Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-01 / 128. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja; 305. ELŐFIZETÉSI; ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14— K. egy hónapra .40 K. Egyes szám Ara ÍO fillér. kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 128. szám. Péntek, junius I. LEGÚJABB. PÉTERVÁR (Hivatalos jelentés): A •frontról kiküldött tisztek általános kong­resszusa egy határozatot fogadott el, amely az ideiglenes kormánynak a tartós békére és a népek testvériesülésére irányuló törek­véseit üdvözli és kijelenti, hogy ennek el­érésére az egyedüli eszköz a hadsereg har­ci kedvének erőteljes helyreállításában és az offenzíva azonnali megkezdésében rejlik. STOCKHOLM: A Novoja Vremja irja: Az orosz kormány a szerb konmány-nak egy hozzáintézett kérdésére a következő­iket válaszolta: Egy Nagyszerbia alakitását a saját szempontjából sem tartaná kívána­tosnak és ilyen hadicélokat sernimi esetre sem fog támogatni. BERN: Az angol élelmezési államtitkár egy legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Anglia az utóbbi időben valamivel kevesebb hajót veszített. A helyzet nyugtalanító, de talán mégsem kétségbeejtő. BERLIN: A Wolff-ügyoökség jelenti Slrikén este: Nagyobb harci esemény nem történt. PÉTER VÁR: Az ideiglenes kormány Finnország által támasztott követelésekről folytat tárgyalásokat. E követelések egyik legfőbb pontja, hogy Finnország önkor­mányzatát nemzetközi uton garantálják. STOCKHOLM: A Rjecs jelenti, hogy a tisztek kongresszusán Miljukov kijelen­tette, hogy a szövetségesek most lépésről­lépésre üldözik az ellenséget. A forradalom­nak be' kell igazolni, Ihogy az orosz nép nem gyengült meg. Ami pedig a szövetségi szerződések revíziójának kérdéslét illeti, ennek is eljön talán az ideje, de a mostani pillanat erre nem alkalmas. BERLIN: A skagerraki tengeri csata évfordulója alkalmából Vilmos császár az egész tengeri haderő azóta is eredményes teljesítményeinek elismerésével egy ennek megfelelő parancsot intézett Sciheer tenger­nagyhoz és a flottaállomány tagjainak nagy számú kitüntetést adományozott. PÉTERVÁR (Hivakalos): A munkád tanács közti: A munkástanács nagybizott­sága által nemzetközi értekezlet összehívá­sára kiküldött bizottság, 'amely első ízben május 28-ikán ült össze, a tanácskozás szín­helyéül Stockholmot választotta az esetben, ha ez ellen ellenvetés niem történik. A bi­zottság a tanácskozások időpontjául junius 15-ikótöI 30-ikáig terjedő időt Javasolja, fentartva ha ehhez a hollandi ós berni bi­zottság is hozzájárul. a stockholmi békekonferencián. Henderson bejelentette az angol szocialisták részvételét is. — A stockholmi nemzetközi konferencia sikerébe vetett bizalom napról-napra nö­vekszik. Amikor a konferencia eszméiét fölvetették, még nem lehetett számítani ar­ra, hogy az angol és francia szocialisták kiküldöttei részt vesznek a konferencián, a melynek tudvalevőleg az a célja, hogy az összes hadviselő államokat az annekszió (és hadikárpótlás nélkül való békének meg­nyerje. Azóta a helyzet javult, amiinek több oka van. A demokratikus Oroszország ál­lásfoglalása előf nem zárkózhattak el a ré­gebbi ridegséggel szövetségesei sem. E mellett a buvárhajóríiarc sikere, a nyugati offenzíva kudarca is megérlelték az angol és francia szocialistákban a jobb belátást. A nemzetközi szervezet ereje is hatékonyan közreműködött abban, ihogy a stockholmi konferencián minden hadviselő állam szo­cialista pártja