Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-22 / 170. szám

Szeged, 1917, julius 7, DÉLMAGYARORSZÁG. 7 HÍREK ocoo cAktuális strófák. # Nagyon sajtiálom szegény Vörösmarty Mihályt, mmdén szánalmam érte kiált, mióta egy ismeretlen szerzet mégirt a róip ezt a várset: VÖRÖSMARTY MIHÁLY KÖLTÖ Budapesti szobráról. Ha a nagyobb költőnk közié visz az emlékezet Vörösmartyban találjuk föl a kitűnőbb müveket Melyek közt legjobb a Merengőhöz irott és Szózata Ami az emberi szellemet édes kedélyben ringatja. Költőnk szoborművé diszlik Pest Gizellatér sétányán, Születése s müvei termettek hazánkban •Nyékfalván Remekműve éldelhet s neve örökre fennmarad, Mert a művelődés szelleme ilyenek alatt halad. De hogy ne érjen engem a vád, mintha tojtam, ilyen versei ima, szerzőjét: ime, megnevezem: Bende B. és: Segéd irója: Iljés Irma; mivelhogy e verset egyedül senki meg nem irja. De engem, ugy rémisztenék e sorok: midlfí megszülték — közösen — e verset Vörösmarty sírjában cs\ak foAog, forog . . . nagy szobák tarkállanak el a szemei előtt; szo'lgabadakat lát és súlyos, királyi ékességü ruháikat. He azután hirtelen elfanyalodik; mlag-a sem tudja, miért, már nem is hallja Kallós utolsó szavait. Szemei messzi néznek, az arcára üde mosoly ül és az ajkai, mintha távoli csókok üzenetét éreznék, megvonaglanak. Ebben a pillanatban nyúlánk, magas férfi-alak tűnik fel egyik sétautnál. Tétován nézdegél körül, mintha keresne valakit. Manci ránéz, hirtelen fölugrik; a tárcát szótianni belecsusztatja Kallós kezébe és odasúgja halkan, részvéttel: — Ne haragudjon, ón szeretem magát, de , . . Most újra nem folytatja, csak néz szánakozva, aztán kiegyenesedik. — Nagyan-nagyon köszönöm magának, hogy jó volt — mon-dlj-a és megindul boldogan, büszkén a férfi felé és a esipője ütemesen ring a lépteinél. Kallós értelmetlenül, sírásra torzuló aröeal néz a lány után. Még látja, hogy belekapaszkodik lovagja karjaiba és hozzásimul asszonyos tapadással, aztán összeroppan tehetetlenül. — Hát elment! — suttogja megsemmisülten — elment, pedig az talán még feleségül sem veszi! , . ÍÉs fölsir tompán, mint akinek már minden eltűnt az életéből. • • ' 3j v -v —; — Időjárás. Változékony idő várható, több helyütt esővel, ángy zivatmral ás lényegtelen hő változással. PROGNÓZIS: Váltófékony, sejk helyütt cSfipadék, zivatarokkal. Hűvös. Déli ' hőmérséklet: 23.6 fok Celsius. — Az országos függetlenségi párt Kószó Istvánhoz. Mint megirtuk, a dr. Kelemen Béla főispánná történt kinevezésével megüresedett második választókerületi mandátumra a kerület ősgyülése egyhangú lelkesedéssel dr. Kószó Istvánt, a párt elnökét jelölte. Ezt követőleg a. központi választmány julius 30-án délelőtt 8 órára kitűzte a választás határidejét. A választást a rókusi népiskolában fogják megtartani. A választóknak választási napra való összehivására szombaton Tóth Gyula ügyvezető pártelnök és Újlaki Antal párttitkár aláírásával meghívókat tbcsájtottak ki. Az országos függetlenségi párt részéről dr. Kószó István táviratot kapott, amelyben a függetlenségi párt elnöksége őszinte örömmel üdvözli abból az alkalomból, hogy egyhangúlag jelölték a megüresedett'mandátumra és, hogy végre mégis elhatározta magát a mandátum elvállalására. A táviratot, amelynek hangja végig a legmelegebb Zlinszky István irta alá. A táviratra dr. Kószó hasonlóan meleghangú távirattal válaszolt. , ' — A parlamenti őrség egyik tisztjének kitüntetése. A hivatalos lap szombati száma közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésre Mórjtz László, a képviselőházi őrségihez tartósan vezényelt csendőrfőhadnagynak, valamint törvényes utódainak, régi magyar nemességük épségben tartása mellett a „Vadászülési" előnév használatához való jogát dijmentesen megerősitem. Kelt Budapesten, 1917. évi junius hó 15-én. Kárply s. k., Gróf Batthyány Tivadar s. k. — Szmrecsányl Györgyöt honvédhadnaggyá nevezték ki. A Rendeleti Közlöny szombati száma közli, hogy a király Szmrecsányl György vöröskeresztes főmegbizottat, országgyűlési képviselőt szolgálaton kívüli viszonyban honvédba dnaggyá nevezte ki. