Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-06 / 132. szám

4 Szeg-scl, 1917. jumitu 6. A francia parlament az anneksziő ellen. PÁRIS, junius 5. A Havas-ügynökség jelenti: A kamara bizalmi napirendjének elfogadása után az orosz demokráeiáinaik és a többi szövetségesek demokráciájának üdvözletét küldötte és kijelentette, hogy a háborútól a megszállott területek felszabadításával együtt Elzász-Lottiarlngtának az anyaországhoz való visszatérését és a károk igazságos jóvátételét várja. Amikor e!(Saját tudósitónktól.) A Lloyd kereskedelmi bizottságának hétfő délutáni értekezletén tudvalevőleg tárgyalás alá került a szegedi liszkereskedőknek egy beadványa, a melyben a lisztárak felemelését kérik azzal az indokolással, hogy a mai árak mellett részint ráfizetnek a lisztre, részint nem keresnek rajta. Az indokolás nagyon gondolkodóba ejt minden embert, mert a lisztkereskedőktől sem lehet kívánni, hogy ugy bonyolítsanak le tekintélyes forgalmat, hogy ne keressenek rajta. Viszont egyoldalulag nem rendezhető a kérdés közmegnyugvásra, ép azért helyesert cselekedett a Lloyd. amikor a lisztkereskedők kérelmét nemi vette egyelőre tárgyalás alá, 'hanem csütörtök délutánra értekezletet hivott össze, amelyen a lisztkereskedökön kivül megjelennek Ba. logh Károly tanácsos és a Szegedi Kereskedők Egyesületének képviselői. Minden jelből arra lehet következtetni, hogy a lisztárak Szegeden a régiek maradnak. Ugy a nagykereskedők, mint a kiskereskedők különösen amiatt panaszkodtak, hogy a zsákok, amelyeket kötelesek a malmoknak visszaadni, kerülnek nekik nagyon sokba. Egy zsák ára ma 6 korona. A zsákot a kereskedő anélkül veszi át, hogy annak minősége megállapít tatnéik. A .visszaadásnál egy zsákért 5.40 koronát kapnak a kereskedők, akik ebbe belenyugodnának, de ezen felül is történnek nagy -levonások. Ekkor ugyanis már vizsgálatnak vetik alá a zsákokat és minden legkisebb lyuk vagy folt után még 20—20 fillért levonnak. Ezek a levonások addig mentek, hogy egy-egy ihatkoronás zsákért sokszor csak 3—4 koronát kapott vissza a kereskedő, ami természetesen jelentékenyen megdrágítja számukra a lisztet és jogtalan hasznot hajt a — malom számára, ahol legalább 10—12-szer töltenek egy zsákot, amelynek az ára igy a 60 filléres levonásokkal is megtérül. A Szegedi Kereskedők Egyesülete nem is lépett fel azzal az igénnyel. Ihogy a liszt megdrágittassék, ihanem csak azt kérte, Ihogy a zsákok visszaváltásánál lépjen életbe igazságosabb rendszer, amivel tóküszöbölihlető lenne az a veszteség, amely a lisz,(árusításnál fölöslegesen és jogtalanul éri a kereskedőket. Balogh Károly a Kereskedők Egyesületének, előterjesztést a legteljesebb méltánylással fogadta és '-.ok visszaváltására uj, teljesen igazendszert állapított meg. E szerint minden, tehát a foltos zsákot is, T "'Oi .áért váltanak vissza. Ezzel a kére „őket eddig ért legnagyobb sérelmet sík .ált kiküszöbölni. Remény van rá, ihogy Hötzendorfí Conrad báró tábornagy: Ellenségeink fogyatkozó erejének legjobb bizonyítéka: kétségbeesett vadászatuk :ij szövetségesek után. 1917 május havában. fíőtzendorfl Conrad báró, tábornagy. | utasít minden olyan gondolatot, amely hódításokra és idegen népek leigázás ára Irányul, számit arra, hogy a köztársaság és a szövetségesek seregeinek erőfeszítése lehetővé teszi majd a porosz militarizmus leverése után, hogy a nagy és kis népek függetlenségének tartós biztosítéka létesüljön a népek közösségének most már előkészített szervezetében. -ezzel) kielégítettnek tekintik igényeiket a nagykereskedők is és ezzel a csütörtöki értekezleten, amelyet már összehívtak, közmegelégedésre kerül le a napirendről a lisztdrágitás ügye. Kedden közzététel céljából a következő Nyilí levél érkezett hozzánk: Nagyságos dr. Somogyi Szilveszter polgármester úrhoz. Egyike vagyok városunk azon polgárainak, akik 1916 évi augusztus havában elég magas áron és nem kevés utánjárássá!, valamint elég sok fáradozással az egész évi búzaszükségletemet — fejenként 240 gram lisztet számítva — beszereztem. Ebből a .beszerzett mennyiségből takarékos gazdálkodással megtakarítottam fejenként 40 gramot kis háztartásomban, tehát mintegy 8 kiló lisztet. Ezt a fölösleget — Nagyságod közzétett hirdetménye folytán — "beszolgáltattam, a hirdetményben megnevezett két liszíkereskedö egyikéhez. Ez által eleget tettem a Nagyságod által reám kirótt polgári kötelezettségnek, most már bátorkodom én is kérni Nagyságodat, hogy teljesítse ön is kötelességát és p törvényadta jogával akadályozza meg azt az