Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-22 / 170. szám

Szeged, 1917. julius 22. bélmagyakcm^ag. 9 nyethált. Az ügyészség a rendőri jelentés alapján mellőzte a holttest fölboncolásának elrendelését. Talpalunk és sarkalunk férficipőt 6, női 5> gyermek 4 K.-ért. Hungária Cipőgyár Kárász-u.14­— Hatszáz buzakereszt pusztulása. Szom­baton délben a Rokus-állomás liáta mögött, Domonkos Antal Feketeföldek 27. számú ta­nyáján kigyulladt az egyik buzakereszt. A tüz gyorsan terjedt tova; kevés idő múlva már lángban állott 600 buzakereszt. A gyor­san kivonult tűzoltóság esak egy órai munka után tudta a tüzet elfojtani.- A kár több ezer korona. — A hadifogolymunkabizottság szombaton délben liléét tartott. Az ülésen adminisztratív ügyek kerültek elintézés alá. — A végrehajtói munkák díjazása. A hivatalos lap szombati száma körrendeletet közöl a birósági végrehajtóik eljárási díj, na­pidíj és fuvardíj pótlékáról. A minisztérium a pótlékot a háború esetére szóló kivételes in­tézkedésekről alkotott törvényes rendelkezé­sek alapján vendelte el. A birósági végrehaj­tót a rendelet szerint kétszáz koronán felül 500 koronáig terjedő vagyonértéknél 3 korona, 560—4000 koronáig 2 korona, 1000— 2000 koronáig 3 .korona, a 2000 koronát meg­haladó vagyonértéknél pedig 4 korona dij­pótlék illeti meg, ezenkívül ha fuvart vesz igénybe, kilométerenként 30 fillér fuvardíj. Rendelet jelent meg a végrehajtók díjazásá­ra vonatkozó régebbi rendelet módosításáról is. — Rendelet a hadisegélyesekkel való bánásmódról. A belügyminiszter körrendeletet intézett az illetékes hatóságokhoz a badise­gélyezés korlátozásáról és a hadisegélyezet­tekkol való bánásmódról. A rendélet meg­hagyja, hogy gyengédség és figyelem nyilat­kozzék meg a községi elöljáróságok mindéit •szavában, minden tettében azok iránt, akik­nek hozzátartozói, ha kell, életük árán is a hazáért harcolnak. A kötelességeit hazafias áldozat készséggel és fáradhatatlanul teljesítő tisztviselői kar ebben a vonatkozásban is teljes odaadással feleljen meg nehéz feada­tának. — ÖRA és ÉKSZER javításokat gyorsan, pontosan és olcsón készít FISCHER K­Korzó kávéház mellett. — Telefon: 1538. — A 3. számú posta, távírda és távbeszélő hivatalt 21-én a Dugonics-tér 9. számú házból a Petőfi-sugárut 27. számú házba helyez­ték át. A legjobb szórakozó hely a BERLINI kávéház. Naponta Szegeden elis­mert házi zenekarom hang­versenyez. Minden vasár­és ünnepnapon nagy díszes TOMBOLA-EST, amelyen a legszebb és legdíszesebb tárgyak sorsoltatnak ki. Hideg Moh fis pontos kiszolgálás. Helyiség : Deák Ferenc-utca 24. Szíves pártfogást kér HELLER J. a Berlini-kávéház tulajdonosa. ébbís K0RZ0-M0ZI fE1L1E«^: Igazgató: TELEFON ii.-»5. || vflss sandor. íj 11-85. 