Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-30 / 126. szám

Szeged, 1917. május 27. délmagyarorszag Közgyűlés a J{eresf(edő/( €gyesületében. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kereskedők, Egyesülete hétfőn délután tartotta rendes évi közgyűlését Wirnmer Fülöp elnök lésé vei. A népes közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a beterjesztett évi jelentést, amely a többi között a következőket mondja: — Szemben a ma Szegeden működő legtöbb egyesülettel a háború évei a mi számunkra a fokozott munka terhét jelentették. Szívesen és örömmel vállaltuk ezt a terhet, mert a ,munka, amelyet végeztünk, közérdekű bb volt, mint valaha, az eredmények, a mélyeket gyönge erőinkkel elérni sikerült, mindennél beszédesebben igazolták, hogy a társadalomnak 'a íkaszinö-jetlegü egyesülésékkel szemben, az olyan egyesületekre van sz: ksége, mint a miénk Ismeretes ::? az á'd tt!.u« 'rányzat, a mely a kereskedelemnek, ennek a fontos gazdasági tényezőnek életérdekei ellen tör. Itt Szgeden is éreztük annak az áramlatnak ,hullámverését, amely a tőlünk legtávolabb átló bajok kutíorrását is a mi soraink között kutatgatja. Köztudomásai, hogy a közélelmezést az ország sok városában kezdetben ngy magyarázták, hogy azzal nyakat lehet, sőt kell is tekerni a sok-évtizedes, bőséges tapasztalatokkal rendelkező, hatalmas tőkékkel dolgozó magyar kereskedelemnek. Mély elégtétellel állapitihatjnk meg, hogy azokban a városokban volt a legrosszabb a közélelmezés, amelyekben leginkább tudott hódítani ez a retrográd irányzat és mindaddig rossz is maradt, arnig a közönség ellátását uiból át nem engedték a legitim kereskedelemnek. Sokak vérmes reményét törte le az az elfogulatlan, ép érzékről, meg- és hozzáértésről tanúskodó állásfoglalás, mely az országos közélelmezés legfőbb intézője, báró Kiirthy Lajos részérő! megnyilvánult. Bizonyára még élénk emlékezetében van még t. tagjainknak az a rendelet, amél'vben a törvényes kereskedelem jogos érdekeinek védelmére kelt egyes városi hatóságokkal szemben, amelyek hivatásuk egyszerű és biztos útjáról letértek és működésűk sikertelenségét azzal óhajtották volna betetőzni, hogy :>. kereskedő-egzisztenciák egész sorát, ezeket a kitűnő és jólfizetö adóalanyokat tönkretegyék. A kereskedők mélv hálával és méltánylással gondolnak erre a megértésre, egy Budapestről kiindult mozgalom során gondoskodni kívánnak arról, hogv elismerésük és hálájuk megfelelő formában .báró Kürthy Lajos tudomására hozassék. Természetesen egyesületünk is kiveszi ebből a mozgalomból a részét. Itt kell még elismeréssel szólnunk^ arról, hogy Szegeden nem fordultak elő a más városokéhoz hasonló anomáliák, ami dr. Somogyi Szilveszter polgármester, de különösen Balogh Károly tanácsos érdeme, nem annyira velünk, mint a nagyközönséggel szemben. A tagok száma a háború ellenére gyarapodott, ugy ezt. mint a komoly egyesületi élet föllendülését örömmel állapítjuk meg. Az elmúlt esztendő munkásságának legáldásosabb eredménye voit. hogy a tagok régi hő vágyát sikerült megvalósítanunk: megalakítottuk 200.000 korona alaptőkével a Szeged: Kereskedők Egyesületének Bevásárlási Részvénytársaságát. A tagoknak, akik ezt a vállalatot életre hivták, kell tudniok legiobban, hogy rövid fennállása óta is megfelelt-e ,az uj vállalkozás a mai nehéz, időkben a hozzája fűzött várakozásoknak. Elismeréssel kell adóznunk e helven Gliick Lipótnak, aki az 1916 juliu-s 9-iki választmányi ülés elé terjesztett alapos indítványával a megalakulási munkálatokat megindította és mindazoknak, kik e munkák sikere érdekében iigybuzgón közreműködtek. a részvénytársaság megalakulását megelőzőleg az; egyesületnek Somogyi-utca 22 szám alatt éveken át bírt helységét felmondtak és május 1. óta egyesületünknek a részvénytársasággá! közös helyisége van. 1917 április 2!-én tartottuk az uj helyiségben az első választmányi iilést. Munkásságunk főcélja a kereskedelem érdekeinek védelme és a kereskedők helyzetének javítása volt. Elvi természetű megnyilatkozások és előterjesztések mellett ezért még a részvénytársaság megalakítását megelőzően arra törekedtünk, hogv tagjaink számára egyes a háborúban megnehezedett viszonyok közepette nehezen hozzáférhető közszükségleti cikkeket beszerezzünk, vagy azok beszerzését megkönnyítsük. Ebben a munkánkban az egyesületi forma, különösen pedig a tökehiány miatt leküzdhetetlen nehézségekkel kellett megküzdenünk. mégis sikerült beszereznünk például cukrot, gyufát. Emlékezetes ínég, hogy a pénzügyminiszter egy rendeletének félremagvarázása folytán a helybeli pénzügyigazgatóság a kereskedők tekintélyes részétől meg akarta vonni a dohánylkiárusitást. Még mielőtt az egész vonalon foganatosították