Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-05 / 155. szám

4 — t- Hl'l III* 1W1 -n.1.1 in. i • A magántisztviselők háborús segélye* A Délanagyarofszág nem eléggé dicsér­hető buzgósággal vette pártfogásába a ma­gántisztviselői nyomor enyhítésének ügyét. Beható javulást nem várunk tőle, de ameny­nyi elénbetö, az mind a Délmagyarország­nak kizárólagos érdeme lesz. Pásztor József és Wimmier Fülöp urak Szeged város közgyűlését is határozat­hozatalra bírták. E szerint a közgyűlés fölir a magántisztviselők érdekéiben a kormány­hoz. A hivatkozott kérvény végpasszusá­ban az a mondat: „vétessék fel a íharc a drágaság ellen" kötötte le figyelmünket és nagyon sajnálatos, hogy ez az idea mélyebb hatást nem keltett, erős visszhangra nem talált! Be kell látnunk, hogy nem a fizetések elégtelensége okozza tulajdonképen a nagy nyomort és be kell isimerni, miszerint há­borús segéllyel vagy fizetésemeléssel alig­ha javítunk a helyzeten, sőt ha nyílt szem­mel vizsgáljuk a háborús tanúságokat, alig­hanem rontunk azon. A háborús elviselhetetlen drágaságot a kormány szűk látókörű intézkedései okoz­ták. Azzal kezdte, hogy a gabonaárakat, lisztet, kenyeret, gyapjút, bőrt és kendert tulfinagas árban maximálta. A munkásosztály — megdrágulván élelme — béremelést követelt és kapott' A munkaadó áthárította kiadását gyártmá­nyira. Drágább iparcikk ellenében ismét előállottak a munkások, — kiknek száma amúgy is elégtelen — és béremelést kértek. Erre nőtt — a nem maximált — élelmi és ipari cikkek ára és ez igy folytatódott, mint egy cirkulus viriosus, a mai drágaság soha el nelm képzelt rekordjáig. És nem is kétséges, hogy a magánvál­lalat — evés közben jön meg az étvágy — nem lesz hajlandó tisztviselőjének háborús segélyét saját, most már megszokott há­borús jövedelmének terhére foíyósitani; hanem áthárítja majd gyártmányára, forga­lomba hozott iparcikkjére és árujára. Foly­tatódik az árdrágítás, kezdődik a folytató­lagos nyomor, általános bér- és fizetés­emelési mozgalom. Itt tehát csakis harc, de erélyes, kö­nyörtelen harc a drágaság ellen nyújthat enyhülést! Küldhetnénk itt sok magasztos, ,meg­szivlelendő frázist az uj kormánynak, el­mondhatnánk, hogy aligha lett volna szük­ség még most a hatodik hadikölcsönre, ha kellő időben az élelmiszerek, gyapjú, bőr, kender, marha, lábasjószág, baromfi és még sok szükségleti cikk árát erős kézzel féken tartották volna a múltban és nem lett vol­na kényszerítve ezek drágasága folytán a municióért, ruházati és katonai felszerelési tárgyakért soha el nem képzelt árakat fizet­ni és alkalmazottaik javadalmazását emel­ni. Szorosan véve nem ezen cikk keretébe tartozik, mégis megkíséreljük javaslatunk­kal az olcsóbb megélhetés lehetőségét előbbre vinni. Szüntesse be az állam teljesen a sör­gyártást, korlátozza a szeszgyártást az ipari szükséglet határáig. Tiltsa be az állani minden szeszes ital gyártását és élvezetét. A gyümölcsből készült szesz (Használ tassék tiizeiési, gyógy- és ipari célokra. Az igy felszabadult árpa, kukorica, burgonya és más gabonafélék fordíttassa­nak élelmezésre és állattakarmányozásra. A gabona árát ne emelje fel, hanem alaposan szállítsa ie a kormány, akkor az előállítási költségek emelésére nem lesz kifogás — az a szegény alkalmazott, vagy munkás nem gazdagodni, hanem csak em­berségesen élni kiván és kétségtelenül fél­árért hajlandó dolgozni, ha féláj mellett be tudja szerezni szükségletét. fia az állam eredménnyel gondoskodik elégséges élelmiszerről, állattákarmányról, előmozdítja a hus- és tojástermelést: teljes joggal és eredménnyel fogja azt a drága­ságot kiirtani, mely nincs indokolva és lel­kiismeretfurdalás nélkül fogja azokat a kér­lelhetlen büntetéseket kiszabhatni, amelyek a jogtalan áremeléseket kiirtani liivatváh. Szövetségeseinkkel szemben pedig nem lehet más kötelezettségünk, minthogy fö­löslegeinket bocsássuk rendelkezésükre és oly árakat szabjunk nekik, mint amily ará­nyú árakon ők szállítják nekünk szükségleti cikkeinket. A központokra nézve — jja azokra fel­sőbb tekintetekből szükség van — inondas­sék ki a legszigorúbb rendelettel, hogy ne­kik nyereségre működni nem szabad, köze­lebbi vaéy távolabbi hozzátartozóiknak, financizirozóiknak oly előnyöket nyújtani tilos, melyek ezeket kivételes haszonhoz juttatják. A legszigorúbb ellenőrzés és legradi­kálisabb eljárás ezen az államtól