Délmagyarország, 1917. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1917-07-15 / 164. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1917. julius 15. lecsillapult a zaj, újból szólásra állott dr. Kelemen -Béla, aki most már a második vá­lasztókerület mandá túrnia betöltésének kér­désével foglalkozott. Ismeretes, hogy főispánná történt 'kinevezése után azonnal tárgyalt dr. Kószó Istvánnal, mlajd pedig dr. Becsey Károlylyal és dr. Szele Imrével. El akarta kerülni a személyi harcot, egyhangú választást akíart előkészíteni. Fölajánlotta a mandátumot dr. Kószónak, (lelkes éljenzés) sk'i azonban elfoglaltságára ós egyéb okok­ra való hivatkozással kitérő választ adott. Hogy mégis egyhangú vlsztást. biztosítson, már Gaál Gaszton, Qsizmadfci Endre vagy Hoitny Pál fölléptetésére gondolt, de végül mégis csak sikerült rábírni dr. Kószót a je­löltség elfogadására. (Fölkiáltások: Éljen Kószó!) A főispán fölszólalására dr. Kószó Ist­ván a következő beszéddel 'válaszolt: Tisztelt Polgártársaim! Több mint 20 éve minden választás al­kalmával felajánlotta nekem a szegedi II. ke­rület választó polgársága a jelöltséget. Ezen megtiszteltetés kedvesebb és drágább volt nekem mindig mint maga a képviselői man­dátum. Arra mindig büszke voltam, ihogy birtam a nép bizalmát, éreztem azon polgári sziv melegét, melyben az enyémmel azonos vér kering és polgári származásomnál fogva testvéremnek tekinthetem Szeged város né­pét. Ezen nép között akartam és akarok éi­ni továbbra Ellnek a népnek a lelkéből akarom élvezni a szeretet melegét és ennek a népnek akarom ajkáról hallani a köszönő szót, ha csekély erőmmel érdekében ered­ményesen tudok munkálkodni. Pártelnöki husz éves munkálkodásom­mai iparkodtam szilárd alapon fejleszteni a függetlenségi és 48-as eszméket s azt tapasz­taltam, hogy ezzel nagyobb szolgálatot tet­tem hazámnak és városomnak, mintha a tör­vényhozás házában tevékenykedtem volna, Azt hiszem, ez igy is van. legalább annak a bizonyítás! az a szeretet és ragaszkodás, melyet önöktől tapasztaltam és élvezek ma is, midőn a képviselői állás betöltésénél az én igénytelen személyemre gondoltak és bi­zalmukkal megtiszteltek. Egyet nyugodt lelkiismerettel mondha­tok magamról és működésemről. Mindig a béke barátja voltam, az ellenségeskedést gyűlöltem, a szeretetet az emberek között tápláltam és fejlesztettem, pártomat szélső­ségekben kalandozni nem engedtem. Emiatt volt megtámadta,ásban részem, de én eltűr­tem mindent és a jövő nehezen adott igazai, midőn most az Apponyi Albert vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt a kormány főtényezője. Jelszavam: „a lassan, de biztosan!" haladás, ideálom a bölcs mérséklet, vágyam a béke és szeretet. Ezek betartása és érvé­nyesítése mellett remélek egy jobb jövőt, egy önálló és békés munkában eredményesen működő szabad Magyarországot. A gróf Apponyi Albert vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt tagja vagyok. Ezen párt programmiát teszem magamévá, mert ebben látom folytatását annak a poli­tikai programmnak, melyet Kossuth Lajos teremtett meg és mely akkor nver teljes be­tetőzést. midőn az egyenlőség, barátság és testvériessé^ jegyében megújhodott Magyar­ország megszületik. Ennek a Magyarországnak a bölcsője ringatásáihoz ha önök azt parancsolják, kész­ségesen megyek oda dajkának, de adják ne­kem ' szivükből Mtitársul azt a szeretetet, a melynek hangos szava alkalmas ébresztő dala leend a születendő Magyarországnak í Ezután Tóth Gyula ügyvezető elnök vet­te át a jelölő értekezleten az elnökséget. Dr. j Plapp Róbert a 'függetlenségi párt másik 4á!r- j nyal a tán fik nevében bejeentette, bogy a Ká- ' rolyi-párt egyhangú határozattal támogatja dr. Kószó István jelöltségét. A lendületes és tartalmas beszédet nagy tetszéssel fogad­ta az értekezlet, Tóth Gyula elnök ezután hosszabb be­szédben kihirdette az értekezlet egyhangú határozatát, aemly szerint a második kerü­leti mOndátumüa dr. Kószó litvánt jelölik. A határozat 'kihirdetése 'után az értekez­let tagjai lelkes ünneplésben részesítették dr. Kószó Istvánt, aki könnyekig meghatva mondott köszönetet polgártársai bizalmáért és üdvözléséért. Működését mindenki ismeri, több mint husz esztendeje elnöke a függet­lenségi pártnak, annak érdekeit mindig be­csülettel szolgálta. Ideálja a bölcs mérséklet, vágya a bé'ke és szeretet és a becsületes munka és megélhetés biztositás'a. Az értekezlet dr. Kószó föszólalásával déli