Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-01 / 103. szám

Szeged, 1917. május 1. DÉLMAGY A R ORSZÁ G Mikor lesz vége a háborúnak. Jóslások a bibliából a reformátusok szegedi közgyűlése alkalmából. — (Saját tudósítónktól.) A református egyház múlt heti .közgyűlése után a Hági különtermébe gyülekeztek az egyháafiak és a tiszteletükre meghívott vendégek. így szokás ez minden 'jóravaló magyar városban, hadd (vigyenek kellemes emléket is magukkal az összesereglett vidékiek, amit a fehér asztalnál szívnak magukba-a .társalgás során. Szegedem is ±ol kellett részükre szolgáltatni a speeziális szögedi kosztot: a paprikás meg a sült halat és a turóscsnszát. A vacsora ntán annak rendje szerint csoportokba verődték a nagy tiszteletű urak, -vegyest a szegediekkel és megindult a terefere. A szópszinii buckái is segített itt-ott lendíteni a .beszéden. Természetesen a főténia a háború volt. Ki ne terelné most erre a heszédetymikor minden háznál vérzenek a szivek s a gondolatok állandóan künn röpdösnek a Inarctereken. A mi különvált társaságunkban elsőbb is a legújabb irodalmi esemény került szóba — Szabolcsba Mihálynak hatalmas lendületű, ragyogó Aranyverse, melyet a költő esemélyképpén a közgyűlés alkalmával mutatott be óriás tapsviharral honorálva. Litterátus emberek között az első szó az irodalomé, most is/'z volt tehát, ami érthető is. Csak ezután tértek át az emberek a háborúra. j Egy pirospozsgás, vastagnyaku kálvinista, aki ottlion üres óráiban a Tisza szelíd folyását szokta nézegetni a parmenti füzesek közti sétáiban, ezt a kérdést vetette föl hallgatói előtt: — Tudják-e az urak, mikor lesz vége a háborúnak? A három év alatt felizgult idegek a tekintetekben fejezték ki a kíváncsiságot — össbevillantak a szemek... Annyira hozzászoktattak bennünket az istenkísértés hosszú ideje alatt a különféle jóslások a hiivésihez meg' a kételkedéshez, hogy el fásultságunkban is felgerjed bennünk szinte önkénytelenül a kíváncsiság: vájjon mi lehet ez az ujabb kombináció... Volt, aki naivan mosolygott, volt, aki választ adott nyomban a kérdésre. — Három év múlva! Ohó!... Addig- éhen vesz el a világ... — Igen, igen ... Tudományos alapon van khnutava, hogy a kellőképpen nem trágyázott föld termőképessége annyira csökken, hogy egy évnél tovább nem bírja ellátni élelemmel az embereket. — Hát kérem, — vágott a beszédbe a uagytiszteletes «— a háború jövő év február havában fog befejeződni... Akkori Itfsz béke! — Honná tudja ezt jó uram? — kérdezték többen. — A szent bibliából. Összenéztünk... Keni rossz, ez a saját mesterségéből állítja fel a legújabb jóslatot!... — A biblia megmondta ezt a nagy világfelfordulást, megmondta a részleteket, amelyek mind beteljesedtek és megmondja a végét is. Érdekessé vált a beszéd, valamennyien élénken kezdtünk figyelni. — Szent Jánosnak — folytatta — mennyei jelentésekről szóló XIII. részének 1. pontjában ez vagyon megírva: „És Játék egy fenevadat feljönni a tengerbőt, melynek valdnak hét fejéj és Hz szmiMi. És az ö szarvain ifaUmafk Hz korwiák... És az ö fején a káromlásnak feje!*' Aztán megmagyarázta: — A fenevad a háború, mely a tengődhez való jog kérdéséből szakadt az emberiségre. Az angol és a német kenyérkérdése lett ez immár. A fenevad szarvain tiz koronák vaunak. És pedig: magyar, német, bolgár, török — angol, belga, román, olasz, szerb és montenegró. A francia nem királyság, köztársaság, itt nincs korona. Mikor pedig a tizenegyedik korona: a román beavatkozott a háborúba, az orosz korona megsemmisült, tehát ismét csak tizen valának a fenevad szarvain a koronák. — Ezt egyébként János jelenése XVII. rész 12-ik pontjában nyilvánvalóan ki is fejezi a szent biblia. Azt mondván: „A tiz szarvak pedig, melyek tóték, tiz f.irólgok, kik még birbd]aJmat nem vettek, de vésznek, Indiáimat mint khi\ályak efgg ófybqn a fenevaddal." — A XIII. rész 16. pontja pedig