Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-11 / 111. szám

Szeged, 1917. május 13. DÉLMAGYARORSZÁG 5 sa magát és alszik. De Pragerhofná! elvá­lunk. Egy szút nem vagyok képes kiejteni, csak hangtalanul,megölelem pedig annyi ta­náccsal szeretném ellátni, hiszen oly fiatal! Hajnal van, piros hajnal. Mór Tirolban vagyok s közeledünk a déli fronthoz. Most már mindent elfelejtettem ami tegnap és az­előtt történt, nincs szabadság, Opera, mint­egy hipnotizálva nézem az első havas csú­csot s fölujjongok. Igen hát itt vagyok újra a hegyek között. S mind bemosolyog az ablakon, pazar pompával felékesítve, kis íolianó vizek csil­lognak, a hó alól zöld fii integet, a susogó, hatalmas fenyők bólogatnak, s amint egy végnélkiilr alagútból nézünk a nyitott abla­kon. szeretném belekiabálni a kábító, illatos levegőbe, hogy meghallják a csúcsok, s a tiszta kékség: — Megjöttem, itt vagyok, hiszen nem felejtettelek el benneteket. Most újra együtt leszünk s ti vigasztaltok engem, ti lesztek a barátaim. IMár megyek is! H. S. HÍREK ocoo Az uj záróra-rendelet. (Saját tudósítónktól.) Csütörtöki számá­ban közölte már a Délmagyarország az uj záróra-rendelet főbb intézkedéseit. A rende­let a hivatalos lap csütörtöki számában meg­jelent és részletesen a következő: A városok (községek1) utcai világítását — további rendelkezésig — annyira kell korlá­tozni. amennyire azt a közbiztonság érdekei megengedik. Nem terjed ki ez a rendelkezés azokra, a. városokra, hol az utcai világítást kizárólag vízőrével fejlesztett villamosáram szolgáltatja. Azt. hogy a városi utcai közvilá­gítás a közbiztonsági érdekek veszélyeztetése nélkül mennyire korlátozható, a városi ta­nács állapítja meg. Határozata ellen egyfokú fellebbezésnek van helye törvényhatósági jó­gii városokban a közgyűléshez, egyebütt az alispánhoz. A belügyminiszter azonban a tett rendelkezéseket hivatalból bármikor felül­vizsgálhatja és megváltoztathatja. A nyilvános étkezőhelyiségeket (vendég­lők, korcsmák, italmérő vagy elárusító he ílyek. kávéházak, cukrászdák stb.), ha a re­ájuk hatályban álló jogszabályban még rövi­debb záróra nincs megállapítva, éjféli 12 órá­nál tovább nem szabad nyitva tartani és .mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapit meg. reggeli 5 óra előtt nem szabad kinyitni. Az utób.i rendelkezés alól a rendőrhatóság, indokolt esetekben a helyi viszonyoknak megfelelő kivételeket tehet. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitvatartásiikat az utazó közönség érdekei kívánják. Éjjeli 12 Óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásá­vá! vendégekiil látni olyan egyéneket, akik­nek ottartózkodása a szokásos rendes ven­déglátás körén kivid esik. \ Az összes szórakozó helyeket (színházak, kabarék, mozgófényképszinházak kerti mu­latóhelyek stb.), továbbá az összes mulatóhe­lyeket (orfeum, dalcsarnok, varieté, táncterem tánciskola stb.), valamint felolvasó-, hang­verseny- és más efféle nyilvános termeket és helyiségeket esti 10 órán tul nem szabad nyit vakar tani. , Az egyesületeknek (egyletek, társaskö­rök, kaszinók, klubok stb.) mindazon helyisé­geit, amelyek a tagok vagy vendégek összejö­vetelére, vagy befogadáséra szolgálnak, éjjeli 12 órán tul nem szabad nyitvatartani. Nyilt árusítási üzleteket (boltokat), az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt 1917. évi május hó 10-től kezdve reg­geli ti ára előtti kinyitni és este 7 órán tul nyitva tartani, azokat a nyilt üzleteket pedig, amelyekben kizárólag, vagy túlnyomóan élel­mi vagy egyedárusági cikkeket árusítanak, reggeli 5 óra előtti kinyitni és esti 8 órán tul nyitva tartani nem szabad. Valamennyi nyilvános étkező-, szórako­zó", üzleti stb. helyiségnek belső világítását az elkerülhetetlen szükség mértékére, de a rendes vilá&Uásnak legalább fele részére kell korlátozni. Az elkerülhetetlen szükség mértékét az elsőfokon rendőrhatság jogosult megállapítani. Határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az étkező- és szórakozó-, valamint az iiz» leti helyiségek külső megvilágítása, továbbá a név- és cégtábla kivilágítása és általában a reklámcélokat szolgáló világítás tilos. Az iiz­. leti helyiségek külső megvilágítását, ha ez a kirakat megvilágítását pótolja, valamint a név- és cégtáblák megvilágítását, amiennyibea ez közérdekből kívánatos, az elkerülhetetlen szükség mértékéig az elsőfokú rendőrhatóság megengedheti. A magánhelyiségek világítása Iköriil a legmesszebbmenő takarékosságra kell töri/ k.erlni. Szükség esetében az elsőfokú rendőr­hatóság, a törvényhatóság első tisztviselőjé­nek hozzájárulásával, a magán,helyiségek kivi lágitása tekintetében korlátozó rendelkezése­ket tehet. Azt, aki a rendelet intézkedéseit