Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-27 / 174. szám

fezeged, 1917. julius 3. DÉLMAGYAHORSZlG. téglagyárai akar vásárolni a város. - Javaslat a községi üzemek kezelőségének megalakításáról. — (Saját tudósítónktól.) Szeged gyáripari és pénzügyi bizottsága dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével csütörtökön délután ülést tartott, hogv határozzon a Wolf Lipót és társa-féle téglagyár megvétele ügyében. Bokor Pál helyettes polgármester referált az ügyről a bizottságnak, a melynek tagjai feltűnő nagv számmal jelentek "meg. Fölolvasta a tulajdonosoknak a tanácsihoz intézett beadványát, amelv-a következő: Miután tudomásunkra jutott, hogy a város egy téglagyárat óhajt megvenni, van szerencsénk a Cserepes-soron levő tégla, és cserépgyárunkat megvételre fölajánlani 224 ezer 480 koronáért. A szükséges műleírást és értékelést mellékeljük. Jelen ajánlatunkkal folyó évi julius 31-ig állunk szóban. Gyárunk ezidőszerint is teljes üzemben van, az összes munkások ez évre is szerződésileg biztosítva vannak és gyárunkban ma 20 vaggon szén van raktározva, igv tehát az üzembentartásnak semmi akadálya nincsen. Ajánlatunk kiegészítését képezi azon feltételünk, hogy a háború egész tartamára a téglagyár vezetését Spiegel Lajos igazgatói minőségben a tekintetes Tanáccsal megállapítandó szerény és méltányos föltételek mellett magára vállalja. Az ajánlat megtétele után Bokor Pál helyettes polgármester szóbeli meghívására Biró Benő főmérnök és a törvényhatósági bizottság néhány tagja megtekintette a gyártelepet, melyről véleményt terjesztettek a bizottság elé. E szerint a gyártelep elhelyezkedése minden tekintetben megfelelő. Közvetlen a város szélén fekszik, kövezett ut vezet hozzá, iparvasutja és külön rakodóvágánya van. A gyártelephez a föidadónyiivántartási hivatal kimutatása szerint mintegy 16.500 négyszögöl, még kiaknázatlan terület tartozik, amelyből a gyárépületek és téglaverő helyek mintegy 4500 négyszögöl területet foglalnak el és kiaknázásra 12.000 négyszögöl áll rendelkezésre. A föld kiváló a téglagyártás céljaira. Az ajánlattevők a kiaknázatlan, vagyis eleven talajnak négyszögölét hat koronáért hajlandók adni, amely ár a bizottság szerint rendkívül előnyösnek tekinthető. A körkemence, amelyben egyszeri rakás mellett 220.000 darab tégla és cserép fér el. 12 nap alatt körülégethető. Az évi gyártmány igy 5 millió darab téglára és cserépre tehető. A, rendelkezésre álló föld ilyen kitermelés mellett mintegy 25 évre elegendő. Amennyiben a gyártelepnek a mai n'ehéz viszonyok között váló megvásárlását aggályosnak tartanák, amiért a gyártás a^zén és általános munkáshiány miatt korlátozva van. a bizottság számítást állított föl, amelv a következő: Ezer darab tégla összes előállítási költsége 100 korona, ezer cserépé 74 korona. Az összes rezsi-kiadások ezzel szemben évi 60.000 koronára rúgnak. Ha tehát a korlátolt munkásviszonyok mellett csak egy miiHő téglát és cserepei gyártatnának is, egyötödét a gyár teljesítőképességének; a mai 200 koronás tégla- és 180 koronás cserénarak mellett ezrenkint átlag 65 korona haszon jelentkezik, vagyis egv millió cserép és téglánál 60—65.000 korona. Bokor Pál az iratok bemutatása után annak a véleményének adott kifejezést, hogy a városra nézve nagyon előnyös lenne a téglagyár megvásárlása. Orosz foglyok és egyéb munkaerők segítségével ugyanis a termelést csak fokozhatná a város, ami nagyobb haszonrészesedést jelentene és amivel elérnék azt is, hogy az árakat leszorítaná a többi szegedi téglagyárban. Tóth Mihály főmérnök szól először a tárgyhoz. Drágának találja a négyszögölenkinti hat koronás árat. Balogh Károly: A Cserepes-sori földekér: tiz évvel ezelőtt tiz koronát adtak. Dr. Becsey Károly: Tett-e számítást az elökészitö bizottság arra, hogv a normális árviszonyok között kifizető üzlet lesz-e a városra nézve a téglagyár? Bokor Pál: Ha a tégla ára csökken, csökken a rezsiköltség is. Ezenfelül normális viszonyok közt teljes üzemképességét kifejtheti a gyár. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester véleménye szerint legfontosabb kérdés, megér-e a telek négyszögöle 6 koronát? Dr. Becsey: Ha olyan nagyszerű üzlet lenne, mint amilyennek mutatják, nem adnának tul rajta. Balogh Károly: A gyártulajdonos mosmás vállalkozásba akar kezdeni, tehát ez annak csak útjában állna. Bózsó János azt kérdi, hogv a 230.0G0 koronás vételárból nem lehetne-e magának a városnak egy téglagyárat felállítani a körtöltésen kivid, ahol a városfejlesztési pngrammoknak nem ütköznék utiába. Bokor Pá!: A tulajdonosok most áruba bücsájtják ezt a gvárat és elsősorban a városnak ajánlják föl. Bizonyos, hogy ha a városnak nem kell, akad más Vállalkozó. De bűn lenne elhalasztani