Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-28 / 150. szám

•j ) * .,— —— — » Sz&fifed, 1917. junhis BÉLMAGYAROBtíZAG Mégy hónapra szavazta meg a képviselőház az indemnitási. — Budapesti tudósitónk telefonjelentése — A Ház szerdái ülését Szász Károlv alelnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg. Jelenti, hogy Sebmecz- és Bélabánya város a közszolgálati alkalmazottak fizetésemelése, Békés, Hajdú és Zala megye pedig a vármegyei tisztviselők anyagi javadalmazása és a háborúban eltöltött idő kétszeres beszámítása tárgyában feliratot intézett a Házhoz. Ezután Szász Pál, a kérvénvi bizottság előadója tette meg jelentését. Az elnök közli, bogy a házszaibálytok 433. szakasza értelmében — miután elérkeztek az indernnitás tárgyalásának negyedik napjához —• egy-egy szónok félóránál hosszabb'beszédet nem mondhat. Kovácsy Kálmán rámutat arra, . hogy a munkapárt állítólag a nemzetiségektől félti a magyarságot és ezért ellenzi az általános választójogot, holott mind a kettő meglesz, (hiába erőszakoskodik a munkapárt. ö bízik a nemzetiségekben. Ismeri a felvidéki népet. A tót rendkívül hü a magyarsághoz. Tud esetet, hiogy a tótok ebben a háborúban' nem akartak együtt harcolni a csehekkel és amikor arra buzdították őket, hogy csak menjenek velük, hiszen közéjük tartoznak, mert ők is szlávok, azt mondták, hogy ők csak odahaza tótok, a harctéren tí&Jtibdn magyarok. Sajnálja, hogy már eddig is nern dolgozott a parlament a népért. Arnig a nemzet naggyá nőtt, a parlament oly kicsi maradt, hogy szégyenkeznie kell miatta. Mindent el keit követni, hiogy a hazatérő katonákat kenyér és munkaalkalom fogadja. Üdvözli a katolikus autonómiát. A kormány iránt bizalommal viseltetik és azr indemnitást elfogadja. Pescha Miklós: üdvözli a ibirák iizetésreridezését. Meg állapiba, hogy a hadigegély kiosztása körül sok visszaélés történt. Az indemnitást elfogadja. Pop Cs. István elfogadja az indemnitási javaslatot, bár nincs bizalommal a kormány iránt. Erey János: Magától nem is kívánunk bizalmat 1 Pap Cs. István: Nem akartam felszólalni, de súlyos és igaztalan vádat emeltek ellenem. Kijelentem, hogy ugy én, mint pártom többi tagjai, ha sérelmeket pana szolunk fel, azokat stohasem a magyarság, vagy a magyar nemzet ellen, hanem mindig az illető kormány ellen hozzuk fel. Mi a magyar nemzettel és a magyarsággal jó viszonyban élünk és akarunk élni. Tisza István vádjának azi volt a lényege, hogy az aradi román intelligenciának éri vagyok a vezetője és hogy ennek az intelHgenciátiak a lapja, a Rotmanul, a hábioru alatt kétértelmű magatartást tanúsított. Hivatkozik a háború kezdetén a képviselőházban tett hűségnyilatkozatára és Apponyinak, valamint Andrássynak beszédére, a mellyel ezt a hűségnyilatkozatot üdvözölték. Hangsúlyozom, folytatja, hiogy egyek és elválaszthatatlanok vagyunk a magyar nemzettel. Hitszár Károly szólalt fel ezután. A választójtognak azt a reformját, amit az uj kormány hoz, üdvözli. Ellenben visszautasítja azt a kompromisszumot, amit Tisza ajánl. Az indemnitást megszavazza. Lukács György szólalt fel ezután. Kifelentt, hogy azért lépett ki a munkapártból, mert Tisza választójogi álláspontjával nem értett egyet. A Fejérváry-kormány állította a programja élére a választójfogot, amelyet voltaképen ő tett a politikai élet vezérlő gondolatává. A mai kormány szintén ezzel a programlmal jön, tehát a két kormány között nincs nagy különbség. Az indemnitást megszavazza. Miivel a 'házszabályok értelmében félóránál tovább beszélt, az elnök megvonta tőle a szót. (Andrássy bedjzéde.) Gróf Andfássy Gyula szólalt fel ezután. Foglalkozik Lukács beszédlével. Tiltakozik az ellen, hogy a mai kormány helyzetét a Fejérváry kormányéval hasonlítsák össze. Akkor a kormánnyal szeimben a nemzet többségének bizalmát biró párt volt, a mostani többség azloniban nem beszélhet a nemzet nevében. Fülében csengenek még Tisza szavai, melyekkel figyelmeztetett arra a diszharmóniára, amely a határunkon küzdő katonák és a hazában lejátszódó események között vannak. A munkapárt részéről olyan közbekiáltások hangzottak ei, amelyek szégyenteljesek. 