Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-04 / 154. szám

t 4 Szeged, 1917. julius 4. < DÉLMAGYAI?ORSZA(i 3 Rendelet a vizsgálati fogságban és előzetes letartóztatásban levők ügyének felülvizsgálásáról. Polgári-párt alakulása Szegeden. — Nyilatkozat a párt megalakításáról, programjáról és céljairól. — (Saját tudmőMóí) A DiÜmagyMország keddi száma ismertette a (budapesti sajtónak azt a közlését, hogy Szegeden 1Polgári párt van alakulásiban és az alakulásra lejön Szegedre dr. VázsOtnyi 'Vilmos igazság•,ügyminiszter is. A megalakulásnak már határidejét is megállapították, de az uj párt programját a benienteseken kiviül máig sem ismeri senki. Hírlett, hogy az uj pártalak,itásban jelentős szerepe van dr. Végmain Ferencnek, & szegedi ügyvédi kamara titkárának s hogy az egész pártot ,tulajdonképpen ő szervezi. Minthogy a várakozás és a bizonytalanság az uj párt politikai céljait és elveit illetőleg ép a mai helyzetben tarthatatlan volt, kérdéssel fordultunk dr. Végrman Ferencihez, aki az uj pártalakulásról, a párt céljairól és szervezéséről a következőket mondta: — Azok a liirek, hogy laz uj pártot én szervezném, valótlanok. Tő leim teliesen távol állanak még az ilyen gondolatok is és nem is akarok ilyen mozgalmakban résztvenni. — Az uj pártalakitás eszméjét Szegeden vetették föl, ,az innen származik és került föl Budapestre. Már betekkel ezelőtt is tárgyalások folytak róla. — Most, mikor az ügyvédi karral Vázsonyi igazságiigyminiszternél tisztelegtünk, vált erősen aktuálissá az ügy. Az igazságügyminiszter külön főikért, hogy keressem föl, ímert beszélni akar velem a Pártalakitás kérdésében. Velem volt >dr. Balaisa Ármin és dr. Fülöp Zsigmond, akik a külön tárgyalásra is velem tartottak. — Én a magam részéről Vázsonyi előtt is kifejtettem azt a nézetemet, hogy amig ód a förtt nem tisztul a hetvzét riémiképp, ném látom nagyobb értelmét a vidéki ndr^tki tásoknák. A magam részéről ez annál is inkább lehetetlen, mert, 'ha valami pártmozgalomban egyáltalán résztvennék, az legfeljebb csak az alkotmány pánt lőhetne, egyben azonban tartozom1 azt is kijelenteni, ihogy a választói jog kiterjesztésének a legmeszszebbmenö határig föltétlen hive vagyok. — A Polgári párt, amelynek sokan „demokrata párt" címet akartak adni, ,a választójog kiterjesztésének propagálására alakul, de programjába tartoznék a városfejlesztési munkálkodás is. Szerintem választójogi párt alakulhat éppen, de eminens szükségét ilyen párt alakulásának nem látom. Különösen céltalan fölrázni egv várost nyugalmából ilyen céllal olyan politikai forrongás idején, amilyenek most mutatkoznak. Hiszen — szerintem — a választójog kiterjesztése nem lehet program többé: azt meg kell kapni az országnak és királyi szó biztosítja, hogy meg is kapják. Minek tehát olyan valamiért agitálni, ami úgyis meglesz? Amint ebből a kétségtelenül érdekes nyilatkozatból látható. Végman Ferenc nincs azok között, akik megalakítani kívánják az uj szegedi pártot. Nyilatkozatához nincs mit hozzátennünk, legnagyobb részében egyetértünk vele. (Saját tudósítónktól.) Szenzációs rendele tet^ntézett a napokban Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter az ország valamennyi ügyészségéhez. A bizalmas rendelet, amely Szegedre is megérkeztet, I elhívj a az ügyészség figyelmét arra, hogy az igazságügyminiszterhez érkezett jelentések szerint ugy az előzetes letartóztatásban mint vizsgálati fogságban a kelleténél több embert tartanak és ezért elrendeli, hogy az összes letartóztatottak ügyei ha'Uidéklc^annl vizsgáltassa'pak meg abból a szempontból, hogy vájjon a vizSgáktti fogság, illetne az előzés letp)ftóz\4kiiS nmlha'íajltahd itWprtandó-e, miután iaz egyéni szabadság védelme azt követeli, hogy a gyanúsítottak esetleg terheltek, vagy vádlottak lehetőleg szaba'don védekezhessenek. I A leirat örvendetes (feltűnést keltett a szegedi jogász-körökben. Innen eredő vélemény szerint a rendelet teljesen Kozma Sándornak, a volt iliircs főügyész 'húsvéti rendeletnek szellemében készült, amely megalapozta Magyarországon az ügyészi hatáskör zsonyi intézkedése folytán, mint uj Rendszer liberális felfogását. Miivel ez á rendelet Vá. hemardsan az 'egész WfSzágbatt ákéríydsségre fog miMkétni, nem érdektelen ennek főbb alapelveit ismertetni. Közöljük belőle a következő érdekes részeket: A