szükséges föltételeket meg tudja teremteni — öt év alatt megvalósítja. Ezzel szemben mindegyik üzem részére 15—15 évi adó- és vámmentességet kér,( továbbá azt, hogy rezerváljon a város a Rendező-pályaudvar és a Tisza töltése között íhuszjkatasztrális hold földet, amelyből esetről-esetre akkora területet engedne át ingyenes és teljes tulajdoni joggal, amekkora az esetenkiní létesítendő üzemek részére föltétlenül szükséges. A konzervgyár és bérszántó üzem létesítésén kiviil tervbe vették meg egy sörgyár, nagyobb szabású cukorgyár és egv ipari szeszgyár fölállítását. A szenzációsan érdekes és Szeged jövendő fejlődésére nézve hatalmas jelentőséggel biró ajánlat a tanácsban még nem került tárgyalás alá, de bizonyos, hogy még ebben a hónapban rendkívüli közgyűlés fog vele foglalkozni. Kérdéssel fordultunk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez az iránt, hogy miként vélekedik a fölmerült tervről. A következőket volt szives mondani: — Az ajánlat nagyjelentőségű és nem hiszem, hogy mindenki kész örömmel el ne fogadná. A magam részéről természetesen szintén elfogadom a föltételeket, annál is inkább, mert hiszen ezeket előzetes tárgyalások alapján állitottuk össze. A terv érdemes a pártolásra és a koimoly tárgyalásra. A város szempontjából különösen nagyszerűnek látszik a mezőgazdasági ipari üzemekkel való berendezkedés. Szeged kiválóan alkalmas erre a célra; ió közlekedési viszonyai pedig egyenesen predesztinálják^ ráj hogy nagy gyáripari gócpont legyen. A szállítási viszonyok ugyanis nagyon kevés helyen oly jók, mint éppen nálunk. — A város mindenesetre örömmel fogadja az ajánlatot, mert azt látia belőle, hogy kezdik fölismerni Szeged hatalmas előnyeit a többi városok fölött. A tervet támogatjuk is, rajta leszünk, hogy mindezek az ipari üzemek létesüljenek is, ám nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy mégis a vállalkozó csinált főnyereményt, amikor fölvetődött az az ötlete, hogy a mezőgazdasági gyártelepeket Szegeden kell létesíteni. y - - ' Uí-rr 'i-iQ,, tv ti 4 k iy'í1; közgyűlést fogunk összehívni a főispáni installáció után. Minden valószínűség szerint egyszerre küldik szét a meghivó*kat az installáló rendkivli közgyűlésre és a másodikra, amely a Földbérlők Szövetkezetének ajánlatával foglalkozik. A tervbe vett mezőgazdasági ipari üzemek Szegeden bizonyára kitűnően fognak prosperálni. c/ízi mondják; ninesonek boldog $mber$k. iVendégek ülnek az Európa-kávéház előtt és beszélgetnek. Egyszerű dolgokról esik a szó, mert az emberek is egyszerűek, leginkább iparosok. Azt mondja az egyik ember: — Mit gondolsz Ferkó, hány méter magos ez a, Wagner-ház? Ferenc mészáros-mester, ennélfogva érteni kell neki « „saíccolás"-lioz. Nézi a kétemeletes Wagner-házat és tájékozódik. A Farai hat méter, az első emelet' lehet négy méter, a második emelet iis négy, 'a padlás, meg a padozatok magassága szintén négy, összesen . . . Kivágja tehát aszót: — Van tizennyolc méter! — Nohát jó saccoló vagy Ferkó! . . . Tizennyolcra: becsülöd . . . Hogy becsülöd föl akikor a disznót, ha igy tudsz saccolni. — Ugy, hogy ötven, hatván deka különbözettel megmondom, akármilyen legyen az a disznó. Érted-e Jóska!? Pál ur mégegyszer földepu'tálja a Wagner-ház magassáigát és egy hegyeset sercent a szivar mellől. •— Mögöszöm én iazt a tizennyolc métert Ferkó! . . . Micsoda szömmértéköd van neköd, hogy tizennyolcra becsülöd. — Mögöszöd? . . . pattan fel Ferenc'— Hát fogadjunk! Kiveszi szájából a szivart József ur, az ösmert disznóvágó és ugy válaszol: — Hát fogadjunk. — Mibe? — Tiz koronába. Nyújtja a, kezét Ferenc és igen