5 NAGY mm EST! int a Modern Kabaré tagja, 111 az Appoló Kabaré tagja, a Király Színház tagja, •a Télikert komikusa, Hettii 1 zeneszerző. Az előadás kezdete 9 órakor a nyári helyiségben. Helyárak: Zsöllye 5 — I. hely • 4"—, II. hely 2'—, III. hely 1*— korona. Vasárnap délután és hétfőn PSYLANDER-előadások Drámn 3 felvonásban.:: Főszerepben: Vígjáték 3 felvonásban. Főszerepben: PSVLPHOER. Előadások vasárnap d. u. 3, 5 és 7 1 Hétfőn 5, 7 és 9 órakor. > Páholyülés P60, zsölye 1'20, I. hely 1 kor., II. hely 80 fillér, III. hely 50 fillér. :-: A szegedi dohánygyár a dohányinség idején. ((Saját tudósítónktól.) A bábom óta a do­hányt is az jellemzi legjobban, ihogy egyre drágább és egyre nehezebben lőhet hozzájutni. A dohányinség okairól már tömérdek cikk jelent meg, ez azonban nem segített a /hely­zeten ós ugy látszik, amig a háború tart. na­gyobb javulásra nem lehet számítani a do­hányé] látás terén sem. Ez ki fog tűnni az alábbi tudósításból is, amit Hutkay László, a szegedi dohánygyár igazgatójának információ­ja alapján közlünk. /Mindamellett a trafikoknak kiutalt do­hányáruk kielégitőbh és meg-felelőbb forga­lombahozatalával sokat lehetne segíteni. A mai protekciós és esereviszonyos rendszert, ami köztudomású, föltétlenül meg kellene szüntet­ni, mert noha a közfogyasztás számára keve­sebb dohány áll rendelkezésre, a trafikok ré­szére kiutalt dohányáruk egyöntetűbb elosz­tásával a dohány Ínséget enythiteni lehetne. A. dohánygyárakat természetesen az ügynek ez a része nem érinti, mert azok dohányárusitás­sal egyáltalában nem foglalkoznak. Ezek után rátérhetünk arra, hogy mik a közvetlen okai a dohányin.ségnek és hogyan működnek a háború folyamán a dohánygyá­rak. A dohánygyártást és fogyasztást a dohány­jövedéki központi igazgatóság az 1915-iki sta­tisztikai kimutatás hetven percentjére redu­kálta. A redukálásra azért volt szükség, mert a termelés a belföldön jelentékenyen csökkent és a nyerskészletek külföldi behozatala meg­nehezült. A készletekkel tehát takarékosan kellett bánni, nehogy a háború előtti gyártás és fogyasztás fenntartásával a dohányáruk teljesen kikerüljenek a forgalomból. A szegedi dohánygyár tudvalevőleg esak szivarokat állit elő. Legtöbbet gyárt az úgy­nevezett vegye® külföldi, 9 filléres szivarból, legkevesebbet a regaütásból. Ez idő szerint a szegedi dohánygyárban mintegy busz millió darab van raktáron. Évente — a redukált mennyiségnek megfelelőleg — a gyárban har­minc millió darab készül. A közfogyasztás szá­mára azonban ebből esak az 1915-ik évről ki­mutatott eladásnak hetven pei-eentje jut. A dohánygyárak ugyanis a dohányáruraktárak­nak havonta a hetven percenttel . redukált, mennyiséget utalják ki. A dohányáruraktárak látják el aztán a nagytrafikokat, amelyek ter­mészetesen szintén csak hetven percentjét kap­ják ineg az 1915-iki áruforgalomnak. Így tehát a szegedi nagytrafik is hetven percenttel ke­vesebb dohányárut kap a rendes mennyiség­nél. Amig a redukálást meg nem szüntetik, a dohányellátás zavarait teljesen megszüntetni nem lehet, annál kevésbé, mert a redukált mennyiségből a hadsereg szükségletét is ki kell elégíteni. A redukált üzemnek a következménye az is, hogy a gyár a munkaidőt ennek megfele­lően megrövidítette. Az eddigi munkaidő he­lyett csupán délután kettőig működik a gyár. A gyárban 740 munkás dolgozik, akik az el­vesztett munkaalkalommal jövedelemben nem rövidülnek meg. mert szakmánybért, személyi és családi pótlékot, továbbá háborús segély­ként keresetüknek 25 százalékát kapják. Az állam tehát a dohánygyár munkásairól és

Next

/
Thumbnails
Contents