vizsgálati fogság legtöbbször két okból rendeltetik el. Az indokok egyike a (megszökésnek, másika a vizsgálat meghiúsításának vélelmezése. Mind a kettő jelentkezihetik oly komoly alakiban, hogy azokkal a személyes szabadság ideiglenes felfüggesztését indokolni tudják. De meg kell gondolni, hogy a szegény még nem egyértelmű a csavargóval s hogv a szegénység magába véve imég nem elég a „nietus profugii" vélelmezésére. A helytálló zsellér, a mesterlegény, a cseléd, a jó előéletű napszámos, habár vagyontalan, Olasz hivatalos jelentés. — julius 2. A június 31-ről julius l-re virradó éjszakán rendkívüli tevékenységet fejtett ki az ellenség a Garda-tó és a Ledro völgye között. Heves tüzérségi előkészítés után egyik, legalább két század erősségű osztaga megtámadta a San Giovanni és Biazesa között lévő kisebb őrállásunkat. 'Föltartóztattuk ós gyors ellentámadással visszavonulásra kényszeritettük. Ugyanebben az időben más osztagok megtámadták Malga-Giumellától északra és Mezzolagótól északkeletre lévő előretolt állásainkat. Csapataink állandó ébersége feltartóztatta az ellenséget, A tüzérség harca nagyon megélénkült tegnap a Garda-tó és az Etsch között lévő vidéken és az arcvonal több más szakaszán. Különösen hatásos volt a Seebaeh völgyeinek legfelsőbb részén és Santa Lucia di Tolmino (Tolmein) körül. Tüzelésünkkel több izben eltaláltunk ellenséges csapatgyülekezéseket és mozdulatokat. Albániában egyik albán bandánk vakmerő rajtaütő támadásban elpusztított egy kisebb ellenséges őrséget Panaret környékén ('Magas Osum.) Több osztrák katonát fogságba ejtettünk s az ellenséges vonalakban nagy riadalmat okoztunk, nem eshetik a véleményezett szökevények kategóriájába. Rejtélyes, bonyolult és nagyobb fontosságú esetekben, melyekben csak a gyorsan, közvetlenül felfogott vallomások nyomán lőhet várni az eredményt, a gyanúsítottat szintén le lehet tartóztatni, nehogy meghiusittassék a vizsgálat. De ezM joggal óvatomn keit étm, 1nmet ezen cég (dnti jehntkeéik a UWöbb 'visz. sza élés. i A vádlottat nem szábad letartóztatni csak azért, mert azt a vizsgálóbiró, vagy ügyész kényelme ugy ikiván.ia. A vizsgálati fogság nem rendelhető el csak azon reményben, hogy a hiányzó adatpk majd a vizsgáit adni Valahogy kipóí\>[tiátnak; nincs értelme a vizsgálati fogságnak, midőn a bizonyítékok akár a tanúvallomások, akár kiöztudomásu tények, okmányok általi amúgy is helyreáilith'atók, vagy ha a vizsgálati kérdés már tisztába hozatott; (helytelen volna annak alkalmazása, ha a cselekmény rég történt s a vizsgálatot, mielőtt elrendelték volna, már ugy is meghiúsították. A szegedi ügyészségen Vázsonyi rendelete értelmében azonnal megkezdték a letartóztatottak és vizsgálati fogságban levők ügyeinek alapos megvizsgálását és száimos embert azonnal szabadlábra helyeztek. Tegjtdp'tÜoM öten, iegtiiw ha/ionian és mta /.$'többed hányták el az 'ügyészségi fogházát. Az előzetes letartóztatásban levők közül szaibadoiibocsájtották iiíj. Fajka János városi számtisztet is, aki a kölescsemipészési ügyben volt vádolva azzal, hogy illetéktelenül adott ki szállítási igazolványokat. Politzer Gusztávot is szabadonbocsájtották, aki szintén ebben az ügyben votl letartóztatva, továbbá Vezér Karolint, lakit betegsége miatt kihallgatni nem lehetett és annak idején a rabkórházba szállítottak. A rendelet értelmében hamarosan még többen is ki fognak kerülni az ügyészségi fogházból. Bolgár hivatalos jelentés. j ISzófia, julius 3. A bolgár vezérkar jelen| tése: Macedóniai arcvonal: Az egész arcvonalon gyönge tüzérségi tüzelés, a Doiran-tavától nyugatra némileg élénkebb. A Struma alsó folyásánál csatározás őrségek között. Géppuskákkal ellátott ellenséges .földerítő osztagok tüzérségi előkészítés után előnyomultak Hasznatar városa ellen, de előretolt őrségeink tüzelésükkel visszautasították. Egy másik földerítő osztagot Eni Male falunál elüztünk. Román arcvonal: Szórványos géppuskatüzelés Mahmudeinél és Tulceánál. (M. T. I.) Nehéz ágyuk bombázzák Dünkirchenf. Bern, julius 3. A Petit Párisién jeleníti Dünkirclienbői: A várost június 27-én reggel 5 órától: kora délutánig tíz perces szünetekkel német nehéz ágyuk bombázták. Eleinte azt hitték, hogy francia ágyukról van szó. Összesen 48 gránát esett a városra. Az anyagi kárról semmit sem közölnek, A la-, kosságból több ember meghalt,