Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-03 / 130. szám

0 bélmagyarország Szeged, 1917. junius 3. is, ha azon más nemzetek részére is hajóztalünk. Fejlődésünkhöz a szabad és nem a zárt Adriára vau szükségünk. Egyebet nem akarunk. Ezt és a magyar Magyarországot, a magyar nyelv kizárólagosságot azonban követelnünk kell. Mi Szerbiát meg fenyítettük, most nem puszrr ózhatjuk. Tudja meg. hogy a nagy szomszéddal szeml en mik a kötelességei, ha azokat teljesíti. panaszra nem lesz oka. Megengedni azonban, liogy továbbra is testünkből darabokat akarjon kitépni — biin volna, — már pedig ugy látszik, hogy ezt akarják! Gál Miksa. ib&h&akbbbsbsbbbbbbbbflbbbr; Hötzeudorii Conrad báró tábornagy: Ellenségeink fogyatkozó erejének legjobb bizonyítéka: kétségbeesett vadászatuk uj szövetségesek után. 1917 május havában. Hötzeudorii Conrad báró, tábornagy. jflbbbbflbbbsbbflbbbbbflbbflflbbt Beszélgessünk. * A fahonvéd: Hát csak az ég nem ontja helyettünk a könnyét. Pedig annak a könnynek áldás járna a nyomában. Én: Ránk férne már az áldás meg a békesség! Esőt, kivánna a föld nem pedig vért. A fahonvéd: Mindig abból van a sok, áruit az ember nem ikiyán és abból kevés, ami után vágyakozva sóhajt. Én: Csirip-esurup dolgokra folyik itt is a gyűjtés, de a. gyöngyösiek érdekében nem igen mozdulnak meg a szegedi szivek. A fahonvéd: Ha tán szerelemről volna -szó, a szivek jobban megszólalnának. Én: A szex-étet néha több, mint a szerelem. A fahonvéd: He több a szívtelen ember i.s mint a lelkes. A szoknya után még buknak, de a hadikölcsön-jegyzés iránt nem igen. Pedig az itthoni evőknek is meg kellené mutatniuk az erőt és nem csupán azokra ibizni az erőkifejtést, akik az ellenséggel szemben állnak. A tartózkodó magatartás visszafelé is sülhet. Én: Az egész vonalon ilyen görbeségek.Azután lasankint épülni kezdett az alsótanyai müut mellett, közel a „minta tanyá"Sxoz a kápolna," ott, ahol a Pestmegyéből jövő vadvizek lefolynak, Csorvason át a Nagyszéksósba s ahol a vízfolyás fölött erős tölgyfa-hid (köti átal a partot. Épült a kápolna, azonközben a városból jövő kocsra megálltak, nézni, hogy mi készül itt. Barna Illések lelkesen magyarázták : Ennek a szentnek ugy leöli állni, hogy lefelé nézziin, inert ezt a vizbe fujtották, oszt ugy dukál, hogy arra forduljon, amerre a viz szalad. — No — akaszkodta'k a rövidszárú pipába az öregek — hát nkkó jótfelé fordították kendtök. — Aztán mór' fujtották a vizbe? — kíváncsiskodott az asszonynép. — A Morvába (Moldvát akart mondani) fujtatta a cseh-király. mert nem árulta el a gyónást, amit a felesége tött neki. - .Tó lőtte — néztek össze az asszonyok. — Hát . . . Jó hát . . . Aztán arra napkelte felé kölletött fordítani, mer' tngyák kendtök, hogy |H szól, vihar, eső mindig emerről gyün, hát védeni köll. j kel találkozhatni. Visszájára mennek a dolI gok. A fahonvéd: Csakugyan. Itt van a szegedi Miibarátok Körének a cselekedet is. Van egy egyesületünk, amelynek feladata volna a kiállítások rendezése, de már évek óta ölhetett kezekkel ül és várja a csodát. Én: A csoda meg is történt, mert iane, nélküle is megrendezték a kiállítást, aminek a révén elibénk tárult a ífnc/c-muzenin kincsestára. Csak az a baj, hogy az uj alakulatnál ineg az egyéni törekvések nyomulnak előtérbe. Sok a szereplő és kevés a munkás hozzáértő. A fahonvéd: Az eszkimók, meg a fókák históriája megújul és jelentkezik. Én: Itt jotbhára mindig az volt a baj, hogy az eszmét eltakarta az előrefurakodók csoport j a. A fahonvéd: Azokat látják meg rendszerint, akik nem hátul állnak. Én: -Néha azokat is. Itt van példának a Viragh doktornő esete. Noha sohasem tülekedett előre, csak a munka- teljesítésében nem állt hátul, mégis észrevették most, hogy az élete során uj határkőhöz jutott. •A fahonvéd: Azt •hiszem, nincs ebben a városban senki, aki nem kívánná a boldogságát, a zavartalan szépségekkel teli házas életét. > Én: Magam is azt hiszem. No de nemcsak ő, a töbih orvos is teljesítetté a kötelességét. Mindegyik kivette a vészét busásan a munkából, sőt annyit fáradtak, hogy szinte ma-holnap "nmguk is kezelésre szorulnak. A fahonvéd: Még talán a hentesek és a mészárosok is. Valami bajuk történhetett, mert már a húsárak olcsóbbodásáról -is lehet beszélni. Én: Beszélni igen, de a tényt konstatálni nem igen. A meghízott taglósok ugyancsak kötik az ebet a