Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-10 / 110. szám

1917. május 10. délmag y arorsz a g 3 Két hétig a háborús Jfémeiországban* Németországot nem lehet kiéheztetni és Németországban nem éhezik senki. Ezt nyugodt létekkel állithatom és mondhatom azt is, hogy aki ennek az ellenkezőjét állítja, az nagyit vagy legalább is túlságosan nagy igényű. Mint a hangoknak és a színeknek, ugy a jóüakásnak is megvan a maga skálá­ja, amelynek csúcspontján a jóllakottságnak az a foka áll, amikor az ember ugy belakik, hogy jóformán meg sem tud moccanni. Erre persze Németországban nem igen van lehe­tőség. hacsak az ember a jóllakásnak ezt a stádiumát azután koplalással1 nem akarja kiegyenlíteni. Ami élelmiszer Németország­ban van, az olajos halak, csigák és rákok, valamint főzelékfélék, gyümölcs és gyü­mölcsizek kivételével jegyre adódik. Ebből következik, hogy csakis ezek képezik a sza­bad kereskedelem tárgyait. Az élelmiszerek árai december ele.ie óta elég ragy emelkedést mutat és az termé­szetes is, mivel normális időkben is a tavasz az az átmeneti idő%z élelmezésben, amikor a téli készletek meglehetősen kifogytak. és uj készletek még alig vannak. Miután a ke­nyéradagot napi 190 grammra, a lakosságot hetenkimi és fejenkinti 250 gramm hustöbb­lettel kárpótolták. Ennek a negyedkilóuyi hustöbbletnek az ára 20, mondd husz pfen­nig és fius-pótjegyre adják. Ennek az ala­csony árnak az a magyarázata, hogy a 20 pfennig és a rendes ár közti kiilömbözetet az egyei községek fedezik. A legdrágább az élet természetesen Berlinben, ahol a jobb­fajta vendéglőkben egy 100 grammnyi hús­adagnak az ára öt-hat márka, a hamburgi liba adagja nyolc márka. Kisebbszerü ven­déglökben a husadagok ára harmadfél és három márka között váltakozik. Frankfurt­ban általában két és fél márka egy-egy hus_ •adag, mig Münchenben már csak másfél márka az ára. Münchent találtam kiilömben is a legolcsóbbnak. Husjegyekkel mindig és mindenütt bőven voltunk ellátva, kenyér­jegyet azonban többnyire csak a pontosan előirt mértékig kaptunk. Münchenben azon­ban néha nehézség nélkül jutottam kenyér­jegy nélkül is kenyérhez. Tisztára kíváncsi­ságból kíséreltem ezt meg. A szokott ételneműek mellett a németek legelterjedtebb, bár nem valami népszerű póteledele: a sárgarépa, amelyet hihetetlen mennyiségben fogyasztanak és amelyből dzsemet is készítenek. ízre nézve persze a takarmányrépa nem elsőrendű élvezeti cikk, de tápláló és a németek azzal vigasztalják magukat, hogy mindenesetre jobb étel, mint a patkány, amit 1871-ben a párisiak ettek. Kissé meglepődtünk, amikor a berlini Komische oper egy előadásán voltunk és alighogy az első felvonás után legördült a függöny, a földszinten, a karzaton, azon­képpen a páholyokban is, csaknem minden­ki elővett egy-egy kis papírcsomagot, a melyből előkerült egy-egy darab belegtes Brot és megkezdődött a szinházi előadás szünete közben a — vacsora. Ennek magya­rázata: az előadások korai kezdete. 'Feltűnt, hogy nagyon sok szép almát láttunk \ kirakatokban és még több citro­mot. Az alma fontja átlag két márka ötven pfennig — három márka, mig a legszebb citromnak is mindössze tizenöt pfennig az ára. A szardiniának azonban december elete óta száz százalékkal emelkedett az ára. Az akkor másfél márkás doboz szardínia ma három márka. Az olcsóságukról híres német menük lekerültek az étlapokról és csak étlap sze­rint lehet étkezni. .Az étlapot csak itt-ott függesztik ki, mert kifüggesztésük nem kö­telező, mint nálunk. Sört napközben nem lehet kapni, hanem csak esti hat órától, amíg van. Münchenben egyes sörházakban a férfiak feienkint egy liter, a nők félliter^sört kaphatnak. Mikor a pincérnő a második pohár sört hozza, rá­ragaszt a pohárra egy kis cédulát, mig a harmadik poharat a cédulára húzott ceruza­vonással jelöli meg. A hadi sör literje hu­szonöt pfennig. Persze erre ráillik, hogy olcsó söYnek, híg a leve, de mégis csak sör az. Cukrot a lakosság havonkint és fejen­kint egy kilogrammot kap. Viszont a nyil­vános éttermekben és kávéházakban sem nem látni, sem nem kapni cukrot és csak szacharin kapható. És ez talán helyesebb is. mint ahogy mi nálunk van.' Fontosabb ugyanis az egyes családoknak a rendszeres ellátása, mint a legtöbb emberre nézve csak átmeneti jellegű és nem föltétlenül szüksé­ges kávéházi .ellátás. A burgonya már meglehetősen fogytán van és a legtöbb vendéglőben nem igen lehet hozzájutni burgonyához. Nem a vendéglőkben tapasztaltak alap­ján állítom, hogy Németországot nem lehet