Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-19 / 167. szám

Szeged, lM. julius 19. DÉLMAGYARORSZÁG 3 jf belügyminiszter döntése a tanyai vasút ügyébet]. — Rendes nyomtávolságú vasútra nem kap előmunkálati engedélyt a város. (Saját tud ősit ónktól.) A törvényihatósági bizottság tudvalevőleg mult évi október 18-án tartott közgyűlésén kimondotta, hogy az alsótanyai forgalom lebonyolítása céljából a korábban tervezett -keskenyvágányu vasút helyett előnyösebbnek tartja a rendes nyomtávú Ihelyi érdekű vasút megépítését és az evégből szükséges előkészítő munkálatokat elrendelte. Ezt a határozatot dr. Végmari Ferenc és társai rnegfelebbezték. A felebbezés a határozattal együtt a belügyminiszterhez került, aki azt a kereskedelmi miniszter véleményének meghallgatása után most visszaküldte a városihoz, A csaknem nyolc gépírásos oldalra terjedő terjedelmes leiratban a miniszter közli, Ihogy a határozatot föloldta és tanácsolja, hogy a város vegye újból fontolóra érdekeit és hozzon uj határozatot: milyen vasutat akar tulajdonkéipen építeni, kicsit-e, vagy rendes nyomtávolságút? A miniszter a kettőt kombinálni szeretné. A leirat egyebekben itt következik: A szóban forgó kétféle vasuttervezet, jelesül a szeged-tanyai keskenynyomtávu gazdasági vasút és a nagyvárad—fiumei vonal egy alkalmas pontjából kiágazólag a szegedi tanyákon át Kiskunhalasig vezetendő rendes nyomtávú vasút nem teljesen azonos célokat szolgál. Az emiitett keskenyvágányu vasút kizárólagos célja és rendeltetése ugyanis az volna, ihogy a Szeged város nagykiterjedésű határában levő tanyák és az anyaváros közötti vasúti összeköttetést biztosítva, tanyák személy- és áruforgalmának az anyavárossal való lebonyolítása; elősegítse, tehát kizárólag a város és tanyák közti helyi forgalom lebonyolítását célozza. Ezzel szemben a szeged-kiskunhalasi rendes nyomtávú vasút kettős célt szoigűlna, amennyiben egyrészt távolsági forgalmat bonyolítana le Kiskunhalas között, a két várost egymással közvetlen vasúti összeköttetésbe hozván, másrészt pedig tekintve, hogy e vonal is egy részében a szegedi tanyákon átvezettetnék, egyúttal a tanyákról egyfelől Szeged, másfelöl Kiskunhalas felé irányuló forgalom továbbítását is eszközölné. Megjegyzendő azonban, hogy az utóbb emiitett vasút a jelzett kettős célnak előreláthatólag aligha lesz képes megfelelni, ugy, hogy mindkét cél az ahhoz fűződő érdekek megfelelő kielégítésével legyen elérhető. A Szeged—Kiskunhalas közötti távolsági forgalom helyes és megfelelő lebonyolítása érdekében feltétlenül az a kívánatos, hogy ez a vasúti összeköttetés a lehető legrövidebb és legegyenesebb útirányban létesíttessék. Ez esetben azonban a vasút által a szegedi tanyáknak csak egy kisebb része érintetnék és különösen az Alsóközpont, amelynek *z érintését pedig maga a város törvényhatósági bizottsága is előbb idézett határozatában feltételül megállapította, a vasút forgalmi köréből kimaradna. Viszont, fia a rendes nyomtávu vasút az Alsóközpont irányában, avagy egyáltalán ugy vezettetnék, hogy minél nagyobb tanyai érdekeltséget vonjon be forgalmi körébe, ugy ezt csak a vonalnak ieientékeny mérvű kerülő irányban való vezeiésével volna képes megtenni, amelv meghosszabbított vonalvezetés csakis a Szeged és Kiskunhalas közötti távolsági forgalom közvetlen és megfelelő gyors lebonyolítására irányuló cél