Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-04 / 105. szám

4 1>EI,MAGYARORSZÁG Szeged, 1917. május 4. ígári szervezeteiket állítsák e program megvalósításának szolgálatába. Ebből az összhangzó működésből — mely nem kiván külön országos politikai párt alakítására irányuló mozgalom lenni — fog kialakulni az a közszellem, mely parancsolólag fog.ia követelni, hogy a városok polgárságát a képviselőtestületekben és a törvényhozásban .csak olyanok képviselhessék, akik a városok kívánságait programjukul nyíltan vallják és készek azok teljesüléséért feltétlenül és teljes erővel sikra szállni. A határozati javaslat — amint látható — elég gazdag. A szervezkedés általános munkájának befejezése után bizonyára gondja lesz a vezetőségnek, hogy a városok polgársága arról is tájékoztassák, miket sorol a szervezet a legelső sorban megvalósítandó, "konkrét feladatok közé. A nagy elvi kijelentések szépen hangzanak, de a városok szervezését a polgárság bizonyára ugy gondolja, hogy az évtizedekre szóló program felállítása mellett nyomban olyan közelebbi célok eléréséért tömörítik, amelyek mielőbbi megvalósításából üdv fakad az államra, a társadalomra és a városokra- Egyébként a kongresszus vezetőségének az a reménye, hogy a kongresszus a határozati javaslatot elfogadja, amiért május 19-én délelőtt 10 órára a fővárosi Vigadó nagytermébe összehívta az alakítandó Polgárliga szervező ülését, a melynek hivatása lesz a kongresszus egyetemes ülése által elfogadott városi program felett való döntés és ennek megvalósítására vonatkozó teendőkre a Polgárliga központi bizottságának megválasztása. Hogy a városi programot elsősorban a polgárság érdekeit szolgáló szervezetek tegyék magukévá és szervezkedjenek a Polgárligában tudatos és összhangzó társadalmi munkára, dr. Bárczy István azzal a kéréssel fordult Somogyi polgármesterihez, ihogy a városban levő. erre alkalmas szervezetek, ipari, kereskedelmi, orvosi, ügyvédi, mérnöki, tisztviselői egyesületek, társaskörök elnökségeivel lépjen érintkezésbe és hasson oda, hogy a Polgárligához való csatlakozás minél szélesebb körben megtörténjék. Véres zavargások Péfervárott. Kopeuhága, május 3. A legutóbbi pétervári zavargásokkal kapcsolatban utólag meg az a hir érkezett, hogy a katonák is részt vettek a zavargásban. Igy a pétervári helyőrség egy része nem akarta megfogadni a hadügyminisztériumnak azt a rendelkezését, hogy az egész helyőrségnek a harctérre kell mennie és nagyszabású tüntetést rendezett. A harctérre készülő katonák részére felhalmozott készletek közé bombákat dobtak és azoknak a tiszteknek egy részét, akik mérsékletre intették őket, megölték, vagy bántalmazták. A lakosság köreiben pánik támadt. Azt hitték, iiogy kitört az ellenforradalom. Az általános rémület csak akkor csillapult, amikor rendes katonaság jelent meg az utcákon és szétkergette a tüntetőket. 1 fBBII világítási berendezéseket megbízható és szakszerű llfllllL ESSMfc FOHVÓ UillUIIU S0MÍ MSUSí wlllMIlH D TELEF0N: 165-sz- ° A szegedi színház sorsa. (Saját tudósítónktól.) A pályázati hirdetmény szerint, amelyet a város hatósága közzétett, a színházra hirdetett pályázat május ötödikén jár le. Dr. Gadl Endre, tanácsos egyes pályázóknak azt a felvilágosítást adta, hogy a pályázati kérvények beadásának utolsó napja május négy- Azt hisszük, ez tévedés. A pályázati határidő má.ius 5-én déli 12 órakor jár le, a szinügvi bizottság tehát csak szombaton délután kerülhet abba a helyzetbe, hogy javaslatáról tanácskozhassál*. A pályázók száma csütörtök estig ötre emelkedett. Almássy Endrén. Bartos Gyulán és dr. Bródy Miklóson kiviil pályázik még Ballá Kálmán színigazgató és Kardos Ándor. a Magyar Színház tagja. Bartos Gyula pályázatában a következőket mondta: — Tiz éve vagyok a Nemzeti Színház tagja és ez idő alatt s külföldi utazásaimban felismertein és megismertem mindazokat az erőket es eszközöket, amelyeket Szeged város színpadja számára értékesíthetek. — Nem anyagi előnyökért jövök ide. Ha pozíciómat, mely nekem ,a Nemzeti Színháznál elegendő anyagi és erkölcsi biztosítékot nyújt, otthagyom, azért teszem, hogy itt szeretettel dolgozhassam és szülővárosomból irodalmi szinvorwht nmlréssi [Wziiötitot tfr remthessek. — Társulatomat ugy szervezem, hogy a klasszikus és operai müveket is a legjobb előadásban nyújthassam. — A színház életének kimagasló művészi eseményeit nemcsak a vendégszereplésekben látom, hanem saját erőjénél• és képességeinek munkájában. Az a fontos, hogy egy folytonos, soha meg nem szűnő igyekezet arra törekedjék, hogy a legtisztább művészi szempontok tekintetbe vételével jó együttest teremtsen. A színház iskola, amely megtanítja a szépet ismerni, szeretni, érezni és abban gyönyörködni és -szükséges, hogy szórakoztatása mellet a tiszta magyar beszéd példája és az ifjúság nemes nevelője legyen. — Ha