karóhoz. A fahonvéd: Talán azért is adóztatták meg a kutyákat. Most még csak a levtgőszivás megadóztatása van hátra és aztán e téren minden kimerült. Én: Ideje volna, ha a szalon n adrágitők törekvése is kimerülne már. Ha a bűvösre kerülnek, még jól járnak, mert nem szenvedik a nagy meleget. A fahonvéd: Pedig most egyik-másik telhetetlennek ugyancsak melege leliet. Én: Az se volna baj, ha a zsírjuk osöEzt is helyben hagyták a magyarok. Helyben hagytak mindent, még a kápolna elején levő feliratot is: Isten dicsőségére Nepom.ukí Szent János tiszteletére. A világháború emlékére Emeltették az alsótanyai hívek. És ina inár áll a díszes kápolna, a kápolnában Vasrács mögött Szent János szobra az ötszáz év előtti prágai érsek „képmása", aki Napomnkban születvén, Csehország védőszentjévé Dagadta el. Most már csak az egyházi felszentelése van hátra, ami csütörtökön. Űrnapján délután megy végbe fényes szertartással.., A vadvizek széles folyása mellett, homokos rozsföldek közlött, áll a háború első emléke és állni fog hosszú éveken körösztül, mert a vitéz hősökért való kegyelet gondozni fogja azt. A vfellásoé szivek pedig összeszedik majd a mezők sziues virágait, a tölgyek friss leveleit és leteszik Szent János lábai elé. liogy illatozván azok, a könyörgés szelíd szava, mint tömjénfüst szálljon az Ég felé a virágos kalappá!, nótás ajakkal eltávozott, de vissza nem tért alsótanyai fiuk lelkéért. —y. J s ipögne, mert ugyancsak szívják az emberek zsírját, A fahonvéd: De a teremburáját, az ilyen vámpíroknak a torkukra kellene tenni a kést. Én: Mit érne vele? Ezek a telhetetlenek előbb eladnák a kést, mintsem a torkukra kerülhetne. A fahonvéd: Jó szerencse, hogy a sok rossz cselekedet között jó is kerül. A Nő védőEgyesül el holnapi népünnepélye szép és hasznos cselekedet lesz. A jövedelemből a hadi árváknak, meg a szegény gyerekeknek jut majd jócskán. Én: Jusson is. de minél több. Két kézzel kell adni mindazoknak, akik tehetik. Akik nem tehetik, azok egy kézzel úgyis adnak. A fahonvéd: Akik adnak, azok kapnak is. Sok nyeremény lesz kisorsolva és meglássa, az nyeri íueg majd a főnyereményt, akinek disznaja van. Mert disznóba lenni jó . . . aasaaaaababbaanaababaabtabbaabaaaabbaaabaababaaaaaaa A gyerrciekrendőrség szervezése. (Saját tudósítónktól.) A néhány héttel ezélőtt Szegeden megalakult gy/rmekrendőrség szervezése sok munkát, vesz -még igénybe. Szombaton délután dr. Szalay József főkapitány elnöklésével értekezlet, volt, amelyen a gyermekrendőrség szervezési szabályait tárgyalták. A főkapitány utmutatási tervezetet mutatott he az értekezletnek, amely azt egyhangúlag elfogadta. Az útmutató többek közt a következő fontosabb pontozótokat tartalmazza: A gyermekrendőrség tagjai hivatásuknál fogva nem hatósági közegek, jogosítványuk nem is lesz ilyen, hanem társadalmi" szervek, akik nemes hivatásuknál fogva a hatóságok fokozottabb támogatására és védelmére számithatnak. A gyermekrendőrség célja az, hogy a fiatalkorú gyermekeket a,bűnözéstől visszatartsák és a gyermek erkölcsi és testi épségét megvédelmezzék. Az útmutatásban, amely nagy gonddal van összeállítva, fel vannak sorivá azok az esetek és körülmények, amelyek kívánatossá teszik a gyermekrendőrök közbelépését. Különösen fontosaid) cselekményekről emlékszik meg az útmutatás. Ilyenek például a gyermekek kéregetése, csavargása, tüzokozó, vagy robbanószerekkel való játszása, szeszes italokat áruló helyiségekben, vagy éjjeli mulatóhelyeken való megjelenése; káromkodás, állatkínzás; épületek, parkokban levő növények és fák rongálása; ki nem jelölt helyeken való fürdés a gyermek munkaerejével való visszaélés ós a szembetűnő nyomor. Ilyen estekben kívánatos a gyermekrendőrség tagjainak a közbelépése. A gyermekeket először komoly hangon figyelmeztetni kell, ha ez nem használna, akkor elsősorban a gyermek törvényes gondozójához kell fordulni, vagy a helyszínen, vagy a lakáson. Csak a. legvégső estben kívánatos a városi, vagy a katonai rendőrség közbelépését igénylevenni. A panaszt a fiatalkornak felügyelőhatóságánál kell megtenni. Ez portómentes levelezőlapon is bejelenthető. Az útmutatás végül komoly intelmet tartalmaz és arra hivja fel a gyermeki- mdőrség tagjainak a figyelmét, hogy a túlzástól tartózkodjanak. A gyermek erkölcsi elfajulását kell megakadályozni, de nem elfojtani a gyermek kacajt, ; |