fél egy óraikor véget ért. *áin»hmubmamuttamiaaiiimtimmhac«miitimbu3tada«»»tí«» Beszélgessünk. * A fahqnvcd: Mélységes szomorúság mondatja velem, hogy túlságosan is szét­hull az a kéve, amit az itteni emberek 'alkot­nak. Alig temettük el a virágjában elhunyt csodaszép asszonyt, egy bájosan s'zép öreg* ur temetésére verődtünk össze. íán: Csiak 'borra volt öreg, érzésre, gon­dolkozásra a fiatalok közé tartozott ,az Or­módi Béla, mindannyiunk Béla bácsija. A fahonvéd: Egyenes ember volt, nem­csök tartásra, járásra, hanem jellemileg is. Azo'k közé Tartozott, akik nem rombolnak, de alkotnak és akiknek munkájuk nyomán áldás fakad. Én: Nagyarányú kulturát csinált a ho­mokon. Aranyat termelt a homokon. A fahonvéd: Azt mondja, hogy kulturát csinált? Eddig azt hittem, hogy csupáncsak a színházi direktorok csinálnak kulturát. Merthogy mindig azt hangoztatják, hogy ők végzik a kulin rmunk át. Én: Néha végzik, néha meg kivégzik, már ahogy a soha fordul és ahogy tudják és jónak látják. A kultuna igazi miunkásui nem hangoztatják végzett munkájukat, 'azok csak gyakorolják és (fejlesztik a kulturát a köz javára. A fahonvéd: 'No meg a m'aguk dicsősé­gére. Mert dicsőség az, ha gondolattal, te­vékenységgel, ktezdeményezóssal kijelölhet­jük azokat az utak'at, amelyelken a jóléthez, bőséghez lehet- eljutni. Ilyen útmutató volt az öreg ur is, aki a homokra é'pitette mara­dandó -alkotását. Én: Se cimet, se rangot, se kitüntetést nem kapott érte, csak talán a jövendő hálás elismerése lesz munkája, .bére. A fahonvéd: A jól teljesített munka bé­rét a napokban megkapta egy itteni szívbeli úriasszony is, aki ugyancsak kivette a ré­szét a sebesült, a beteg katonák ápolásából. Én: Megkésve ugyian, de megkapta. És ha áll az ősi dáktum: jobb későn, mint soha, akikor talán még remélni lehet, hogy ha ké­sőn is, de megkapják azok is a megérdemelt elismerést, akiik nem parádéból, szereplési viszketegiségiből végezték 'az ápolás, a jótte­vés munkáját, hanem szívbeli érzésből ós be­csületből. A fahqnvéd: A becsület munkája be­esülést érdemel. Eben volt ma része dk. Iveszó Istvánnak is, akinek becsület volt az evangéliuma minden cselekedetében, min­den törekvésében, minden megnyilatkozásá­ban. Én: A n-ópből Sarjadzott ós mondják, szegénynek született. Ugy tudom, nagy kincs volt a bölcsőjében elhelyezve -az egye­nesség, a tisztesség és a becsületesség ritka és drága köve. Ezzel indult világgá és aki eddig a nép fia volt, most a nép atyja lesz. A fahdnvéd: Valamelyik versnek egy sora igy szól: Aki rossz anyának, rossz az fe­leségnek ... Megfordítom a sort és azt fnon­dom: aki jó volt -a nép fiának, jó lesz az « nép atyjának is. Én: Fin korában is atyja volt a népnek. Szószólója, buzditója, jóra terelője, hitének erősítője, támogatója. Egész ember wolt (mindig, aki csak a fehérneműjét váltogatta.. A fahonvéd: És az elve mellett kitartott hűen .és minid a mellett, ami .szép, ami jó ós tisztességes. Én: Sokan vannak, akik az elvük me­lett kitartanak, csak -az a baj, hogy sokan ugy változtatják az elvüket, mint Matókné a mártást. A fahonvéd: Kinek milyen a gusztusa és -a belső világossága. Én: Vagy a megalkuvási képessége. A fahonvéd: Ha pedig most valaki a ko­fákkal akar -alkudni, az megbukott. Nagy urak azok, a zsirszedők képviselői. Én: Csínján kellene pedig a zsírral bán­ni, mert a Balogh szenátor a megmondha­tója, hogy zsir már nem igen van. A fahonvéd: A szegényeknek már ré­gen nincsen, csak szivük van. Vájjon akik­nek van, megnyilatkozik-e irántuk a szivük? Én: 'Aki nem ad szép szerével, az nem i® érdemli meg, hogy adhasson. Csak ha ti­zedrésze adna annak, aki a liáhoru idetjt alatt, túlságosan -kapott, vagy vett. a fejük sem fájna a szegényeknek, vagy akik as ügyes-bajos dolgaikkal foglalkoznak. A fahqnvéd: Foglakozni kellene egy­ezer már a zsugorinkkal is, akiknek osak a szemük nyílt- ki, de a tárcájukkal együtt a szivük nem tud kinyilni . . . w w ^w Vasárnap julius 15-én a Misii Flinis Cs. újdonságéi Nyílt tengeren dráma 3 felvonásban. A főszerepben: Roberi Dsnesen. Vígjáték 2 felvonásban A főszerepben Erika Glassner. Á A Előadások délután 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 3 órától. Jegyek délutáni 3 órától, vasárnap délután 2-től kezdve elöreválthatók. / Helyárak: Zsölve U20, 1. hely L—, II, hely —-80, íiS. —.50 fillér A Délmagyarország telefon? ai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.

Next

/
Thumbnails
Contents