nyert monopóliumokkal visszaélők ellen helyén­való! Az illetékesek figyelmébe ajánljuk ér­veléseinket és kérjük őket. ne Ítéljék éh­halálra azokat az osztályokat, melyek a drágítást nem tudják más fogyasztó osztá­i s lyokra áthárítani. Boros Ignác. A szegedi választójogi blokk megalakítása. (Saját tudósítónktól.) A szegedi szociál­demokrata-párt itt is rneg akarja csinálni a válaszíójogi blokkot. A blokk megalakításá­ra széleskörű mozgalmat indítottak. Azokat akarják tömöríteni, akik egyetértenek a kor­mány választójogi programjával. Ezért föl­hívást intéztek a pártalakulatokihoz, egyesü­letekhez, népkörökhöz, gazdakörökhöz, hogy csatlakozásukkal támogassák mozgalmukat. Ez a vezetőségekhez címzett körlevél igy szól: A szegedi szociáldemokrata-párt végre­hajtó-bizottsága elhatározta, hogy mind­azon pártokat és egyesületeket, amelyek az általános választójogot olyan formában, a mint ezt a mostani kormány kilátásba he­lyezte, kívánatosnak tartják, választójogi blokk megalakítására hivja föl és megalaku­lását egy nagyszabású népgyűlésen a város, a kormány és a nyilvánosság tudomására juttatja. Tekintettel a kilátásban levő közeli or­Szegcd. 1M7. julíus 5. szággyülési képviselő-választásokra és arra, •hogy a reakció minden eszközt alkalmas­nak talál reá, hogy az általános választó­jog törvénybe iktatását megakadályozza és Magyarország demokratizálódásának útjába akadályokat gördítsen és ezzel hazánkat a kultúrnépek sorában az utolsó helyre állít­sa, felszólítjuk a t. pártvezetiőséget, hogy minden egyéb tekintet félretételével mondja ki, hogy csatlakozik a szegedi szociáldemo­krata-párt által meiginditott mozgalomhoz és a választójogi blokk megalakításában résztvesz. A további teendők megbeszélése céljá­ból julius 5-én, csütörtökön este 8 órakor a Munkásotthonban (Somogyi-utca 20, Eekete­házban) értekezlet lesz, amelyre a t. vezető­ség kiküldötteit szívesen látjuk. A szegedi szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottsága. A csütörtök esti értekezleten előadó Buchinger Manó központi párttitkár lesz. A két szegedi függetlenségi párt szer­dán este bizalmas értekezletet tartott, hogy a csütörtöki előértekez leten egyöntetű állás­pontot foglaljanak el. Kombinációk Kelemen Béla utódáról a második kerületben. (Saját tudósUünktól.) Bizonyára a közeli napokban megjelenik most már a királyi kézirat a hivatalos lapban dr. Kelemen Bé­lának főispánná való kinevezéséről. Ezt nyo­mon kell követnie Kelemen lemondásának képviselői mandátumáról, aminek következ­tében Szeged második képviselő választó ke­rületében a nyáron választás lesz. Mint minden ilyen alkalomkor, most is megindultak a kombinációk, amelyek nem egyszer nélkülöztek minden alapot. Megbíz­ható helyekről nyert információk alapján közölhetjük a következőket. Dr. Kelemen Béla, mielőtt TJgron Gábor belügyminiszter fölkérésére elfogadta volna a szegedi és cson­grádmegyei főispánságot, tárgyalt íSzegeden, illetékes tényezőkkel arról, hogy lemondása, esetén milyen helyzet alakulna ki. Természe­tes, hogy ezek a tárgyalások nem vezethettek ikonkrét eredményre, annyira azonban követ­keztetni lelie-t, hogy Kelement megnyugtat­hatták. Minthogy mandátumáról való le­mondása esetleg már a közeli napokban meg­történik, megindultak a purparlék azok kö­zött a körök között, amelyeknek a második kerület mandátumának betöltésénél szerep j uthiat. Különösen három nevet emlegettek, mint olyat, akik számításba jöhetnek. Név­szerint dr. Becsey Károlyt, a függetlenségi és 48-as párt elnökét, dr. Gerle Imrét és dr. Ko­rzó Istvánt, a Kossuth-párt elnökét. Arról is beszéltek, hogy Gerle kisgazdapárti program mai lépne fel A három név, amelyet forga­lomba hoztak, jóhangzásu Szegeden. Ugy Becsey, mint Berle és Kúszó régi, buzgó mun­kásai a szegedi közügyeknek, azon kivid elv­hű politikusok. Értesülésünk szerint azonban Becsey Károly még nem is lehetett abban a; helyzetben, hogy a kérdésben dönthessen. Pártja még nem foglalkozott a választás ügyével, egyébként is most indulnak csak meg majd a tárgyalások, mert mindkét füg­getlenségi párt elnökével együtt azon van, hogy a harcot elkerüljék és közös jelölt sze­mélyében állapodhassanak meg. Gerle Imre — folytatódig információnk — ez idő szerint azon a véleményen van, hogy minden meg­tiszteltetést elutasít magától. Szerinte a kéi>

Next

/
Thumbnails
Contents