meg­sérti, 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. — Időjárás. Túlnyomóan száraz idő várható, erősebb éjjeli lehűtéssel. SÜRGÖNY PROGNOZ1S: Száraz, hűvö­sebb. Déli hőmérséklet: 19.8 fok Celsius. — Egy szállítási visszaélés mulatságos fejleményei Olaszországban. Luganóból je­lentik: Mulatságos és az olasz sajtóviszo­nyokra jellemző eset hire érkezett ide Ge­nuából, ahol vasúti szállítási igazolványok­kal még a mult év tavaszán kezdődött ma­nipulációkat lepleztek le. A nyomozás első napján Genuá'ban két, a fővárosban egy le­tartóztatás történt. A letartóztatásokról az újságírók hamarosan tudomást szereztek és bár a rendőri közegek nem voltak hajlan­dók nekik felvilágosítással szolgálni, az esetet — egyes rendőrtisztek nagy ámula­tára — negyedórák alatt a legalaposabban és legrészletesebben — felderítették. Erre a genuai lapokat az előzetes cenzúra eltil­totta az eset közlésétől. A genuai újságok a- hatalmas mérkőzés egész ideje alatt min­den tekintetet alárendeltek annak, hogy a háború mindenek felett való ügyét minél sikeresebben szolgálhassák. E miatt volt az, hogy sokszor tűrtek szótlanul méltatlan mellőzéseket és ebben az esetben is. bár ugy látták, hogy a helyi cenzornak se oka. se joga nem volt a kérdéses intézkedésre, azt kérték csak, hogy egységes rendelke­zés történjen az egész országra. Furcsának tartották volna ugyanis, hogy a getuiai eset­ről ne a genuai lapók adjanak hírt először és legrészletesebben, hanem a fővárosi, mi­lánói és más városbeli lapok. A dolog mégis ugy történt. A vasúti szállítási visszaélé­sekről hirt adott a fővárosi és a vidéki sajtó, a genuai cenzor még sem volt haj­landó a szájkosáron enyhíteni. A genuai esetről csak Genuában nem Írhattak, pedig már Franciaországban és Angliában is saj­nálkoztak azon a kövér, 60 éves, szemüve­ges kereskedőn, akit élte alkonyán szédi­tett le a bűn útjára a ledér háborús erkölcs. A getiuai újságíróknak egy nagy elégtéte­lük van: a közönség, amely ismerni szeret­né az eset részleteit, velük bosszankodik és nevet azon, hogy az egyik lap megírta az ügyet ugy, mintha Magyarországon, Szege­den történt volna. Hitvány olaszok —- vég­ződik levelünk — mintha nem tudnák, hogy ilyesmi Magyarországon, az ország máso­dik városában, az erős sajtója Szegeden meg nem történhetik. — Renoválják a schönbrunni kastélyt. A Fremdenblatt jelenti: Most, hogy a királyi pár Laxenbnrgban tartózkodik, a sebönbrun­ni királyi kastélyban n agyobbarányu ujjá­alakitási munkálatokat kezdtek. Főiképpen a. belső lakosztályokat renoválják. Már évek óta szó volt arról, hogy a kastélyt stílszerűen átalakítják, de a tervek végrehajtását mind­eddig el kellett halasztani. — A központi választmány ülése. A köz­ponti választmány csütörtökön délben ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a képviselő választók ideiglenes névjegyzékét közszemlé­re teszi ki. Felszólamlásokkal május végéig lehet élni. ' — Maramaros-megye részvéte Tömörkény Ist/án halál a fölött. Máramaros- vármegye ispánja a következő részvét iratot intézte Sze­ged közönségéhez: Tömörkény István iró urnák, a városi múzeum és a Somogyi-könyv­tár igazgatójának sajnosan bekövetkezett el­halálozása alkalmából Máramaros vármegye közönségének és tisztikarának mélyen átér­zett részvétét kegyeletesen tolmácsolom. Az elhunyt nagyérdemű férfiú a szép Alföld éle tének volt ragyogó tollú irója s maradandó becsű, szellemi akotásai nemcsak ezen korban élőknek nyújtanak sok lelki gyönyörűséget, de a későbbi időkben is értékes irodalmi ter­mékeknek fognak tekintetni. Korai elhuny­tát fájdalmasan meggyászoljuk, áldott emlé­kezetét pedig hün megőrizzük. Mára maros­sziget, 1917. évi április hó 28-án. Szabó 'Sán­dor alispán. — Istentisztelet a zsinagógában. A pénteki intentisztelet félnyolckor, a prédikáció há­romnegye önyolckor kezdődik. — Katasztrófális földrengés. Pólából je­lentik: Tegnap este 6 óra 13 perckor a szeizmografikus készülékek távoli, kataszt­rofális földrengést jeleztek. A leghevesebb kilengés 7 óra 55 perckor volt, a kilengés hosszúsága négytized milliméter. A föld­rengés távolsága 4400 kilométer. — Pályázat — vezérigazgatót állásra. A Kolozsvári Újság inja: Nagyvárad hires arról hogy ott minden ember vagy költő, vagy pénzügyi zseni. A költők is elegen vannak, a pénzügyi kapacitások azonban tulon sokan. A logika most azt követelné, hogy a költők igyekezzenek megsokasodni, a pénzügyi ka­pacitások pedig megtfogyni s ilyen módon Nagyvárad társadalmának két speciális té­nyezője egalizálódjék. Hogy az életben van valami logika, azt most is tapasztaljuk. Ar­ról nincs tudomásunk, hogy Nagyvárad kö­zönsége ujabb költőket reklamálna, de amint

Next

/
Thumbnails
Contents