Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-06 / 107. szám

Szeged, 1917. május 6. DÉIMAGYAjRORSZÁG 7 HÍREK ocfto Mióta az idő verőfényesre fordult és a napsugarak már korán reggel játszadoznak a zöldelő, viruló faágakon, ott mászkál a hidlfő körül, az újszegedi oldalon egy kis szőke fin. Tizenkéttizenhárom éves lelhet, arany haja bslelóg mélytüzű, fekete szemébe és sápadt arcának karakterisztikus vonalai erősen körvonalozzák szabályos fejecskéjét. A jámborabb kinézésű embereket bátran -megszólítja; a szegélyes, mord kinézésű embernek — ha lehetséges — zsebébe nyul és kiemel Belőle valamit, a gőgöseket és pöffeszkedőket óvatosan kerüli. Fiatal kora dacára is nagy emberismerő már ez a kis fiu és amint beszél, szemei okosan csillognak, gesztusai szabályosak és kissé fölényeskedök, szája szögletében pedig szomorúan ül megcsúfolt életének nyomorúságtól duzzadt mosolya. Én egy padon ösmerkedtein vele össze. Kezében hegyes pálcikát tartott és a kavicsos homokba fantasztikus terveket rajzolt. Mikor közel értem a padhoz, szigorú ijedtséggel tekintett rám és és akarata, mintha Ar chimedes régi szavait lövette volna feléin: Noli turbare circulos meos! Vigyázva elkerül tem kusza vonalait és csöndben mellé ereszkedtem a padra, könyvet lniztam elő és olvasni kezdtem. A téma kissé nagyos is száraz volt; a kathodsugarak, az infravörös, az abszolút zérus a mínusz 273-ik fokon, a bolométer és a ínikra-mikron már kavarodtak agyamban és a könyvre bámulva anélkül, liogy a betűkre figyeltem volna, egyszerre csak különös érzésem támadt. Valaki határozottan a nadrágzsebembe nyulít és óvatos, lagymatag mozdulataival önkénytelenül is esiklondozott. Nyugodtan, mintha mit sem vennék észre, letettem a könyvet, aztán hirtelen megfordultam és megkaptam — a kis fiu kezét, aki épen diadalmasan emelt ki zsebemből egy ceruzahegyezőt. A fiu azonban csöppet se ijedt meg, hanem kedveskedőn, majdnem bizalmasan mondta: — Tekintse ezlt ugy kérem, mint a koldulás finomabb, ujabb és hatásosabb módját. Én adtam a felbáborodottat és dühösen' kiáltottam: — Nem ugy öcsém, majd nyakoncsiplek és viszlek a rendőrhöz. Egy pillanatig kétkedőn nézett rám tiszta pillantással, aztán nyájasan felelt: — Maga uram nem azok közül való, akik igy cselekednének. — Honnan tudod te azt, — kérdeztem még mindig düliösködőn. — J,a az élet, az élet sok mindenre megtanít, — mondta a gyerek, stoikusokra valló flegmával. Ismét mellé ültem, elővettem egy fényes, uj koronát és átadtam neki. Udvariasan megköszönte, majd pajzándokva szólott: — Ugy-e liogy igazam volt? ösmerem az embereket és olvasni tudok a külsőről. Két hete már, hogy eltartom saját magamat és ezenkívül takarékoskodom is. Apám meghalt és az anyámtól megszöktem, mert nem akart taníttatni. Azóta itt járkálok a híd körül, bejövök a sétányba és néha kérek, néha pedig veszek magamnak azt, amire szükségem van. És nevetve, dicsek vőn mondta el apró kalandjait. A múltkoriban tényeg megjárta. Egy jobb külsejű, derék urat megszólított és pénzt kért tőle. Ez a rendőrhöz vonszolta és követelte az öreg katona-rendőrtől, liogy a fiút állítsa elő. A rendőr feljegyezte az illető ur nevét, villája van kint Újszegeden ós nagyon gazdag, — a fiút pedig később útjára bocsáj totta. Sokáig elbeszélgettem még a gyerekkel. Kivittem az állomásra és pénzt adtam neki, liogy térjen vissza az anyjához. — Maga jó ember lelhet, — mondta, -»de alapjában rosszat akar nekem. Haza utazom most, de ha már untatnak a könyvek, ismét a világba jövők és tanulmányozom az embereket. Herczeg István. — Az alkotmánypárt értekezlete. Budapestről telefonálja tudósítónk: Az alkotmánypárt szombat délelőtt 11 órakor gróf Andrássy Gyula elnöklésével értekezletet tartott. Az értekezleten a párt összes képviselőtagjai megjelentek. Gróf Bethlen István beszámolt az elmúlt hét eseményeiről. Kimondta, hogy gróf Tisza István miniszterelnök őt és gróf Eszterházy Móricot felszólította, hogy lépjenek be a kormányba. Szabad választást engedett, hogy tárcanélküli miniszterekként vegyenek részt a kormányban, vagy pedig, mint a háborúval kapcsolatos gazdasági ügyek intézője, ille-tőleg Erdély rekonstrukciójának vezetője. A miniszterei,lnök azon reményének adott kifejezést, hogy igy szoros nekszust tarthat fent az ellenzéki pártokkal és a parlament munkaképességét könnyebben elérheti. A kiegyezés kérdésében a 48-as pártok és a munkapárt között olyan nagy ellentétek vannak, hogy emiatt nem tartotta lehetőnek a miniszterelnök, hogy ezeknek is hasonló javaslatot tegyen. Ellenben szándéka volt, hogy az akció sikere esetén a néppártnak is hasonló ajánlatot tesz. — Megkérdeztem a miniszterelnököt, —- mondotta Bethlen, —- hogy tisztán a Ház munkaképességének helyreállításáért tette-e ezt a lépést. