Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-31 / 127. szám

Szeged, 1917. május 31. délmag y a korszag 3 gróf Jisza Jsívárt a politikai válságról. (Budapesti tud ősi tónk teléfonjelentése.) A munkapártban szerdán este gróf Tisza István miniszterelnök a rendkívül nagy­számban összegyűlt körtagok előtt, ahol a válságról folyt a diskusszió, egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy amaz elvi kér­désben, vájjon az osztrák kormánnyal kö­tött, de az országgyűlés által még el nem fogadott kiegyezési megállapodást illetőleg a magyar kpnmány utódát kötelezi-e, vagy sem, nem kiván nyilatkozni, mert e tárgyra vonatkozó kijelentéseivel nem akarja utód­jának helyzetét megnehezíteni. Egy évig tartó kemény munkával a kormányok kö­zött létrejött kiegyezést ugy a magyar nemzet közgazdasági érdekei, mint a mo­narchia szempontjából sikeresnek tartja és kívánja, hogy a , következő kormány köny­uyelírnicn nehogy megfossza a nemzetet e műnek jelentékeny előnyeitől. Reméli, hogy azok, akiknek kötelessége most a kormányt átvenni, nem követik el azt a hibát, ame­lyet a Széli- és Körber-féle kiegyezés félre­tételével elkövettek. A munkapárt mindad­dig, amig ö vezeti a pártot, megszavazza a kormánynak ezt a kiegyezést. Azokkal a találgatásokkal, hogy kikből alakul meg az uj kormány, Tisza kijelen­tette, hogy nern kiván foglalkozni. Azoknak azonban, akik a választójogot a világháború közepén minden szükségesség nélkül fel­szihre hozták, kötelességük a király és az ország­gal szemben elvállalni a kormány­zást, amint megkapták a folyó ügyek és a háború sikeres befejezésével kapcsolatos ügyek elintézésének elő­feltételeit. Ezen előfeltételeket a mun­kapárt biztosítja számukra. Nem azzal, hogy helyt akar az uj kabinet­ben. mert e kétes dicsőségből nern kérhet. A párt elveit akarja szolgálni és az orszá­got a radikális választói jog veszedelmé­től meg akarja menteni, arnit csakis függet­len állásban, a tárgyilagos bírálat teljes szabadságában tehet. Ha a királynak és a nemzetnek a párt megadja, amire* szüksé­gük van, ahhoz semmi szükség sincs mi­— A király nem járult hozzá a murika­— Az uj kormányt minden olyan kér­désben, — mondotta Tisza, — amely vonat­kozásban van a nemzet érdekeivel, támo­gatni fogjuk. Nem tételezhetem fel, hogy azok, akik a kormány és a többség elleni áskálódások és a választójogi kérdés fel­vetése által előidézték a válságot, meghát­ráljanak a kormány vállalása elöl. A mun­kapárt magatartását illetőleg csalódtak, mert a párt értékesebb elemei, akikre szá­mítottak. sehogysem akarnak jelentkezni, ami semmit sem változtat azon a cselekedeten, hogy meggcndolatlainiil és kiméletíénül ekszponálják és cser­ben hagyják az általuk tévesen infor­mált királyt, ha a kormányalak itásí nem vállalják. \ Az egész válság legszomorúbb oldala, hogy épen ellenzéki oldalról hangoztatják, hogy az uj miniszterelnök kötött menetlevéllel érkezik és a király szabja meg azt a határt, amelyen .innen nem maradhat, tul pedig nem mehet. Hát akadhatnak Magyarorszá­gon számottevő politikusok, akik ekszpo­náiják a királyt olyan kérdésben, amely a pártpolitikai harcok előterében áll, olyan álláspont mellett,; amelyet néhány évvel ezelőtt nemzetellenes merényletnek bélye­geztek mostani hirdetői is? niszteri székeikre. párt választójogi javaslatához, ezzel két­ségtelenül kifejezte (alkotmányos fejedelmi joga szerint akaratát, hogy tért akar nyitni olyan politikusoknak, akiknek messzemenő terveik vannak a választói jog terén." E programért isten és ember előtt a király tanácsosainak kell vállalni a felelősséget és mindent tehetnek, csak azt nem, hogy őfel­sége személye mögé bújjanak ilyen eksz­ponált kérdésben. A miniszterelnök kijelentéseit a párt tagjai zajos tetszéssel fogadták. Budapest törvényhatósá­gának hódoló felirata a királyhoz. Budapest, május 30. A főváros kerület­közi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén elhatározta, hogy junius 2-ikára, szombatra rendkívüli közgyűlést hivnak egybe és itt a következő indítványt fogják tárgyalni: Budapest székesfőváros