kiéheztetni és hogy Németországban nem éhezik senki. Jártam családoknál és beszéd­be ereszkedtem kiilömböző rendű és rangú emberekkel a vonatokon, akik nem is sejt­hették. hogy külföldi vagyok és mindenki azt mondotta: — Mi nálunk minden he van osztva és ha nem is jut bőségesen senkinek sem, min­denkinek jut elég. Striegl F. József. ABMBBEaacBaaaBaaRaEBaaaBBaBaAKaaaaasssavcaaex aaaMaaaaaaaaaBBaíaaEBaaaaaaaaaaaaaaaaaiiaaaEatasaat,»•«••• Három millió hadifogoly a központi hatalmak országaiban (Saját tudósítónktól.) Az Osztrák <Ma- j gyar-Hadiértesitő legutóbbi száma érdekes ki- j mutatást közöl a központi hatalmak által ej­tett hadifoglyokról. A kimutatás részletesen | közli, hogy hány hadifoglyunk van nekünk, Németországnak, Törökországnak és Bulgári­ának, felsorolja, hogy ezek közül mennyi az orosz, mennyi a szerb, a montenegrói, olasz, francia, belga, angol, román stb., továbbá, hogy mennyi a foglyokból a tiszt és mennyi a legénység. E szerint 1917 február 1-én a köz­ponti hatalmak fogságában volt '2.874271 ha­difogoly, ezek között '27.620 tiszt. Legtöbb fog­lyot. veszítettek az oroszok, kikből 2.080.699 embert van szerencsénk nekünk és szövetsé­geseinknek vendégül látni, utánuk követ­keznek a franciák, majd harmadik helyen az angolok s legutolsó helyen állnak itt is, mint minden másban, a montenegróiak, kikből bi­zony nem igen volt kit elfogni. A kimutatást egész terjedelmében itt kö­zöljük: Bulgária. Tisztek Legénység Összesen Franciák — — Oroszok Belgák Angolok Szerbek Románok Németország. Tiszek Legénység Összesen - 6,287 360,837 367,124 — 9,223 1.202,784 1.212,007 - 658 41,777 42,435 — 1,104 ,32,025 33,129 — - 25,879 25,879 202 9,955 10,157 Összesen 17,474 1.673,257" 1.690,731 Ausztria-Magyarország. Tisztek Legénység Összesen Oroszok — 4.755 844,098 852,853 Szerbek 709 96,363 97,072 Montenegróiak 31 5,564 5,595 Olaszok 2,227 95,485 97,712 Románok 542 37,795 38,327 Franciák 12 453 465 Angolok 18 14 31 Összesen 8,294 1.083,761 1.092.055 Angolok Franciák Olaszok Oroszok Románok Szerbek — Belgák Montenegróiak 24 21 7 120 789 187 604 bő9 298 5,439 27,718 31,492 2 S28 890 305 5,559 28,507 31,679 2 12 Összesen ,148 66,434 67,582 Törökország. Angolok Franciák Oroszok Románok Tisztek Legénység Összesen 560 10,893 11,453 9 119 128 — 132 10,148 10,280 3 2,039 2,042 Összesen 704 23,199 23,903 1917 február 1-én tehát a központi hatalmak fog­ságában volt 2.874,271 hadifogoly, a következő elosz­tásban : Tisztek Legénység Összesen Németország 17,474 1.673,257 1.690,731 Ausztria-Magyarország 8,294 1.083,761 1.092.C55 Bulgária 1,148 66,434 67,582 Törökország 704 23,199 23,903 Összesen 27,620 2.846,651 2.874.,271 Hadifoglyaink nemzetiségek szerint igy oszolnak meg: Tisztek Legénység Összesen Oroszok 14,230 2.066.469 2.080,699 Franciák ' 6.329 362,278 378,607 Angolok 1,706 43,535 45,241 Olaszok 2,234 95,783 98,017 Belgák 658 41,779 42,437 Románok 1,536 77,497 79,033 Szerbek 896 153,734 104,630 Montenegróiak 31 5,576 5,6C7 .Egy-egy elfogott tisztre jut a legénységből: az oroszok közül 145, franciák közül 57, angolok kőiül 26, olaszok közül 42, belgák közül 62, románok közül 50, szejbek közül 169, montenegróiak közül 180. Buchanan eltűnt Pétervárról. — Tartózkodási helye ismeretlen. — KRISZTIÁNJA, május 9. A Norvég Tá­virati Iroda közli, hogy Buchanan pétervári angol nagykövetnek az orosz fővárosból való elutazásáról senki sem tud felvilágosí­tást adni. BERLIN, május 9. Buchanan tartózko­dását még mindig homály fedi. Ehiienekii­léséröl először a finn lapok adtaik hint. Ezek szerint Buchanan a nagykövetséget a kis, hátsó ajtón hagyta el, miközben a tömeg az angol nagykövetség palotája előtt tüntetett Anglia ellen. Kopenhága, május 9. Sir.. George Bsi-, chanan, a pétervári angol nagykövet Lon­don felé ^aló utján Bergenbe érkezeti. Azt a birt, hogy a nagykövetnek menekülés­szerüen kellett az orosz fővárost elhagynia, itt még nem erősítették meg. Stockholm, május 9. A stockholmi an­gol köVetség megcáfolja az összes híreket, amelyek arról szóltak, hogy a pétervári angol nagykövetség épületét angol katonák és orosz csapatok megerősített örizete alá kellett venni. Rotterdam, május 9. Londonból távira­tozzák: A mai estilapok jelentik, hogy Sir George Buchanan, az orosz helyzetre való' tekintettel, elutazott Pétervárról és útban van Anglia felé. A Reuter-ügynökség az esti lapoknak ezt az értesülését megcáfolja és azt jelenti, hogy a nagykövet utazásiról szóló hir valótlan.

Next

/
Thumbnails
Contents