képviseltesse magát. A stockholmi konferencián részt vesz­nek a magyarországi szociáldemokrata párt kiküldöttei is. Az előzetes tanácskozások során a kiküldöttek kifejtik álláspontjukat, aminek az a célja, hogy. a konferencia meg­nyitásáig egységes programiban állapodja­nak meg a békekötést érintő kérdésekben. A magyar szocialisták szintén az annekszió és a hadikárpótlás nélkül való békét jelöl­ték meg a békekötés alapjául és kifejtették, Bécs, május 31. A magyar szocialisták stockholmi tárgyalásairól a következőket jelenti az Arbeiterzeitung: Garami az azonnali, annexió és kár­pórias nélküli békéért szállt sikra. követel­te Belgium, Szerbia, Montenegró és Romá­nia helyreállítását. A feldúlt területek gaz­dasági visszaállítása az illető államok fel­adata kell hogy legyen, azonban Belgium Bethmann-Hollweg 1914 augusztus 4-iki ki­jelentése értelmében kell hogy kárpótlást kapjon. De ha az ilyen követelés késleltet­né a békét, akkor meg kell állapodni abban, liogy Belgium valamennyi hadviselő állam­tó! kapjon kárpótlást. Szerbia helyreállitására valamennyi nagyhatalom adjon segítséget, ezenkívül Szerbia kijáratot kapjon a tengerhez, elő­zőleg azonban gazdasági szerződést kös­sön Magyarországgal és Ausztriával. El­zász-Lotiharingiára nézve a magyar szocia­listák azt kívánják, hogy a kérdésben meg­hogy kívánják Belgium, Románia, Szerbia s Montenegró helyreállítását. A magyar •szocialisták szerint Szerbiának kijáratot kell kapnia a tengerhez, de előzőleg gazda­sági szerződést kell kötnie a monarchiával. Macedónia ügyét Bulgária és Szerbia kö­zös megegyezésére kívánják bízni a ma­gyar szocialisták, továbbá szükségesnek tartják, hogy Elzász-Lotharingiára nézve a német és francia szocialisták megállapodja­nak. A gyarmatpolitikában a magyar szo­cialista párt a szabad verseny elvét hirdeti. A magyar szocialisták, mint látnivaló, a hadicélok megjelölésében elmentek a szélső határig. Ha a francia és angol kikül­döttek a belátásnak hasonló mértékét ta­núsítják, a konferenciától eredményt lehet várni. Az orosz szocialisták mindenesetre rajta lesznek, hogy szövetségeseiket ihóditó programjuktól eltérítsék. Az orosz idetigle- • nes kormány épen most jelentette ki, hogy a demokratikus Oroszországnak nincsen ér­dekében Nagyszerbia megvalósítása és ilyen hadicélokat nem hajlandó támogatni. Ha Anglia és Franciaország lemondanak őrült megsemmisítő terveikről és a háboyus célok megjelölésében a jog és igazság alap­jára helyezkednek, a központi hatalmak ré­széről a békének — miint annyiszor kije­lentették — mi sem áll útjában. egyezés jöjjön létre a német és a francia szocialistáik között, de ha ilyen megegye­zés lehetetlen lett volna, még ez se igazol­ná a há'boru folytatását és azt, hogy az Internacionale távolmaradjon a béke munká­jától. Macedóniára nézve kívánatosnak tart­ja, hogy Szerbia és Bulgária között meg­egyezés jöjjön létre a nemzeti egyslóg és a balkáni államok föderációja alapján. Oly balkáni államok, amelyekben kisebbségi nemzetiségeik vannak, e kisebbségeknek autonómiát adjanak. Gazdasági kérdések­ben a gyarmatokra nézve a nyitott ajtó el­vének megvalósítását követeli. Kun.fi Zsigmond beszélt a magyaror­szági békemozgalomról, kifejtette, hogy a magyar szociáldemokraták valamennyi szo­cialista párt feltétlen részvételét követelik a konferencián. Megállapította, hogy a ma­gyar . szociáldemokrácia megőrizte függet­lenségiét a háború alatt és folytatta a har-

Next

/
Thumbnails
Contents