törvényható­sági bizottsági közgyűlése már több íz­ben emelvén fel szavát az általános, egyenlő és titkos választójogért, hazafias lelkesedéssel és hódolattal üdvözli a ki­rályt, aki a korona fényével és tekinté­lyével pecsételte meg azt az igazságot, hogy a fegyveres nép vére hullásával, a dolgozó nép munkájával kereste meg azt a jogát, hogy békében is intézhesse an­nak a hazának sorsát, amely fenmaradá­í sát neki köszönheti. Felkérjük polgár­mester urat, gondoskodjék arról, hogy hódoló feliratunk mielőbb eljuthasson őfel­sége elé. A főváros egy hódoló küldöttséggel fogja a határozatot a királyhoz juttatni. Ujabb 76.000 fonna hajó­tér elsülyesztése. Berlin, május 30. A Wolff-ügynökség jelenti: Az^ admiralitás közli: Az Atlanti­Oceánon és az angol-csatornában ujabban huszonhatezer tonnatartalmú hajókat sül­lyesztettünk el, egy kis vitorlás kivételével valamennyi angol nemzetiségű. Az egyik elsülyesztett hajón, amely Anglia felé indult, hatezer tonna cukorrakomány volt. A Földközi-tengeren ujabban nagyszá­mú gőzöst és vitorlást sülyesztettünk el, ötvenezer bruttó regiszter torma tartalom­mal. Az elsülyesztett hajók között voltak a Janóni nevű 3851 tonnás és a Tung Sham nevű 2990 tonnás fölfegyverzett angol gő­zösök, amelyek külön-külön hatezer tonna kőszenet akartak Angliából Oénuábá s. ál­lítani. .Elsüllyesztettünk továbbá a Locksley Hall nevü 3635 tonnás fölfegyverzett angol gőzöst, amely darabárut szállított, egy hat­ezer tonnás tartály-gőzöst olajrakománnyaf és ismeretlen nemzetiségű hatezer tonnás gőzöst. A kisérő hajók közül elsülyeszteí­tiink egy négyezer és kétezer tonnás gő­zöst, megsemmisítettünk egy ötezer tonnás fölfegyverzett angol gőzöst és egy isme­retlen nemzetiségű hatzere tonnás gőzöst. A tengerészeti vezérkar főnöke. || A német szocialisták a kéke ésth lehetőségéről. Budapest, május 30. Az Est kopenhágai munkatársa beszélgetést folytatott a Ko­penhágán átutazó német szocialistáikkal. A francia szocialisták döntéséről, amellyel el­határozták, hogy résztvesznek a stockhol­mi értekezleten, Scheidemann kijelentette, hogy ilyen értelmii döntést várt és azt hi­szi, hogy az angol szocialisták is elküldik képviselőiket az értekezletre. Scheidemaml szerint az értekezleten hűséges kifejezésre jut minden nép véleménye és kijelentette, hogy hite szerint az értekezleten az eljö­vendő béketárgyalások számára használha­tó alapot teremtenek, amely a nemzetközi szocialista elveken nyugszik és amelyei* meg lehet kötni a békét. Arra a kérdésre, hogy mikorra remél­hető a béke, a német kiküldöttek igy vála­szoltak: — A beiket meg lehet kötni abban a pillanatban, amelyben a szenvedő nép az összes hadviselő államok kormányait kény­szeríti arra, hogy az orosz forradalom kö­veteléseihez csatlakozzanak, amelyek egy­ben a német szociáldemokraták követelései is: nevezetesen az annexió nélkül való bé­kéhez. Már pedig az ilyen békét Német­ország már ma vagy holnap kész megkötni. Zavargások Oroszországban. Berlin, május 30. Stockholmba érkezett jelentések szerint Nisn inovgorodban és Moszkvában még mindig nem szűntek meg a zavargások. Moszkvában mindenféle po­litikai párt körmeneteket rendezett, ame­lyeknek véres összeütközés lett a vége és sok tüntető megsebesült. Nisninovgorodban a zavargások éhség miatt törtek ki. A nép kifosztotta a városi közüzemek élelmiszer­raktárait. Berlin, május 30. A Morningpost-naf jelentik Pétervárról: Sariczín volgamenti várost, melynek százezer lakosa van, láza­dó katonák szállták meg. A katonák hatal­mukba kerítették a kikötőben levő összes hajókat és másfél millió rubelnyi hadiadót vetettek ki a városra. Az orosz vezérkar uj főnöke. Genf, május 30. A Ternps pétervári tudósitója jelenti lapjának, hogy Kerenszki hadügyminiszter Romanovszki tábornokot nevezte ki a vezérkar főnökévé. Romanov­szki az orosz hadsereg legfiatalabb tábor­noka, mindössze harminckilenc éves. Végig küzdötte Port-Arthur ostromát s nagysza­bású müvet irt róla. A világháború idején előbb Gaiiciában volt. azután az orosz se­gítő hadsereggel a Sommenál harcolt.

Next

/
Thumbnails
Contents