igazságtalanságot, hogy akkor, amidőn némelyik ember csak nagyon szűken kapja a családja ellátásához legszükségesebb lisztmejmyiséget. az az embertársunk, aki pénzzel .győzi, annyi kétszersültet, mákos kiflit, túrós süteményt, fahéjos tésztát kap a kávéházakban lés cukrászdákban, a mennyit akar, illetőleg ameddig pénzzel győzi. Felháborító kell hogy legyen minden igazságszerető emberre, hogy nap-nap után látom, amint a szukrászdába zsák&zámra szállítják' — nem tudom, honnan — a lisztet, olyan időben, amikor; (az „dtataUun" embertársaink 5—10 kiló lisztért órákihosszat jönnek-mennek hivatalrőil-hivatalra és hivatalból a kereskedőhöz. Nem hiszem, hogy „országos baj" lenne, ha liszthiány miatt ugy a cukrászati, mint a mézeskalácsosi ipart be kellene szüintetni, de igenis „országos baj" lehet belőle, ha egy ember — csak egy napig is — kenyér nélküli marad. Ha már benne vagyok a mondásban és Írásbatj (noha egyik se mesterségem), azt is megmondom, hogy a cukorhiány mumusában, amiről már annyiszor hirt adtak a lapok és ami után egy állítólag minden hatalommal felruházott és pólgári jogokat figyelembe nem vevő százados kutat néhány nap óta városunkban — nem hiszek!! Nom bírom elhinni, hogy cukorhiány van ott, áhol minden utcasarkon árulják a fölösleges „gyerekbevalót" és ez amilyen találó, olyan igaz is! — a gyerekek pedig meg lesznek cukorka nélkül is. Ismétlem tehát, addig, mig az üzletek kirakataiban és az uteasarkokon_annyi cukorkát látok, nem hihetem el, hogy cukorhiány van. Ne adjon a cukorközpont ilyeti célra cukrot és akkor azonnal lesz a nélküyözhetetlen élelmi cikkekhez szükséges cukorból elég. Belvárosi polgár. Események a tengeren. Budapest, junius 5. Junius 4-ikre virradó éjjel az Adriai-tenger északi részén egy torpedójármüvünk, amelyet ellenséges tengeralattjáró megtorpedózott, elsülyedt. A legénység legnagyobb része megmenekült. A tengerészeti vezérkar főnöke. Angol monitorok az Adrián. Lugano, junius 5; A Corriere della Sera a május 24-én vivott tengeri ütközetről a következőket jelenti: Az a vállalkozás, amelyet két angol monitor angol legénységgel Uchutz angol tengernagy vezetése alatt és számos olasz páncélos motorcsónak kiséretében megindított, nagyon dicstelen véget ért. Egyszerre ugyanis megjelentek a magyar és osztrák repülők, akik az ellenséget számos bombájukkal arra kényszeritették, hogy a lehető leggyorsabban keressék fel a legközelebbi kikötőt. Orosz gazdasági válság. Genf, junius 5. A Journal pétervári tudósítója jelenti: Bizonyos katonai körök veszélyes propagandája okozta, hogy az ipari munkások épen olyan követelésekkel lépnek fel, mint a hadsereg. A donvidéki bányászok és fémmunkások követelései gazdasági válságot idéznek elő, melynek nagyon szomorú következményei lesznek. Skobelev közmunkaügyi miniszter a doni munkások ügyének elintézésére külön bizottság alakítását kéri. Stockholm, jiinius 5. Az orosz fémipar képviselői kifejtették Lvov herceg miniszterelnök előtt, hogy szakmájuk nagyon komoly helyzetbe jutott. A munkások igen magas béreket követelnek és a vállalatok, nem lévén képesek a kívánságot teljesíteni, megszüntették üzemüket. Ha a vállalatik teljesítenek a munkások kívánságát, nemcsak nyereségüket, hanem alaptőkéjük egy részét is fel kellene áldozniok. E panaszokból kifolyólag- a közmunkaügyi, pénzügyi és kereskedelmi mnszterium kiküldöttei közös tervezetet dolgoztak ki, mely szerint az állam maga fogja szabál;rozni a munkabéreket. Az ideiglenes kormány ezen kivül felhívást fog intézni a munkásokhoz és az egyes iparágak súlyos helyzetére való utalással polgári kötelességeik teljesítését fogja a lelkükre kötni. Báró Burián nyilatkozata. Budapest, junius 5. A' Pesti Hir lap nyomán politikai körökben az a ihir terjedt el, hogy Burián a maga számára készíti elő a miniszterelnökséget a budapesti tanácskozásokkal. Ezzel kapcsolatosan azt is beszélték, hogy báró Burián hétfőn a lemondott kormány több tagjával a gróf Degenfeld-palotá. ban titkos tanácskozáson vett részt. A híresztelésekkel szemben Burián az Az Est munkatársának a következő nyilatkozatot tette: — Semmiféle munkapárti konventikulumban, sem a Degenifeld-palotában, sem másutt részt néni vettem. Az a híresztelés pedig, hogy én nemcsák a király, hanem a magam személyére is tájékozódnám — a kibontakozást illetőleg — puszta kombináció. iinuitae9aiaai»u»iiaiunMuaiiHU>M>^*:>i>nnuinMHnHi<MH>ii'!>E><)iai,>l!>g,s,*a'MBS"lllli* Megdrágul-e Szegeden a liszt. — A hatóság, a nagy- és kiskereskedők együttes tanácskozása a Lioydban. —