imigyen szól: És ezt is mivel i, hogy mífidének, W/ágy ok, gazdagok és szegények, \s<iabadosok és szolgák az ö jobb kezükön vágy az ő homlokakon mégbélyegezúessiénék." Ebez pedig így szólott a magyarázat: — Szegénynek, gazdagnak, urnák, szolgának be kellett ugy-e bár vonulni és vagy fegyverrel a jobb kezében vagy elmével a homlok mögött kell a fenevaddal harcban állani. Mikor az érdeklődés tetőpontra emelkedett, a következő folytatással szolgált a nagytiszt eletes: — Ugyanennek a Résznek 17-ik pontja pedig megmondja, amit mindenikünk tud és érez. Mondván: És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, h'\né:tn csak aki vágyon a fénevad bélyege, ágffy neve, vagy nevén/ek számai — Nos? — mutatott a barna kenyérszelvényre ;— elhol van ni. Befejezőül pedig eképpen idézett a kedves, öreg lelkipásztor: — Az 5-ik pont mondja meg a háború befejezését. És adaték neki //fagy dolgokm^k és káromkodásokf\ak szóló szája és adfáíék neki íkalOálom, hogy cselákryljék négfyve/nkét hónapig. — Tessék kiszámítani... Mikor lesz negyvenkét hónapi... Január végén, nemde? És mosolygott... Azután szelíden hozzátette: — Nem vagyok Thébes asszony utóda. Összenéztünk. Nem rvolt senkinek válasza, kikí a maga gondolatát kergette a fejében, mely végre ide jutott el: — Quid facianms! Keller Ármin ir®rSetés Szeged, Széchenyi-tér 8. Telefon 363. irógépszalag-szénpapir (carbon) és használ Írógépek állandóan raktáron. Vidéki rendelé sek aznap intéztetnek el. Telefonhívásra azonnal jövők. A francia szocialisták nem vesznek részt a stockholmi kongresszuson. — Nem akarják támogatni a különbékére irányuló törekvéseket — Genf, április 30. A francia szocialista párt állandó kormányzó bizottsága tárgyalta a hollífndi szocialista delegációnak a stockholmi nemzetközi kongresszusra szóló meghívását. A bizottság kimondotta, hogy a hollandi delegációnak semmi joga sincs ahhoz, hogy az Internacionale nevében járjon el vagy beszéljen. A nemzetközi viszonyok ujrafelvétele csak döntő tettek után mérlegelhető. A stockholmi konferencia azzal a veszedelemmel járhatna, hogy a külön békére irányuló törekvéseket támogatná. Miután a francia szocialista párt ilyen terveket most nem támogathat, egyetlen egy tagja sem fog megbízást kapni a stockholmi konferenciára. Genf, április 30. A francia szocialista párt kormányzó bizottsága 13 szóval 11 ellen fogadta el azt a határozati javaslatot, amelyben Huysmansnak válaszolnak a nemzetközi kongresszsura szóló meghívásra. A válaszban a meghívást elutasítják. A Huysmanshoz intézett levél többek között a következőket mondja: — Megállapítjuk, liogy a hollandok felhatalmazás nélkül hivták össze a konferenciát, mert előbb egy pártot serri kérdeztek meg és igy azok a személyek, akik Stockholmba utaznak, nem elégségesek arra, hogy a hozandó határozatoknak tekintélyt adjanak. Ezenkívül a konferenciának nincs is programja, amit annál inkább el kell Ítélni, mert az összehívást Németországban és a monarchiában olyan agitáció előzte meg, amely ez országok szocialistáit az agreszsziv politika bűnrészeseivé tette. Scheidetnannak és elvtársainak a nemzetközi konferenciája csak gyengítené a helyreállított nemzetköziség életképességét és elvhüségt, A francia főparancsnokot elmozdították állásából. Lugano, április 30- Nivelle tábornokot, a francia hadsereg főparancsnokát a legutóbbi francia offenzíva eredménytelensége miatt elmozdították állásából. Nivelle* elmozdítása megbízható jelentések szerint Anglia kívánságára történt. Utódává Castelnau tábornokot nevezték ki. Francia jelentés az offenzíva eredményéről. Genf, április 30. A francia vezérkar április 28-ifci! jelentése többek között a következőket mondja: A legutolsó jelentések szerint az április' 16-án kezdődött csatában a francia csapatok összesen 175 ágyút. 412 gépfegyvert és 119 lövészárokágyut zsákmányoltak és öszszesen 20.780 foglyot ejtettek.