Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-12 / 112. szám

delm agyarország Szeged, 1917. máus 12. R béke ünnepe Németországban, — A Délmagyarország tudósítójától. — Berlin, május 8. Nemrégibeq halt meg Podbielski, a po. rosz államminiszter, aki közvetTBn modora és száraz humora okán oly nagyon népszerű volt Berlinben. A maga reszortján kivül sok mindenféle dolog iránt érdeklődött von Podbielski, nagy barátja és támogatója volt a sportnak és nem utolsó sorban sokat foglalkozott az idegenforgalmi egyesülettel (Centralstelle für Fremdenverkehr Qross-Berlins) amelynek elnöke volt. Január huszadikán halt meg a miniszter és néhány órával előbb még elnökölt ennek a berlini idegenforgalmi egyesületnek az ülésén, — ez volt az utolsó konferenciája von Podbielskinek. Olvan érdekes ideát tárgyalt ekkor a berlini idegeniforgalmi egyesület, amelynél érdekesebb terv kevés meriilt fel a sok idegenforgalmi programúiban, amiről a háború óta hallottunk. Von Podbielski utolsó ülésén arról volt szó, hogy a berlini idegenforgalmi egyesület — természetesen a város támogatásával — kiállítást rendezzen, amelynek a neve és a karaktere szövetséges kiállítás lenne. Egy hatalmas arányú — ugyan lehet-e ma Németországban valamit csinálni, ami nem hatalmas arányú; v — kiállításról van szó. a melyet tulajdonképen világkiállításnak lehetne nevezni, mert hiszen fel fogja ölelni azt a földterületet, amely most a világot jelenti számunkra. Ennek a kiállításnak a résztvevői a szövetséges hatalmak lennének és enneK a roppant földterületnek, amelv az Északitengertől Kis-Ázsiáig terjed, itt volna meg a kicsinyített „földi mása". Gondolatnak is izgató és hatalmas ez a projektum, amelyet ha megcsinálnak — aminthogy meg fognak csinálni — szinte történelmi szobrot emelnek vele annak az uj világnak, amely most •van keletkezőben. A gondolat a berlini idegenforgalmi egyesületé, amelynek egyik kitűnő tagja, a hírlapíró dr. Lundau tanszirozza az ideát, de ez a Világkiállítás, amelv u •szövetségesek világát foglalná magában, sokkal több volna a valóságban, mint Berlin idegenforgalmi akciója. Középeurópai gondolat. poiitika. gazdasági átalakulás, világtörténelem -•- minden benne van ennek a kiállításnak az ötletében. Von Podbielski igazán nagy koncepciójú ember volt és meg lehet érterii. hogy ezért az ötletért lelkesedett. Nekünk, magyaroknak egészen speciális érdekünk volna ennek a kiállításnak a megvalósításában. A magyarság évtizedek óta töri magái az -után, hogy elismertesse és megismertesse magát a külfölddel. Eddig minden ilyenfajta akciónk sikertelen maradt, az igaz, hogy iiiem is valami nagy tehetséggel szerveztük meg az effajta dolgainkat. A magyarsagra most jó konjunktúra jár. de ezt a konjunktúrát ki kell 'használni, alkalom kelt hozzá, hogv kihasználjuk. A berlini szövetséges kiállítás ötletét hallván, azok a nagyon okos szavak jutottak az eszembe, a miket az öreg tudós Eucken professzortól hallottam. Mennyi érték van a magyarságban, —- mondotta Eucken — mennyi újszerűség. mennyi ki nem használt erő — hát miérr nem-jönnek ide hozzánk, akik szeretjük magukat; mért nem hozzák ide a kultúrájúkat. a művészetüket, az irodalmukat, mindenüket. ami értéket jelent, hadd ismerjük meg és hadd szeressük meg.... Egy szövetséges-kiállítás nem a legjobb alkalom volna-e a magyarságnak a bemutatásra Németországban? Landau, e témáról irván, rámutat arra, hogy a bécsi világkiállítás divatba hozta a Keletet, — a berlini szövetséges-kiállitás talán divatba fogja hozni a legnyugatibb Keletet, a magyarságot. Hol tart most a berlini szövetséges-kiállitás ötlete? Az ötletnél. Beszélnek róla, tanácskoznak fölötte és alkalomra várnak, hogy megcsinálják. Egy-kettőre ekkora anK nyu dolog nem is megy. esztendők előkészítő munkájára van szükség, amig egv ilyen kiállítást meg lőhet csinálni, de