ajánlatomat elfogadják, a szegedi színház művész-személyzetét már emberségből sem hagyom kenyér nélkül, s azt a művészi érdekeknek megfelelő erőkkel kiegészítem. A jövőt nem tudhatom, nem láthatom, nem Ígérhetem, de azt érzem, hogy lelkesedésemmel és buzgalmammal azon leszek, hogy Szeged város színpadjára büszke, lehessen. Csütörtöki számában közölte a Dél magyürország, hogy a közgyűlésnek a színházi szerződésre vonatkozó határozatát dr. Balassa Ármin törvényhatósági bizottsági tag megfölebbezte. A fölebbezés. amelyet még Lantos Béla, Franki Antal. Bokor Emil és Hoffmann Ignác irt alá. csütörtökön érkezett be a polgármesterhez és lényegileg a következőket tartalmazza: A felebbezők elismerik a közgyűlés által elfogadott módosítások célzatának helyességét, de ebben a formában nem tartják megfelelőnek. Az indokolás szerint a szerző' dés a kulturális követelménvek kielégítéséi oly szerződésszerű, tehát kikényszeríthető kötelességévé teszi az igazgatónak, .amely kötelehségszerü feladat teljesítése meghaladja a szerződéssel szabályozható jogviszonyok körét. A szerződés még abban az időben keletkezett, amikor a fővárosban csak két szinház állott fenn s amikor az azóta megnyilt sok szinház és kabaré még nem szivta magába teljesen a magyar szinészanyagot. Művészi előadásokat csak olvan színház tud nyújtani, melynek tagjai hosszabb időn át működnek egymás mellett. Ehhez pedig az igazgató személyének állandósága szükséges- A fővárosi ismert színészek nagy része valamikor Szegeden működött, de a budapesti színházak elvitték őket. E nagy kereslet ellen egyelőre ugy kell védekezni, hogy az igazgatóval szemben ne formulázzanak oly követeléseket, melyek teljesítése előreláthatólag alig elhárítható akadályokba ütközik. A másik védőeszköz lenne, ha az igazgató a jövedelmeinek emelkedésével olvan díjazásokban részesítené a tagjait, amelyekkel a fővárosi színházak csábításaitól megóvhatná őket. Ezután az operaelőadásokkal foglalkozik a fölebbezés. A kormányhatóságnak erre vonatkozó kívánsága szabatos meghatározás nélkül került a szerződés-be. Két-három opera előadása kimerítheti ugyan az előirt számot, de bizonyára sokan lesznek, akik nem elégesznek meg két opera előadásával. Nincs clyan színigazgató, aki operett-személyzet mellett operatársulatot is tud nemcsak fentartani, de szervezni is. A szerződés hetedik pontja kimondja a helyárak fölemelését, de egyben megszabja az operai szerepköröket is. Még a m. királyi operaiház sem tud teljes társulatot összehozni. Ott is. ha akár egy segédszereplő betegszik meg, kölcsönkért művészeket kell beállítani. Csak egy tenoristája van az operának, melv állandóan vendégművészekkel kénytelen töri tartani a műsort- A vidéken is alig található néhány színvonalon álló énekes, vagy énekesnő. Ezek alapján a fölebbezés azt következtetést vonja le, hogy a szerződés kifogásolt módosítása csak bonyodalmakra vezető kikötés. A helyárak fölemelése nem vonhatja maga után a szerződés kifogásolt kikötéseit. A helyárak fölemelését ' indokolttá teszi a normális viszonyok kielégítéséhez szükséges elsőrendű színtársulat szervezése és föntartása is. A sziulház mai látogatottsága a helyáremelésre irányadó nem lehet, mert a háború után ez ismét le fog szállni. Különösen az olcsóbb helyekre most leginkább olyanok járnak, akik a drágaság miatt a vendéglőkből és kávéházakból menekülnek a színházba, a normális viszonyok bekövetkeztével azonban visszatérnek régebbi életrendjükhöz. Ha már most a helyáremelések terhére a város évi 24.000 koronával terheli az igazgatóságot, másrészt -operai testület szervezését is kívánja, akkor az igazgatót éppen azokban az anyagi eszközökben bénítja meg, amelyek nélkül a szinház művészi személyzetének fejlesztését jóhiszeműen várni nem is lehetne. Sérelmes tehát a szerződésnek a 24.000 korona átruházására vonatkozó kikötése annál inkább, mert a Pester Lloyd-alap tekintélyes jövedelme is erre a célra áll rendelkezésre. Sérelmes továbbá az a kikötés, amely szerint a szini idény szeptember 1-től junius végéig tart. Május közepétől hanyatlik a szinház látogatottsága, uj darabok nem állnak rendelkezésre- A szerződés 13-jk pontjának az a kikötése, hogy az igazgató a tanács által kifogásolt tagot haladéktalanul köteles pótolni, szintén sérelmes, mert veszélyezteti a színtársulat szervezésének lehetőségét. Ez a kikötés beleütközik a szinügyi szabályrendelet 4-ik szakaszába, amely a művészeti kérdésekben való határozatot a bizottság részére tartja fönn. 'Mindaddig, amig a szinügvi bizottság hatásköre fennáll, a városi tanács a szinügyi bizottság hatáskörét nem gyakorolhatja és mert a szerződésnek panaszolt pontja szerint gyakorolhatná, ennélfogva a közgyűlési határozatnak idevonatkozó része is megsemmisítendő. Csütörtökön — tehát közvetlenül -a választás előtt — a szinügyi bizottság egy üres