rovására szolgálna, s e mellett piinden valószínűség szerint még a tanyai lakosság érdekeit sem volna képes kellő mérvben kielégíteni, mert szárnyvonul lett sitése nélkül bármely vonalvezetés mellett ;s a város nagy kiterjedésű határában fekvő tanyák nagy része az építendő vasút irányától teljesen elesnék. Ha a város arra helyezi a fősúlyt, hogy a határában fekvő tanyák minél nagyobb' részére biztosittassék az anyavárossal való vasúti' összeköttetés, ugy ezt a célját kétségkívül kellő mérvben csakis a korábbi tervezet szerinti kizárólag a tanyai forgalom lebonyolítására hivatott önálló üzemű keskenyvágányu gazdasági vasat létesítése utján érheti el, mert egyrészt az ilyen tervezet szerinti, vasútvonal vezetése minden egyéb mellékkörülménytől függetlenül ugy állapitható meg, hogy a tanyák érdekeinek legjobbanmegfeleljen, másrészt pedig csak a kizárólag erre a célra hivatott önálló üzemű' vasúi üzlete rendezhető be és vezethető olykép, hogy a tanyai lakosság igényeit a lehető legteljesebb mértékben kjelégise. Ellenben, ha a város megelégszik azzal, hogv csak a tanyai lakosság kisebb részének érdekei nyerjenek -- és ezek is csak tökéletlenebb módon — kielégítést, de e mellett a létesítendő vasút utján egyúttal a Kiskunhalas várossal való közvetlen vasúti összeköttetés,* létesítését is biztosítani kívánja, ugy természetesen e cél elérésére a rendes nyomtáva vasuttervezet mutatkozik alkalmasnak. A város törvényhatósági bizottsága által szóbanforgó határozatából kitetszőleg elérni kívánt kétféle cél bizonyára a legjobban és leghelyesebben ugy volna megoldható, ha egymástól teljesen függetlenül mind a kétiéle vasuttervezet megvalósíttatnék. A kétféle tervezet ugyanis egyáltalán nem zárja ki és akadályozza egymást, feltételezve természetesen, hogy ha a keskenvvágányu gazdasági vasút a korábbi terv szerinti vonalvezetéssel. a Szeged és Kiskunhalas között tervezet vasút pedig nem a törvényhatóság által választott Alsóközpontot érintő vezetéssel, hanem a két város között a legegyenesebb irányban épittetik. Egyéb iránt már eddig is a fent jelzett mindkétféle vasuttervézetre vonatkozólag egyidejűleg és egymástól teljesen .függetlenül folyamatban voltak a tárgyalások. Az eddigi terv szerinti keskenvvágányu tanyai gazdasági vasuttervezeten 'kívül ugyanis tárgyalás alatt áll a Szegedtől Kiskundorozsma község érintésével egyenesen Kiskunhalasig vezető rendes nyomtávú vaut létesítése is, amely tervezettel a már régebben kiadót* s jelenleg is érvényben levő előmunkálati engedély alapján Fónagy Béla okleveles mérnök, építési vállalkozó foglalkozik. E tervezet ügyében a közigazgatási bejárást 1912-ben szintén megtartották. Megjegyzem, hogy habár az előmunkálati engedély megadása magában véve még semminemű előjogot nem biztosit az előmunkálati engedélyesnek arra, hogy a vasutat egyáltalán engedélyezik s ezt az engedélyi részére fogják kiadni, sőt még abban az irányban sem, hogy erre a vonalra nézve az előmunkálati engedély tartama alatt ily engedélyt más tervezőnek nem fognak adni, mégis tekintette! arra, hogv az emiitett vasútvonal általános terveit a. nevezett előmunkálati engedélyes már elkészítette s a vonal közigazgatási bejárását is már megtartották, a tervek elkészítéséből s az eljárásokból kifolyólag pedig az engedélyesnek már kétségtelenül jelentősebb mérvű költségei voltak, a kereskedelmi