Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-26 / 173. szám

Szeged, 1917.'iulitus 26. jfi Sereih és a putna mentén. — A Délmagyarország munkatársától. — Román front, .iullus 22; Azalatt, mig az oroszok julius elején Keletgalieiában támadtak, a Szereth és a Putna mentén, különösen előttünk. ,a Pulira beömlése közelében meglehetős csend ural­kodott. Még mult hó 28-án értesültünk arról, hogy az ellenség 21. és 23-ára tervezett tá­madását másnap, azaz június 29-én akarja végrehajtani. ,A Jiirt kétkedve fogadtuk, mert semmiféle előkészületet nem vettünk észre. Tényleg el is maradt a támadás. Később, julius 9—11-ig aztán valami történhetett, mert ezeken a napokon még puskalövést se hallottunk. Nemsokára bebizonyosodott, hogy velünk szemben már nemcsak oroszok, ha­nem románok is vannak. Persze derék ma­gyar népfelkelőink boldogan vették tudomá­sul a változást. Ha ijesztgettük őket. hogy azért érkeztek ide a románok, mert támadni akarnak, pipázva nagyot sercinteítek és dc­rii.'t arccal csak ennyit feleltek: —- Hát csak gyűljenek. Julius 16-tól kezdve egyre több és több ellenséges repülő jelent meg. Ugyancsak ez időben éikezeit a hivatalos értesítés, hogy lé-án szándékoznak az oroszok a Szerelő mentén támadni. Tehát felkészülődtünk a nagy napra, bár sejtettük, hogv komolyabb harc csak ott lehetséges, ahol az oroszok frontja a -Szereiben innen van. Fundeni felől valóban erős ágyúzás hangja verődött fe­lénk, előttünk és közelünkben azonban semmi nevezetesebb nem történt. Közben különös hírről rebesgettek. Valahol Braila körül egy orosz tiszi jött át hozzánk látogatni. A ma­gasabb parancsnokság előzékenyen fogadta és őszintén tájékoztatta a «ni viszonyainkról. Sőt felszólított?, hogy tudassa a társán úz itt lévő állapotokról és hirdesse ki. misze­rint esak örülni fogunk, hü támadni merészet nének, mért ahhoz aztán rajtunk a sor, hogy visszavágjunk a magunk média szerint. Ud­variasan visszaküldték. Ugy látszik, hogy az illetőnek hiába mostuk meg szóval a fejét, a három nap óta észlelt események valóban arra vallanak; hogy az ellenség a Szereth és a Putna men ­tén általános támadásra készül. Előttünk hét léggömb lebeg. Olykor egy­szerre négy ellenséges repülő is cirkál az állásaink felett. Tegnapelőtt óta az orosz ütegek állandóan bömbölnek és ma az állá­sainkat mindenütt szorgalmasan lőtte. A lő­szerrel egyáltalán nem takarékoskodnak, mert még egyes alakot is gránáttal és srap­nellel árasztanak el. Vájjon mi a célja az ellenségnek? Bizonyára keletgaliciai előnyo­mulásunkra akar ellenhatást gyakorolni. Hogy nem fog sikerülni, arra elkészülhet. Sőt nem ártana, ha a háta mögött már a Pruihig egyengetné az utat. Épen most tudatják vetünk, hogy hol­nap, tollát julius 23-án végre tényleg meg­kezdődik az orosz-román támadás. Hát csak rajta. Amennyire a viszonyokat ismerem, előre megjósolhatom, hogv érvényesíteni fogjuk azt a magyar közmondást, (miszerint a botnak két vége van. Tehát holnap még az oroszok és a románok ragadják meg az egyik­végét, azonban rögtön a másik végére 'for­dítjuk és olyat sujtunk rájuk a szárnyain­kon, hogy talán a Prutihig futnak véres fej­jel. Homo. Finnország a skandináv országok­hoz akar csatlakozni. Haparanda, julius 25. Finnországban az orosz polgári sajtó fenyegetései ellenére is ünnepélyes és emelkedett a hangulat, sőt olyan áramlatok is mutatkoznak, amelyek nincsenek megelégedve az önállósági nyi­latkozattal sem és külpolitikai és katonai ügyekben is teljesen el akarnak szakadni Oroszországtól. A munkástanács aneglehe- ' tősen tehetetlen a finnországi események­kel szemben, inert a munkástanácsok leg­utóbbi kongresszusa nemrégen elismerte, hogy Finnországnak joga van határoznia sorsáról és jövőjéről. Most, hogy ez a füg­getlenségi nyilatkozattal valóra vált, a mun­kástanács nem tagadhatja meg önmagát. Finnországban most tanácskoznak az ország jövő. államformájáról- Erős áramlat követeli a teljes különválást Oroszország­tói és csatlakozást a skandináv országok­hoz, de unió nélkül. Az ország legnagyobb része köztársasági érzelmű, igy főképp a szocialista többség. A politikusok egy része azonban nem ragaszkodik a köztársasági kormányformához és hivatkozik Norvégiá­ra, amely teljesen demokratikus és a Svéd­országtól való elszakadás után sem lett köz­társaság, mert igy könnyebben megszerez­te Anglia