Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-22 / 145. szám

szeged, 1917. junius 22. DBLMÁGYAHÖB32Á® é tette előterjesztéseit. Inditványá'ra elhatározták, hogy üdvözölni fogják az Isonzóhadsereget. Ezután Esterházy miniszterelnök' megismételte a képviselőházban mondott programbeszédét, majd gróf Appónyi Albert (itt is bejelentette a kiegyezés kérdésében elfoglalt álláspontját. Gróf Széchenyi Aladár üdvözölte az <uj kormányt. A régi rendszertől könnyű szivvel búcsúzik. Kijelenti, hogy hive az általános választójognak, sőt bizonyos mértékben a nők választójogának is. Egyetlen kívánsága az. hogy a választójog kérdéslében biztosítsák a magyarság szupremáciáját. Christfy Miron román püspök a hazafias románok nevében üdvözli az uj kormányt. Gróf Rádfiy Gedeon viszont Tiszát és kormányát vette védelmébe. Gróf Hadik János polemizál Rádaival. Gróf Batthyány szintén Rádayval polemizál, kijelentette, hogy őt a választójog hivei ültették a miniszteri székbe, hogy a /választójogot keresztül vigyék. Gróf Zichy József tiltakozik a reicíhsratban történt magyarellenes támadások miatt, azokat visszautasítja, majd Mailáth piirpök üdvözli még az uj kormányt, mire az ülés tiz óra után véget ért. A legközelebbi ülés hétfőn délután 5 órakor lesz. gaszkodott, hogy a vételár felét megtéríti a városnak, sőt ezenfelül még 12,000 korona támogatást is ad, a város nem térhet ki a vétel elől* Hiszen a városnak 20 koronájába lesz a telek négyszögmétere. Igenis, kihass, nálták a városhelyzetét, de ettől' most el kell tekinteni. A közgyűlés 40 szóval öt ellenében névszerinti szavazás utján elhatározta a telek megvételét. Ezután elfogadta a közgyűlés a közkórház bemutatott költségvetését, néhány alapi ló oklevelet; a miniszter kívánságai szerint módosította a bérkocsi szabályrendeletet, majd a kéményseprési szabályrendelet módosításának iigye került sorra. Dr. Sza. lay József főkapitány ismertette a kéméhyseprő mesterek kérelmét, hogy az 1896-ban megállapított kéményseprési dij'akat ötven százalékkal emelje föl & közgyűlés a szabályrendelet módosításával. Dr. Hollós József elfogadja a tanács javaslatát; hozzájárul az emeléshez. De óriási aránytalanságot lát a nem dolgozó mesterek jövedelme és a segédek javadalmazása közt. 80—90 koronáért dolgoztatják a segédeket. Kéri, szabályrendelettel kötelezze a város a kéményseprőket, hogv segédeiknek legalább 800 korona havi javadalmazást adjanak. Eelkiáltások: Sztrájkoljanak a kéményseprők, ha nem akarják fizetni őket. Weiner Miksa: Javasolja a tanácsi előterjesztés elfogadását. Dr. Hollós indítványával nincs egy véleményen és azt hiszi, a főkapitány is téved, amikor azt mondja, hogy csak a szabályrendelet megváltoztatásával lehet fölemelni a dijakat. Dr. Somogyi Szilveszter csak Hollós doktor fölszóialásának arra a kitételére válaszol, hogy: ha a nem dolgozó mesterek javadalmazását fölemeli a város, emelje föl a dolgozó segédekét is. A mesterek /maguk dolgoznak, alig van az egész városban egykét segéd. Eölkiáltások: De azokat sem akarják fizetni! Somogyi Szilveszter folytatja a kéményseprő mesterek megvédelmezését, majd szavazásra teszi föl a kérdést: a tanács javaslatát fogadja-e el a közgyűlés, vagy dr. Hollós indítványát? A közgyűlés a szavazás során szótöbbséggel a tanács javaslata mellett foglalt állást. (Tisztviselők és dijnokok ügye.) Néhány adminisztratív jellegű tárgy letárgyalása után Tasclhler Endre főjegyző refeiálta, hogy a tanács az ebadónak 2, 3 és 4 koronáról 10, 20 és 30 koronára való fölemelését javasolja. Dr Kovács József fölszólalása és a főjegyző válasza után a közgyűlés hozzájárult a tanács javaslatához. Ezután néhány napidíjas felebbezésének tárgyalására került a sor. A közgyűlés régebben elhatározta, hogy egy koronával fölemeli azoknak a dijnokokuak a napidiját, akik már a háború előtt a városnál voltak, ha egyéb jövedelmük nincs és azokét, akik a háború kitörése óta jöttek a városhoz, ha legalább egy családtagot eltartanak. A tanács ennek alapján megállapította azoknak a dijnokokuak névsorát, akik az egy korona napidíj-fölemelésre — -szerinte — igényt tarthatnak. A határozat ellen többen fötebbeztek. A közgyűlés Trifunácz Ferencnének, Kovács Ernőnének és Bán Ferencnének megszavazta a napidijfölemelést. mert már a háború előtt a városnál voltak, a többi fölebbezést illetőleg pedig ugy döntött, hogy a legközelebbi közgyűlés elé terleszszen javaslatot a tanács mindazoknak a napidijasoknak napidijemeléséről, akik azt még nem k-apták meg. Az ügynek ilyen módon való elinTézÓsében felszólalásukban Befejezték a juniusi közgyűlést. (Saját tudósítónktól.) A szerdainál lényegesen kisebb érdeklődés mellett folytatták és fejezték be csütörtökön a juniusi közgyűlést. A vita hangja csendes és konciliáns volt, a