miniszter a méltányossági szempontokkal nem tartaná összeegyeztethetőnek. hogy mindaddig, mig be nem igazolódik, hogy a jelenlegi előmunkálati engedélyes a szóban levő vasút tervezetét belátható időn belül megvalósítani nem képes, az előmunkálati engedély ugyanezen vasútvonalra nézve más tervezőnek adassék ki. A kereskedelmi miniszter még abban az esetben is, ha a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlési határozatában elfoglalt álláspontjához továbbra is ragaszkodnék, — legalább is egyelőre — nem volna abban a helyzetben, hogv az eziránt előterjesztendő kérelemre a város részére az előmunkálati engedélyt a szeged—kiskunhalasi rendes nyomtávú vasútvonalra megadja, dacára annak, hogy a vasú t-t ervejésekr e vonatkozó előmunkálati engedélyek kiadásánál elvileg mindenkor kész és hallandó a testületeket és különösen a városokat egyes magánszemélyekkel szemben előnvben részesíteni. Ezekre való tekintettel tehát, ez esetben a városnak számolni fog kelleni a kereskedelmi miniszter ilyen irányú állásfoglalásával, amelyből kifolyólag a szeged—kiskunhalasi vasútvonal tervezésével és megválósitasával a város maga csak az esetben foglalkozhatna, ha előzőleg a jelenlegi tervezővel megegyezésre jutván, az a város javára az előmunkálati engedélyéről kifejezetten lemondana, ami különös nehézségbe aligha ütköznék, tekintettel arra. hogy a jelenlegi előmunkálati engedélyes a saját tervezetét csak az esetben lesz képes megvalósítani, ha ahhoz a város jóakaratát és anyagi támogatását biztosítani tudja. A fentprgó körülmények között egyébiránt a város a Kiskunhalas várossal való közvetlen vasúti összeköttetés létesítését -célzó törekvését el tudja érni az utón is. ha ezen tervezetnek saját maga által leendő megvalósítására vonatkozó tervéről lemond és a Fónagy Béla féle tervezetet támogatja, amely támogatás feltételeinek megszabásánál azután a vonalvezetésre nézve esetleg támasztandó kívánalmait is érvényesítheti. Az összes igy szóba jöhető érdekek teljes kielégítésére szolgáló megoldás a jelen esetben kétségkívül az volna, ha az eddigi tárgyalási alap és irány továbbra is fentartatnék és ebez képest a Szeged város határainak alsó felében levő tanyák kizárólagos érdekeit szolgáló keskenyvágúnyu. önálló üzemit gazdasági vasút Szeged város közönsége által létesíttetnék, a szeged—» kiskunhalasi rendes nyomtávú vasút pedig Szeged támogatásával a jelenlegi előmunkálati engedélyes tervezetében valósitattnék meg. A miniszteri leirat további részében a közgyűlési határozat indokolását igyekszik megdönteni. A rendes nyomtávú vasutak — mondja a leirat — eltekintve nagyobb szállító képességüktől, főleg azért birnak jelentékeny előnnyel a keskenyvágányu vasutakkal szemben, hogy a fővasuti vonalakra való közvetlen kocsi-átmenetük biztosítva van és a kocsi-rakomány átrakásának szüksége elesik. A szóbanforgó esetbén azonban a kérdés elbírálásánál döntő sulival aligha bírhatna, egyrészt azért, mert az ezen vasúton várható forgalmat a keskenyvágányu vasút is minden esetre képes és alkalmas lesz az igényeknek megfelelően lebonyolítani, másrészt pedig, mert kisebb területű tanyai gazdaságok termékéről lévén szó. előrelátható, hogy teljes kocsirakomány és Szeged városon tuli más piacra gravitáló szállítmányok e vasúton csak kisebb mérvben fognak szállításra kerülni ,és emellett még ezekben a