támogatását. Finnországnak is elsősorban az a fontos, hogy független á'l­amformaját elismerjék. Oroszország most nem alkalmazhat erőszakot Finnországgal seemben. mert a finnországi orosz szerve­-•n. le ~mgyobb része bolseviki érzeJmii s I l-flíva rr-VM A német szocialisták és a kormány többség Berlin, julius 25. Sok szó esett a cihar­lottenburgi és más nyugati berlini választó­kerület szociáldemokrata pártgyiilésein a szociáldemokraták úgynevezett udvaronc­kodásáról. A szociáldemokraták charlotten­burgi kerületi egyesülete a szociáldemo­krata 'többséghez tartozik, érthető tehát, hogy a szónokok tökéletesen helyeselték és semmi kivetni valót nem találtak abban, hogy a szociáldemokrata-párt tagjai elfo­gadták Helfferich államtitkár meghívását, hiszen nem mentek az udvarhoz- A szociál­demokrata-párt forradalmi párt, tehát első sorban a maga kebelébtyi kell forradalmat csinálnia és az ősi hagyományokkal sza­kítania. ... 1 * i a . ­Ez mindenesetre nagyon furcsa felfo­gása a forradalomnak, mert folyománya az volna, hogy helyeselnék, ha a szociálde­mokraták belépnének a kormányba. Ezzel •megszegnék az amsterdami nemzetközi kongresszus határozatát, de a szociáldemo­kraták . végtére nem bojkottálhatják mind­örökre a kormányt. A szónok, aki ezzel a felfogásával nem maradt elszigetelten, arra nem helyezett súlyt, hogy a szociáldemo­kratáknak tényleg befolyást kell-e szerez­niük a kormányra, vagy beérhetik-e azzal, hogy a kormány őket statisztáknak hasz­nálja, ímert a parlamentarizálással, ugy a hogy azt dr. Michaelis képzeli, még egy­általán nincs kifejezve az, hogy egyes par­lamenti ministzereknek döntő befolyásuk r* rí Ürrjr |'jí7-rt,. „ l-AI-TTvto-T'^rtl: a baloldali pártokra való támaszkodása egy­előre semrnikép sincs biztosítva. Ujabb 61.000 tonna elsülyeszfése Berlin, julius 25. A tengerészeti vezér­kar jelenti: Buvárhatóink az angol elzárt területeken 26.000, a Földközi-tengeren 35 ezer tonnatartalmú hajókat sülyésztettek el. összesen 61 ezer tonnát. Vita az amerikai szenátusban a békéről. Rotterdam, julius 25. A Reuter-ügynök­ség jelenti Washingtonból: A szenátus ülé­sén Lewis szenátor azt mondta, hogy Mi­chaelis beszéde mintegy közvetlen felszólí­tás arra, hogy az Egyesült-Államok fordítsa befolyását a béke megteremtésére. Vélemé­nye szerint a központi hatalmak készek arra, hogy a győzelem nélkül való békét elfogad­ják. fíorah szenátor megkérdezte Lewistól, vájjon felszólalása előtt mérlegelte-e, hogy miképpen fog alakulni Németország jövendő belső kormányzata? Lewis igy felelt: — Az orosz forradalom nagy hatással volt Németországra és meggyőződésem, hogy Németországban olyan áramlatokat te­remtett, amelyek fontos belső reformokihoz vezetnek. Uing szenátor beszédében azt mondta, hogy őrület most békéről beszélni. Előbb győzni kell és akkor lehet tárgyalni a béké­ről, ha Németország békét kér. Francia lapok az orosz front elleni offenzivánkról. Genf, julius 25. A Matin-ben Civrieux őrnagy ezt irja a központiak orosz front el­leni offenzivájáról: Nem kétséges többé, hogy a Dnyesztertöl északra és délre egy­aránt támad. Qffenzivájának jelentősége elvitathatlün, Az ellenség sikere nagyon saj­nálatraméltó, az oroszok esetleg drágán fi­zetnek meg. A legutóbbi hirek szerint az el­lenség Tarnopolhoz közeledik. Reméljük hogy az oroszok Kornilov fővezérlete alatt rövid időn belül képesek lesznek ellenállást, tanúsítani, mert ha az ellenség leszáll a Szeretih vögyébe, veszélybe forog az egész orosz Dnyeszterthadsereg. A Petit Parisien­ben Rousset ezredes még csak Kerenszkiben bizik, akinek talán sikerülni fog a hadsereg rettentő fegyelmetlenségén segíteni. A Jour­nal azt a tudósítást közli, hogy az Albrecht herceg ihadcsoiportjához tartozó 16. német hadosztályt 250 automobilon a nyugati harc­térről a galíciai Rohatynba szállították. A sziámi hadüzenet. Génf, julius 23. A Miitinnak jelentik Bangkokból; A hadüzenet után letartóztatott német, magyar és osztrák alattvalók száma ezrekre rug. Ennek az a magyarázata, hogy, a központi államok alattvalói Kinából/ Indiá­ból és Tonkingiból Sziámba menekültek. Most miután Sziám is hadiállapotban van a köz­ponti hatalmakkal, a németek, magyarok ós osztrákok utolsó menekülése Ázsiában Hol­1 a nd-Kel et-In dia» (&RHR£i53HBBBaBBHBBSBBB8aBBB' A Délmagyarorszég telefonjai Szerkesztőség 305. Pl

Next

/
Thumbnails
Contents