a vásárlást; később biztosan félmillióba kerül a telek maga. Somogyi Szilveszter: Ha a telek nern drága, okvetlenül ínég kell vásárolni. Rosenfeld Nándor: Szükség van a másik két gyárral szemben egyre, amely az árakra mérséklőleg hat. A város pedig igy saját gyártású téglához fog jutni. Ezer intézmény vár megvalósításra, ha ezekhez a város gyára szádifja a szükséges anyagokat, nagy nyereség lesz. Évekre ellátja a város maga munkával a gyárat, amely azonban, még igy is mérsékelni fogja az árakat azáltal, hogy csökkenti a keresletet saját termelőképességével. Nem kell félni a nor mális időktől sem; amig a másik két szegedi téglagyár saját kárára nem csinál nagy árleszállítást, nem lesz olcsóbb Szegeden a tégla. Dr. Kószó István azt kérdi, a szénihiány nem fogja-e megakadályozni az üzemet? A föld árát egyébként nem tartja drágának, de a helyettes polgármester reménvei mégis vérmesek a gyáriizem hasznát illetőleg. És — azt hiszi — a fölszerelési tárgvak sem érnek- meg annyit, amennyire értékelték. Javasolja, indítsanak uj tárgyalást n tulajdonosokkal, hogy nem volnának-e hajlandók 200.000 koronáért átadni a gyárat? Bokor Pál nincs ellene, hogv Rosenfeld Nándor, dr. Kószó István és Bózsó Jánosból álló bizottság pénteken tárgyaljon erről a kérdésről a tulajdonosokkal. Balogh Károly: Két dolgot tartozik megvilágítani. Egyik az, hogv a szóbanforgó gyár nincs géperőre berendezve. Hogy melyik a jobb a két rendszer közül, nem lehet megállapítani. De, ha géperőre akarják berendezni a gyárat, a Bankegyesület téglagyárából esetleg föl lehet majd gépekkel is szerelni. A másik, amiről szólni akar, ihogy teljesen megbízható üzletembert kell a vállalat élére állítani. Ilyen nélkül a legkitűnőbb iizlet is tönkremegy. Javasolja, már most fogalkozzék — ezzel az üggyel kapcsolatban — a bizottság azzal a gondolattal, hogy az összes városi üzemeket vegyék ki a tanács kezéből és alakítsák meg a községi üzemek kezelőségét, amely teljesen üzleti irányban vigye ezeket az üzemeket. Vázolja, hogyan gondolja a közsági üzemek kezelőségének megalakítását. Kéri ilven irányú javaslatának elfogadását. A bizottság végül is elvben hozzájárult a téglagyár megvételéhez, de elhatározta, hogy folytatja a tárgyalásokat a tulajdono7 sokkal, nem vohtának-e hajlandók olcsóbban eladni a gyárat. A tégíagyár-vásárlás ügyében a szombat délutáni rendkívüli közgyűlés dönt. Tisza az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Gróf Tisza István érdekes nyilatkozata került nyilvánosságra „A Nap"-ban. Tisza közölte a lap munkatársával, hogy a jövő héten, dolgai elintézése után a harctérre megyA keletgaüciai eseményekkel -kapcsolatban azt mondja, hogy a háború egész tartama alatt azon igyekezett, ihogy sem a kedvező, sem a kedvezőtlen híreket ne becsüljük tul. Kétségtelen azonban, hogy oífenzivánk sikeréhez a legjobb reményeket fűzhetjük. Ha ezek a remények be is válnak, semmi esetre sem fogják a központi hatalmakat arra indítani, hogy harcias irányban módosítsák a béke feltételeire vonatkozó álláspontjukat. Áttért ezután a csahekre. Helytelenül, hogy Georgi báró, a volt hadügyminiszter a háború tartama alatt megtette a csehekről ismeretes kijelentéseit. Egyébként Magyarország belpolitikájára a csehek viselkedése semminemű hatást nern fog gyakorolni. Épen a Magyarországban megfordult cseh csapatok viselkedése folytán a magyarországi tótságban a csehek ellen bizonyos változás állott elö. Lloyd George beszédére vonatkozólag Tisza a következőket mondta: — Nem tartom szükségesnek, hogy részletesen nyilatkozzam Lloyd George beszédéről- Minden előző beszédén túltett a tények hamis beállításában -és egyúttal a harci szenvedélyek feltüzelésében. Beszédében nyíltan odakonkludál, hogy békét csak akkor köt, ha a német nemzet saját belviszonyait ugy rendezi, ahogy ezt ellenségeink kívánják. Azt hiszem, elég egy tényre rámutatni annak igazolására, hogy kik a béke barátai és a béke akadályait hol és kikben kell keresni. 5 millió tonnát sülyesztettek el eddig a buvárhajók. Berlin, julius 26. A Wolff-ügynökség jelenti: Az Atlanti-oceánon és az Északitengeren tengeralattjáróink ismét elsiUyesztették hat gőzöst és négy vitorlást, köztük egy nagy felfegyverzett gőzöst, valószínűleg gabonával. Három gőzöst kisárőmenetböl lőttünk ki. A többi hajó rakománya szén, élelmiszer, darabáru, ló és fa volt. A korlátlan tengeralattjáró harc megkezdése óia ötmillió bruttó-tonna, az ellenség céljait szolgáló hajóteret sülyesztettünk el. A tengerészeti vezérkar főnöke. Általános védkötelezettség Kanadában. Ottava, julius 26. A Reuter-ügynökség jelenti: Az alsóház 102 szavazattal 44 ellenében -elfogadta harmadik olvasásban a szolgálati kötelezettségről szóló törvényjavaslatot.