városatyák buzgón és türelemmel boncolgatták szegény emberek fontos ügyeit, akik a /karzatokon izgulva vártak egy-egy határozatot. A csütörtöki folytatólagos közgyűlésen Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt. Dr. G,aul Endre ismertette a -kultuszminiszternek a -leánygimnázium ügyében küldött leiratát. E -szerint a miniszter megszüntette azt a -korlátozást, hogy az állami felsőbb leányiskolában 60 koronánál nagyobb tandíj nem szedhető és fölmentette a várost a felsőbb leányiskolával kapcsolatos minta-elemi leányiskola további fentartásának kötelezettsége alól is, kérte azonban, hogy -miután a felső leányiskola és leánygimnázium a jelenlegi épületben csak ugy helyezhető el, ha a Wodianer ház udvarából a -két épület közti u-dva-rrészt megvásároljak, ezt az udvarrészt vásárolja meg a város. A tanács javasolta, hogy a közgyűlés vegye tudomásul a leiratot és járuljon hozzá az államosítási szerződésnek a miniszter altal kivánt módosításaihoz. A .Wodianeriéle Jeiek megvételi kötelezettségének azonban nem tehet a város eleget, mert a telek elidegenítési tilalom alatt áll, de a közgyűlés -utasítja a tanácsot, hogv a leányinternátus létesítése érdekében -a tanügyi -kormánnyal külön tárgyalást inditson s anxenynyiben a város hozzájárulására is szükség lesizs. .tegyen erről a közgyűlésnek jelentést. A közgyűlés hozzászólás nélkül, egy. hangulag ^hozzájárult a tanács javaslatához. (Lázár György emlékezete.) A közgyűlés tudvalevőleg már régebben elrendelte néhai nagy polgármesterének: dr. Lázár, György emlékének megörökítését. Ebben az ügyben most a, -tanács a következő határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: — A törvényhatósági bizottság a Somogyi könyvtárral kapcsolatban közművelődési könyvtárat állapit és azt Lázár György könyvtárnak nevezi el Tudomásul veszi a k-özgyülés, hogy a muzeumok és -könyvtárak főfelügyelősége nyilatkozata szerint az 1917—1918. évi költségvetés terhére a közművelődési könyvtár létesítéséhez 2000 korona értékű legnagyobb ti-pusu könyvtárt hajlandó adományozni s annak további támogatását is kilátásba helyezi és kimondja, hogy a Lázár György-könyvtár állandó, támogatás-ára a már egybegyűlt társadalmi adományok fölhasználásával alapítványt tesz akként, hogy a már egybegyűlt töke évi öt százalékos kamatának megfelelő 500 koronára egésziti ki magánpénztárábóili. Dr. Kószó István nein a tanácsi javaslat ellen szólal föl, csak azt kivánja megjegyezni, hogy a törvényhatósági bizottság már néhány hó előtt elhatározta, hogy síremléket állit föl Lázárnak. Előbb tálán azt kellene megcsinálni; a közgyűlési határozatok sorrendjének betartását ajánlja -a tanács figyelmébe. A tanácsi javaslathoz egyébként hozzájárul. Dr. Gaal Endre kötelességének tartja tájékoztatni a közgyűlést, hogy ez a közgyűlési határozat egyáltalán nem stagnál. Már elkészült néhány terv, többen pedig kilátásba helyezték, hogy küldenek tervet, de a mai idők ne-m alkalmasok arra, hogy ezt az akciót folytassa a város, hiszer csaknem minden művész katona és anyag nincs. A közgyűlés egyébként egyhangúlag, hozzájárult a tanácsi javaslatihoz. Javaslatot tett ezután a tanács a közgyűlésnek, hogy egyrészt olyan szegedi tanulók támogatására, akik a bulgár nyelv elsajátítása céljából a nyáron Bulgáriába mennek, másrészt a Balkán-államokból ideérkezett tanulók segitésére 6000 koronát bocsásson a tanács rendelkezésére az 1917. évi költségelőirányzat rendkívüli alapja terhére. A közgyűlés eihihiez a tanácsi javaslathoz is egyhangúlag hozzájárult. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy Gyöngyös részére 10,000 korona segélyt utalt ki a tanács; fölemelték az 'alsó- és felsővárosi plébániák évi segélyét s ezután akálvária-utcai Regdon-féle telek megvételének tárgyalására került a sor. Dr. Gaal Endre ismertette az ügyet. Az ipa-rostanon/ciskola és tanoncotthon céljaira a város megvásárolta a Taschler-íéle telket. A kultuszminiszteri államltitkiár' azonban ragfaszkodott ahhoz, hogy a szomszédos Regdon-féle telket is megvásárolják. Ajánlatot kértek; Regdonék 65 koronára tartották a. telek négyszögméterét. Végre leengedték 60 koronára. Jelentették ezt a kultuszminiszternek, aíki azonban ezután is /megmaradt előbbi kívánsága mellett és megígérte, hogy a vételár felét megtéríti a városnak. A tanács mindezek alapján javasolja a vétel kimondását. Kormányos Benő tiltakozik (az ilyendrága vétel ellen. 15 év előtt csak három koronát kértek volna ennek a teleknek négyszögméteréért. De mlég ima is a normális ára nem haladja meg ennek a téléknek a 30—35 koronát négyszögméterenként. Dr. Somogyi Szilveszter elismeri a fölszólaló igazságát. A telek vételára horribilisem drága, de miután az államtitkár ragaszkodott /a telek megvételéhez, annyira ra-