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy igen. En erre kijelentettem, hogy sajnálattal kell értesítenem, hogy a célt mi nem biztosithatjuk, mivel csupán az alkotmánypártrói van szó. Majd a párt határozata alapján május 3-án bejelentettem a tagadó választ. Azzal a kijelentéssel vette tudomásul a miniszterelnök válaszunkat, hogy az ajtót, amelyet kinyitott, ezután ts nyitva akarja tartani. Ugrón Gábor, majd gróf Andrássy Gyula szólalt fel ezután. Hangsúlyozza, hogy lehetetlen az ellenzéknek együttműködni olyan kormánnyal, amely a király által kilátásba helyezett általános választói jogból egy torzválasztójogot akar csinálni. Az a megoldás, amit a miniszterelnök akar csinálni, szerencsétlenség, mert ahelyett, hogy levenné napirendről azt a kérdést, a mely az ellentéteket felidézi, erővel napirendre tűzi, amivel a helyzetet ismét csak ehnérgesiti. A választói jog ilyen megöldása lehetetlenné teszi az erdményt, mert nem azok kapnak jogot, akik kivánják, akik követelik. akik szervezkelve vannak, ha-nem olyanok, akik nem is gondoltak arra, nem is kívánták, akik megszervezve nincsenek, akiknek követelése nem egyik oka a politikai küzdelemnek. Az a pár mondat, amelyet a király mond azok számára, akik ma még ki vannak zárva a választói jogból, azt az érzést ébreszti fel, hogy nem lesz nehéz még sem elérni a tartós, radikális megoldást. A király nyilatkozata után csak félrevezetéssel és rossz tanácsadással hitetheti el a kormány, hogy az ö választói javaslata elfogadható megoldás. Mig a miniszterelnök ezt a királyi akaratot nem teljesiti, addig lehetetlenné teszi a vele való együttműködést. A párt ezután tudomásul vette gróf Bethlen előterjesztését, mire az értekezlet véget ért. — Gróf Czernin kitüntetése. Bécsből jelentik: A király gróf Czernin külügyminiszternek a Szent István-rend nagykeresztjét adományozta. — A hatodik osztrák hadikólesón. Bécsből jelentik: Vasárnap fogja kibocsátani a pénzügyminisztérium az aláírási felhívást a hatodik osztrák hadikölcsönre, amelynek jegyzési feltételei ugyanolyan (kedvezőek lesznek, mint a legutolsó liadikölcsünéi. — Rekviem. Nagel Manó alezredes, az 5, honvéd pótzászlóalj parancsnokának a. harctéren elesett fia emlékezetre május 7-én délelőtt 10 órakor a belvárosi templomban gyász istentisztelet lesz, amely alkalommal a honvédzenekar Haydn 13. szimfóniájának Largóját és Grieg Ase.s halálát játsza. — Akit a király igazoltatott. Az emberi élet legrózsásabb korszakát járó fiatal emberrel történt meg az itt következő eset. A történet liőse nemrég szegedi lakos volt, amikor innen elköltözött, ottbont alapított és a legutóbbi hetekben Semering szépséges tájain élte víg és szép napjait, Két ismerősével sétált a híres ausztriai üdülőhelyen, amikor a. király arra kocsizott. A fiatal ember — mondják, akik nem voltak ott, de biztosan tudják — (feltűnt a felségnek, mert erős fájunak látszik és egészséges. A királyról rövid uralkodása óta is sok olyan esetet vett szárnyára a hir, amelyek igazságosságát állítják uralkodói erényeinek élére. A király igazoltatta a szegedi fiatal embert. Az igazolás rendben folyt le, a megszólított igazolta az „alibit", de Budapestre kellett utaznia felülvizsgálatra. Megvolt már a felülvizsgálat is, amely újból alkalmatlannak találta a semeriugi kirándulót olyan ok miatt, mint mikor valaki például nagyon rövidlátó. — A színi akadémia uj igazgatója. A király Tóth Imrét, mint a hivatalos lap szombati száma közli, a színművészeti akadémia igazgatójává nevezte ki. — Szegeden 70 fillér marad egy liter tej. A kormány — mint megírtuk — a szegedi áraknál jóval alacsonyabban maximálta a tejet a törvényibatósági joggal felruházott városok számára. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester azt kérte báró Kürtlhytől, liogy a régi tejárakat Szegeden hagyja érvényben, mert a maximáló rendelet következtében a. városból teljesen el fog tűnni ,a tej. Az Országos Közélelmezési Hivatal most értesítette a polgármestert, (liogy a szegedi 60, 64 é.^ 70 filléres tejárakat változatlanul meghagyja. e — Ujabb rendelet készül az árdrágítás llen. Budapestről jelentik: A közeli napokban uj kormányrendelet fog megjelenni az ár-