komolyan jegyzi meg: — Nézd e, nem kutyailáb! . . . Gilt a fogadás. —• Hohó! — szól bele Sándor bácsi, az örökkön derűs, nyugodt arcú Kovács Sándor — a tiz mellé húszat dukál tönni. Ferenc kiveszi a naigybiiigyellárist és magyar önérzettel vágja vissza: — Ha csak az köll, Sándor, kitöszöm én azt is. (Mások is beleszólnak még, eközben a bankók letétbe helyeződnek, kéz is a kézben van már és Ferenc nagyhangon mondja: — AH a fogadás!? — Ali. — No, akkor döntsük el. Igen ám, de hogyan? ... Ez most a fogas kérdés. Mert. el kell dönteni, nehogy ugy járjon a pénz, mint a néhai Reiniger kávés bankója, aki abba fogadott egyszer, régen, hogy a városház tornya a Széchenyi-térre fog dőlni, ha majd eldől, a másik meg azt mondta, hogy a Feketesas felé dől . . . Hát igy nem lehet tréfálkozni . . . Ezt a fogadást nyomban el kell dönteni. Amig tanakodtak az emberek a módozat felől, előáll egy vékony emberke és közbe szól: — Én megmérem, mit fizetnek érte? — Megméri? — feleli Ferenc. — hát kicsoda maga? — Bádogosmester, ért hozzá — esik a beszédbe a megjegyzés. —* Pléhbáncs maga? — kérdi Ferenc. — Az vagyok — Akkor szakember. Tiz koronát kap, hf rerdfrrr frVéri, Ez alatt eltelt kerek egy óra. Voltak, akik már megitták a citromlevet s most vizet kértek mellé;-Merthogy ezt csak meg kelt nézni az emberfiának. Az újságból! ugy sem tudják meg, hogy ki a nyertes? A bádogos-iparos ezenközben eltűnt, öt porc múlva azonban már hallatszott a hangja: — Vigyázzanak, most eresztöm lé a spárgát. (Népcsődület támadt, mindenki a Wagner-ház tetejére bámult. Mi lehet ott? . . . Talán holdkóros jár fönt? ... De hiszen még nem jött fel a hoki! Vagy a cirkuszból szabadult el a bohóc? . . . — Eresztheti! — 'hangzott alulról — Gyiiihet! . . . Hagy gyiijjön . . . És a zsineg jött szép lassan lefelé, mikor az aszfalthoz közel ért, valaki fölkiáltott: — Huja hé! ... Ölég! ... Egy centiit sé többet. !A spárga ezután lehullott egy fehér zsebkendővel, am'ely ai csatorna szélét jelezte.., És mit gondolnak uraim ki nyert?. . . Mert ezt fontos tudni ebiben a vifágif orga tagban..; Vagy mit is beszélek: világ'forgiat'ag . . . fejkvóta . .. árdrágítás... orosz offenzíva... A legfontosabb most az, hogy két. órai mulatozás után megtudja az ember: hány méteres a Wagner-ház? Néhány perc múlva diadalmasan adja tudomásul ezt József ur: — ITgy-e, hogy mégis csaki én saccoltam jó! . . . Tizenhat méter huszonkét centi. Félvállról vág vissza Ferenc: — Tied a péz, lögyél vele boldog. . . Jó, hogy többre nem maximáltad. Az emberek elmosolyodnak, milyen jó, hogy megtudták, milyen magos a Wagnerház. És mondja még valaki — nincsenek a háború negyedik esztendejében boldog emberek. —y. A francia kormány válságos helyzete, Bern, julius 10. A Ternps irja a kamara tegnapi üléséről:. A szavazás eredménye erőben és tekintélyben egyformán gyarapítja a kormányt. Kivánatos lenne, hogy a kormány alkalmazkodjék a tegnap beterjesztett programihoz, hogy óvakodjék a hamis barátoktól, főbenjáró politikai kérdésekben ne habozzék s maradjon egységes, akkor megbirkózik minden akadállyal. A Journal des Debats szintén hangsúlyozza, hogy a kormány győztes maradt, noha az ellenzék még nincs lefegyverezve, Az ellenzék meg akarta mutatni az erejét a szavazásnál és sikerült is 126 szavazatot összehoznia. A kormány birja az ország és a kamara bizalmát, a parlament folyosóin azonban sok veszedejem fenyegeti. SAT/NMMM mesések, mert a szakműhelyében javított író gépek tényleg mesések. írógépszalag, szénpapír stb, s uj és használ írógépek állandóan raktáron tartatnak SZF<3eO, Széchenyi-tér R. IfiT