volna ezt a téves rendelkezést, közbeléptünk, sikerült a pénzügyigazgatóságnál az intézkedések felfüggesztését kieszközölnünk, a pénzügyminiszterhez pedig alapos és részletes felterjesztéssel fordultunk annak érdekében, hogy a rendelet helyes értelmezésére utasítsa a, szegedi pénziigyigazgatóságot. Ennek az eljárásunknak sjkerét mi sem igazolja fényesebben, minthogy a Tisza La.ios-köruton belül lévő kereskedők kivételével valannenynyien kapnak ma is dohányárut zavartalanul és talán a réginél igazságosabb alapon. Kezdeményezésünkre az ármegállapitó bizottságba tagokul nevezte ki Somogyi Szilveszter polgármester ur Kroó Adott, Szécsi Izsó és Tóth József tagtársainkat. A záróra rendezése alkalmával sürgönnyel fordultunk Sándor János belügyminiszterihez és amikor a miniszteri rendelet korlátozta a szegedi hetipiacok számát is. mi is azok között voltunk, akik az előbbi állapot visszaállítását kérelmezték. • f A zárszámadás és az évi mérleg előterjesztése után a tisztikarnak a felmentvényt megadták. Elhatározta ez után a közgyűlés, hogy csatlakozik a Szegedi Kereskedők Egyesülete ahhoz a Budapestről kiindult rüozgalomhoz, amely méltó módon akarja kifejezésre juttatni -a magyar kereskedővilág háláját azért a rendeletért, amelyben a legitim kereskedelem jogos érdekeit védelmezte tmeg báró Kiirthy Lajos. Vulihora István elnök javaslatára megválasztották a tisztikart, amelynek ui tagjai a következők: Herczegh István jegyző, Szécsi Izsó pénztáros és Geiszler Jenő háznagy. Kroó Adolfot, Paul Adolfot és Szécsi Izsót megválasztották tiszteletbeli alelnöknek, végül a következő sürgönyt küldték báró Kürthy Lajosnak: (Nagyméltóságú báró Kürthy Lajos ur, Budapest, Közélemezéisi Hivatal. A Szegedi Kereskedők egyesülete ma tartott közgyűlésén hálásan emlékezett meg Nagy méltóságodnak arról a védelméről, amelyben egyes hatósági túlkapásokkal szemben a legitim kereskedelmet részesítette. Közgyűlésünk egyhangú és lelkes határozatából tiszteletteljesen tolmácsoljuk ezért egyesületünk háláját és köszönetét. Meg kél] említenünk, hogy elhatározásunknál kizárólag elvi szempontok vezettek, inert a jólmüködő szegedi közélelmezés forgalmát a legitim kereskedelem utján bonyolította le. Az osztrák szocialisták tanácskozása Stockholmban. Stockholm, május 29. Az ,rAz Est"-nek jelentik: Az ausztriai kiküldöttek pénteken és szombaton előbb egymás között tárgyaltak, hogy egységes álláspontot képviselhessenek a holland-skandináv bizottság előtt, majd magával a bizottsággal tanácskoztak". Az ausztriai delegáció tagjai: Seitz, Renner, Ellenbogen és Adler Viktor az ausztriai néniét szocialisták megbízásából, Stein és Burián Csehország kiküldöttei, Diamand pedig Galícia szocialistáinak meghízottja; két boszniai is volt az osztrákok között, de ezek hazautaztak, mert a kérdések egész sorozata felől nem voltak tájékozva, tehát jónak látták otthon előbb pártfeleikkel tisztázni ezeket a kérdéseket. A holland-skandináv bizottság előtt a tárgyalás tudvalevőleg oly módon történik, hogy a bizottság kérdőívet állított össze stereotip kérdésekből, amelyek az európai helyzetre vonatkoznak. Az ausztriai megbízottak e kérdések legnagyobb részében két napos tanácskozás után meglehetősen egységes állásfoglalást értek el, más kérdésekben azonban eltértek véleményeik, igy nevezetesen a 1 eugye 1-kérdésben. Ami E!zás2-Lotharingiát illeti, egyértelmiileg azt a felfogást vallották az 'osztrák delegátusok, hogy lehet szó esetleges határkiigazitásról Franciaország javára, de nagyjában Elzász-Lotharingiának német területnek kel! maradnia, talán olyanformán, hogy belőle német birodalmi szövetségi állam alakuljon. Ez az álláspont körülbelül megegyezik Scheidemannéval. A bizottsággal való tárgyalások Során az ausztriai kiküldöttek határozottan elleneztek minden hódítást Ausztria részéről, de egyúttal tiltakoztak az ellen is, hogy csak szó is lehessen olyan teriiletátengedésrői, amely Ausztria rovására Olaszországot növelné. Két napig tartott az osztrák delegáció és a holland-skandináv bizottság tárgyalása, azután az osztrák kiküldötek dr. Adler kivételével hazautaztak. Dr. Adler részt akar venni a bizottság folytatólagos munkájában. Ezekről a tanácskozásokról a holiand-skandináv bizottság hivatalos jelentést még nem adott ki. Angol századok veresége a Vardarnál. BERLIN, május 29. A nagy főhadiszállás jelenti: Macedón arcvonal. A Csertia-hajlásban feléledt a tűztevékenység. A Vardar nyugati partján bolgár előőrsök több angol századot visszavertek. LUDENDORFF, eísö föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! BUDAPEST, május 29. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. •humiinniiuninnnmmmuihnmimii legyezzünk hadikölcsönt!