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Liszkay Lóránd, a szegedi királyi Ítélőtáblához berendelt bírósági joggyakornokot a szegedi királyi törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Főrendek mentelmi ügye. Budapestről jelentik: A főrendiház szombati ülésén került tárgyalásra Ullmann Adolf és ifjabb gróf Esterházy Pál főrendek mentelmi ügye. Ullmann Adolf ellen Esztergom vármegye tiszti -főügyésze tett feljelentést kétrendbeli ntrendőri kihágás miatt. A főrendiház mentelmi bizottsága azt javasolta a főrendiháznak, hogy Ullmann Adolf mentelmi jogát ne függessze föl. I-fj. Esterházy Pál gróf főrend ellen a főrendiházi mentelmi jogának felfüggesztésért Veszprém vármegye tiszti főügyésze tett feljelentést, mert 475 métermázsa rekvirált csöves tengerit felhasznált. A mentelmi bizottság az jratokból megállapította, 'hogy Esterházy uradalma a tengerit jogosan használta fel és azt javasolja, hogy ifjabb Esterházy Pál gróf mentelmi jogát ne függesszék fel. A főrendiház a mentelmi bií'.ottság mindkét javaslatát elfogadta. — Raskó Istvánné visszavonulása. Nyolc évi fáradhatatlan, buzgó és eredményekben gazdag működés után Raskó Istvánné, a Szegedi Katholikus Nővédő-Egvesületnél viselt elnöki tisztségétől visszavonul. Lemondásának oka az a körülmény, hogv Szegedről négy évvel ezelőtt elköltözött s igy véleménye szerint nincs már abban a '-helyzetben, hogy az egyesület vezetésében abban a mértékben közremüködihessék, mint azt annak érdekei kivánják. Az egyesület választmánya a julius 18-án megtartott ülésén foglalkozott az e-lnökasszony lemondó-levelével s miután arról győződött meg, ihogy Raskóné elhatározása megmásíthatatlan, a lemondást az egyesület minden egyes tagjának igaz és őszinte sajnálatára kénytelen volt tudomásul venni. Egyben megbizta a választmány a vezetőséget, -hogy a távozó elnökasszony kiváló és elévülhetetlen érdemeinek méltó elismerése tárgyában a nvári szünet után tartandó rendkívüli közgyűlés elé javaslatot terjesszen. Ez a közgyűlés megejti egyúttal az elnökválasztást is. Raskóné páratlanul lelkes és -céltudatos működésével nemcsak a Szegedi KatlhoÜkus NővédöEgyesületre szorítkozott, hanem tevékenyen részt vett városunk minden társadalmi mozgalmában is. Visszavonulása ép azért nemcsak a vezetése alatt állott .egyesületet, hanem városunk egész társadalmát érinti. Legelső sorban is azonban a Szegedi Katholikus Nővédő-Egyesület fogja hiányát érezni, amennyiben távozása az egyesület elnöki tisztségéről nagy ürt jelent. Raskó Istvánné nevéhez fűződik ugyanis az egyesület aUpitása, intézményeinek szervezése és az egyesület anyagi megerősödése, önzetlen munkásságával s különösen kiváló egyéniségével mindannyiszor készséges hive-ket tudott szerezni azoknak a jótékonyoélu eszméknek, amelyeknek megvalósítására törekedett. Ilv irány-u kiváló munkásságának sikereit azok az intézmények hirdetik mindenekelőtt, a melyeket a gyermek- és nővédelem érdekében szervezett. — A tankerületi főigazgató szabadságon, dr. Szele Róbert, a szegedi tankerület főigazgatója megkezdte hat hétre terjedő szabadságidejét. Távollétében Homor István főreáliskola i igazgató helyettesíti. A főigazgatóság ideiglenes irodahelyisége az állami főgimnázium épületében van. — Kitüntetés. Baranyai Zoltán 55. császári és királyi tarack tüzérezredbeli zászlóst, Bai\cpiyai Gyula szegedi állami polgári iskol'ai igazgató fiát a brzezanyi harcokban tanúsított különösen vitéz magatartása elismeréseöl a nagy vitézeégi éremmel tüntették ki. A hős zászlósnak ez már a harmadik kitüntetése. — A nyugdíjasok és özvegyek háborús segélye. A hivatalos lap szombati száma közli a \kormány rendeletét a nyugdíjasok és özvegyek háborús segélyéről. A rendelet az indemnifásról szóló törvényben kapott fölhatalmazás alapján készült és e szerint háborús segélyre tarthatnak igényt az állami és vármegyei alkalmazottak özvegyei ós szülőtlen árvái, valamint a községi és közkórházi alkalmazottak, illetve özvegyeik és árváik azonkívül a községi és körorvosok, tanítók, tánárok, máv. alkalmazottak, állami vasgyári és állami kőszénbányászati, valamint bányászati és erdészeti alkalmazottak, vizmesterek ós végül az 1848—49-ik.i honvéd nyugdijasok, illetve minden csoportban az özvegyek és árvák is. A rendelet egyelőre csak az állami nyugdijasok, illetve özvegyek és árvák részére kiutalandó háborús segély nagyságát állapítja meg, akiknek háborús segélye 14 fokozat szerint 200 koronától 800 koronáig váltakozik. - Nyolcszáz koronánál nagyobb segély senkinek nem adható. A háborús segélyért nem szükséges külön folyamodni, mert azt a nyugdijat folyósító híva-