'Ugy látszik, hogy érzik azt, hogy nagyon rosszul áll a dolguk. Tisza kifogásolta, hogy Ausztriában helyreállott a parlamentáris kormányzat. Gúnyosan szemükre vetette az ott történteket. — Én ritkán örültem valaminek ugy, — mondotta Andrássy, — mint mikor a csehek lelplezték veszedelmes akcióikat. Így legalább világosan kiderült, hogy hol vannak azok » törekvések, amelyek Magyarország és a monarchia érdekeivel ellentétben vannak. Ezutáu áttér a Ház felosztásának kérdésiére. Tisza is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Miért lát most merényletet a Ház tervezett feloszlatásában, amikor, neki kevesebb joga lett volna erre. Majd áttér a •választójog kérdésére. A legtöbb forradalom olyan országban tört ki, amelyben a parlament nem jól működött. A volt miniszterelnök hiába tagadja a történelmi eseményeket, azokat nem lelhet meghamisítani és a kormányt támogató pártok egész szívvel vállalják a felelősséget a választójogi reform megalkotásáért. Hogy Tisza megbukott, ez az egész országnak nagy hasznára lesz. A túloldalról folyton azt hangoztatják, hogy mi nemzetközi atheista irányt követünk. Ez ellen a nevetséges vád ellen felesleges is védekezni. A nemzet érdeke kivánja a választójog kiterjesztését. Egy azonban bizonyos, hogy a határon tul nem mehetünk. Bízik abban, hogy a választójog kiterjesztése nagyobb munkára fogja serkenteni a népet. Azzal végzi Andrássy beszédét, hogy felszólítja a kivüláijclkat, hogy n'e hagyják •magukat elragadtatni Tiszától. Tiszát nagy koncepciójú, de veszedelmes embernek tartja. Szembe akarja állítatni a történelmi középosztályt a néppel és ha ez az osztály utána megy, ez is meg fog semmisülni. (Nagy taps a hiohlakm.) (Telejszky fel&zidtfoáM.) Telqszky János kijelenti, hiogy a Ház feloszlatására vonatkozó kijelentéseiben Andrássy tévedett, ö indítványozta a miniszter tanájcsban, hogy oszlassák fel a Házat és Tisza a leghevesebben ellenezte. Az indemnitással foglalkozik ezután. Kijelenti, hogy a beterjesztett javaslat külön osztálybikat juttat előnyhöz, mások sérelmére. A birák épugy érzik a nehéz helyzetet, mint más tisztviselők. Ha a koijmány ragaszkodik a birói kar\ fiz^téséhék rendezéséhez, ugy a mUfikapét azt meijizaváiér A pénzügyminiszter fejt ege léseit egyébként kielégítőnek tartja. (A minpszterjekiök a cseh támadásokról.) Gróf Esferíházy Móric miniszterelnök azzal kezdi beszédét, hogy a legfőbb nemzeti érdek teszi szükségessé a javaslat elfogadását. Miután a munkapárt haj lati dó az indemnitást megszavazni, ebből látja, hogy mindent meg akarnak adni, ami a háború győzelmes befejezéséhez szükséges. Kitér ezután a Reidisratban elhangzót, támadásokra. — Legyenek meggyőződve, — mondta, — hfogy sa felelős tényezők nem szimpatizálnak a felelőtlen tényezők kije-i fentéseivel. Bennem pedig álég erjj és energia \ in adja, hogy mqgvédfem a magyar álláspontot. A kiegyezésre vonatkozólag kijelenti, hogy a 67-es kiegyezés híve. A munkapárt részéről személyét ért támadásokra, nem reflektál/Előre kijelenti azonban, hogy az eljárás épen a munkapártra nézve fog igen kellemetlen következményekkel járni. Vitatklozik Tisza ' tarthatatlan választójogi álláspontjával. — Láttam, — mondta, — h< gy a nemzet legbecsesebb tradíciója Szent István óta, hogy akikor alkotta meg a reformokat, amikor áztok a legjobban kapcsolódtak be a kor szellemébe. A kormány választójogi programjának megalkotása és megvalósítása az egész világ előtt Magyarország szociális érettségének lesz a tanúsága. (A baloldal fölállva tapsai és éljenez.) (Szavazás féMeédlMsel) Az elnök a vitát ezután berekesztette. Felteszi a kérdést, hogy a Húz elfogadja-e a pénzügyi bizottság javaslatát általánosságban. A baloldal azt hiszi, hogy már a négy hónapos t'e tninusról van szó, ezért ülve marad, sőt amikor Andrássy feláll, barátiad visszahúzzák a helyére. A baloldal ellen/próbát is követel, azt hangoztatják, hogy többségben vannak és megszavazzák a hat hónapos indemnitást. Az óriási zaiban az elnök folyton csenget és.magyarázza. hogy az indeimnitásnak csiak az általánosságban való elfogadásáról van szó, de nem a terminusról. Ellenpróbát rendel el és a iModalhoz csutíukúzitiék a horvát és szerb képviselők is. Jelenti ezután az elnök, hogy a többség általánosságban megszavazta az indemnitást. A jbbboldialort nevetve kommentálták az eseményt azzal, hogy a kormány pártja majdnem leszavazta a saját indömnitását. (141 : 127.) Délután félötkor zsúfolt teremben nyitotta meg az elnök az ülést. Az indemnitási javaslat részletes tárgyalásánál az első szakaszhoz dr. Gratz Gusztáv pénzügyminiszter szólalt fel. Javasolja, hogy az indemnitást hat hónapba sgaivdzzák meg. Hegedűs Lóránt ragaszkodik a négy