ehhez az előkészítő munkához már most hozzáfognak ennek az okos, sz*ép és monumentális tervnek a mozgatói. Az alkalom pedig, amelyből kifakad a berlini szövetséges-kiállitás megvalósítása, valószínűleg a háború vége lesz. Monumentálisabb ünnepet e szövetséges-kiállitásnál a világnak e nagy ünnepére nem lelhet kitalálni. Nekünk, magyaroknak, pedig sok jó és okosa,n önző okunk megvan arra, hogy a legnagyobb szimpátiával kisérjük ennek a szép gondolatnak a fejlődését a megvalósulás felé. V. M. Az orosz munkás- és katonafanács nemzetközi konferenciát hiv össze a béke ügyében. Stockholm, május 11. Pétervárról táviratozzák: A munkás és katonatanács közli: A munkás és katonaképviselők tanácsának végrehajtóbizottsága május 9-iki ülésén kimondotta, hogy: 1. megragadja a kezdeményezést egy nemzetközi szocialista kongresszus összehívására; 2. e konferencián való részvételre felszólítja a nemzetközi proletariátus mindama pártjait és frakcióit, amelyek a munkástanácsnak a világ népeihez intézett felhívásával közös alapon állanak; 3. külön bizottságot állit össze a végrehajtóbizottság és a szocialista pártok képviselőiből, hogy a konferenciát szervezzék és programját kidolgozzák; 4. közvetlenül felhívást intéz a világ népeihez és külön felhívást a szövetséges államok szocialistáihoz a békéről és a konferencia egybehi vásárol; 5. a végrehajtóbizottság megbízottakat kiiltl a semieges és szövetséges országokba, hogy érintkezésben álljanak a szocialistákkal és külön megbízottakat küld Stockholmba, hogy a konferenciát elökésízitsék; 6. a konferencia egy semleges államban fog összeülni; 7. a végrehajtóbizottság nélkülözhetetlen feltételnek tekinti, hogy szabad oda- és visszautazást engedjenek minden pártnak és minden frakciónak kivétel nélkül és ebben az arányban beható előterjesztést intéz valamennyi kormányhoz és határozottan követeli, hogy a többségi csoportok nyilvánosan követeljék kormányaiktól, hogy a -kisebbségi tagoknak is engedjék meg az elutazást. A munkástanács e pétervári határozatának megérkezése után nyomban összeült a Stockholmban időző nemzetközi szocialisták konferenciája, hogy a munkástanács határozatával szemben állást foglaljon. E tanácskozás eredményéről kommünikét tesznek közzé. A német szocialisták békeföltételeit ismertették az orosz szocialistákkal Stockholm, május 11. A pétervári munkás- és katonatanács végrehajtóbizottságának ülésén — mint a hivatalos Pétervári Távirati Ügynökség közli — Borgbjörg előterjesztette a dán, svéd és norvég szocialisták meghívását az orosz szocialistákhoz, hogy vegyenek részt a stockholmi nemzetközi konferencián. Egyben Borgbjörg ismerteire a végrehajtóbizottsággal a német szociáldemokrata többségi párt békefeltételei is, melyeknek főbb pontjai a következők: A német szociáldemokraták többsége elismeri a nemzetek szabad fejlődésének jogát, kivánja a kőtelező nemzetközi döntőbíróság intézményét, helyesnek vallja azt az álláspontot, hogy Németország tartozik kiüríteni és visszaadni a meghódított és megszállott területeket, OroszLengyelországban népszavazást kell rendezni, hogy a lakosság szabadon döntsön afölött, önálló akar-e lenni, avagy Oroszországhoz, esetleg a német birodalomhoz csatlakozzék-e. Szerbia, Románia és Belgium régi önállóságukban hel.vreáHifcandók. Bulgáriának meg kell kapnia Macedóniát, Szerbia pedig kijuthat az Adriatengerre. Ami Elzász-Lotharingiát illeti, a határ kiigazítása barátságos megegyezés utján nem lesz nehéz. Jelezte Borgbjörg, hogy a német szociáldemokrata kisebbségi párt programmja még messzebb megy ennél. A végrehajtóbizottságban vita indult meg. amelynek során a felszólalók -rámutattak, hogy az ajánlott megoldás Elzász-Lotharingiát illetőleg nem egyeztethető össze a nemzetiségek szabad fejlődésének elvével. Maga Borgbjörg is belátta ezt, s kénytelen volt IÉÉ fonyó Sománál