Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-23 / 121. szám

5 fesged, 1917. május 23 _______ DÉLMAG YARORSZAG J/T háborús J/ürnbergberj. Vassínek kígyóznak végig a külsejére teljesen .középkori Nürnberg utcáin és régi stiltí, vagy legalább régi stílben épült Házai között villamos kocsik futkároznak. Vájjon csodálkozrtak-e ezen a régi házak, melyek falaik között látták Haris Saohsot. korának népszerű költőjét, a magyar származású Dürer Albrecihtet, a világhírű festőt. VIschert, a szobrászat és éroöntés nagymesterét, Kralft Ádámot és még sok más német hirességet? A középkornak ez az ölelkezése a legújabb korral valami rendkívüli érdekességet kölcsönöz az amugyis szerfölött érdekes, igazi német tipusu városnak. Külsején alig látszik meg a háború hatása. De ha benézünk műhelyeibe és gyáraiba, ránk ásít a 'háború. A noriinibergi kézimüárukról világszerte híres város Németország egyik legjelentősebb ipari városa és .ennek megfelelően fejlett a kereskedelme is. — békében. A nyersanyagok terén észlelhető hiány, vagy a nyersanyagoknak más és foltosabb, a háború céljaira való szükségessége egyes nürnbergi iparágakat teljesen megbénított. A híres nürnbergi mézeskalácsot hiába keressük Me.tzger és más neves mézeskalácssütők kirakataiban.. Ami keveset gyártanak, az nem a kirakatba .kerül, hanem a gyéren osztogatott mézeskalács-jegyekre azonnal kiadják. Nem csoda, ha ilyen kevés a mézeskalács, a liszt kenyérre kell, cukor pedig a kávéba és teába sem igen kerül. A mézeskalács fényűzése tehát csak a legkorlátoltabb mértékben engedhető meg. A háború előtt pedig a nürnbergi mézeskalács elsőrendű kiviteli cikk volt. Különösen Angliába vittek ki sokat, az ott lakó —- németeknek. Az angolok sohasem (rajongtak érte. A nürnbergi ipar kivitelének a négyötöde azonban a fémárujátékokból került ki. Mintegy kétszáz kisebb-nagyobb gyár foglalkozott fémárujátékok és mindenekelőtt játék-oinkatonák előállításával. Ezeknek az anyaga azonban mos! nem játékszerek, hanem emberölő eszközök előállítására keli, amint úgyszólván az egész világnak most nem cin-, hanem húsból és vérből való 'katonákra van szüksége. Hiszen annyi törik el belőlük, minduntalan kell az uiabb és ujabb pótlás. Dehát maradjunk a cinkatonáknál és ne elmélkedjünk az élő katonákról. Nem okos dolog a sebekben vájkálni. Főleg az északi országok gyermekeinek szállították a nürnbergi cinik a topákat. S ez természetes is. A déli országok gyermekei nincsenek annyira a gyermekszobáihoz kötve, nem csoda, ha a szabad természetben másféle játékokat űznek, mint az északiak. AmeHka félmillió embert küld ősszel a nyugati frontra. Rotterdam, május 22. A Daily Tel cgraph jelenti Newyorkból: Amerikai csapatok még a nyár vége előtt részt vesznek a franciaországi harcokban. Pershirtg tábornok, aki ya mexikói hadjárat vezére volt, kel át az Óceánon az Egyesült-Államok reguláris csapataival, hogy megmutassa a világnak, hogy az amerikaiak komolyan akarnak harcolni. Pershing kiküldetése Joffre erőteljes sürgetésére történt. Az újonnan alakuló „nagy" hadsereg első ötszázezer emberét csak szeptemberben fogják behívni, mert nincs -még meg a kellő felszerelés. Ezt az intézkedést nagyon elítélik, és azt árják a lapok, hogy képezzék ki a katonákat egyelőre uniformis nélkül, de nem szabtad vesztegetni az időt. Mielőtt De a nürnbergi cinkatonák sok felnőttnek az érdeklődését . is lekötötték. Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac nagynevű szerzője például a boldog időiben minden újfajta nürnbergi cin katonából küldetett magának. Vájjon mit csinál most velük? Egymás ellen vonultatja őket és játszik velük mint a Sasfiók az ő játékkatonáival? Vagy nem lehet a cinkatonákat egymással összeveszítem, miután valamennyien német kéz alkotásai? A cinkatonák vájjon nem tudnak egymásra haragudni? Vagy nem tudnak már egymásra haragudni a húsból és vérből való katonák sem?! Cédrusfa hiányában részben teljesen megszűnt, részben tetemesen redukálódott a jobbfajta irónkivitel is és sok-sok téren szenved a nürnbergi ipar és vele kapcsolatban a ker ;s,kWftl.em is. A hadiiparra átalakított és bérenlecheutett gyárakban feltűnik az általában hu .arco.ru és női munkások mellett a sok hadirokkant, akik e gyárakban tisztes kenyérhez jutottak. Békeidőben Nürnbergnek igen tekintélyes az idegenforgalma. A világ minden tájáról (keresik fel ezt .a stílusosan német várost. Egyrészt műemlékeiért, másrészt kereskedeletne és ipara miatt. Az európai idegenekről nem szólva, a Nürnbergben éverikint megfordult amerikaiak átlagos száma: tizezer. A világháború kitörésekor is százötven amerikai állampolgár tartózkodód Nürnbergben. Eltekintve attól a nagy anyagi haszontól, mely a nagy idegenforgalom természetszerű velejárója, egyénileg főleg a nagyszámú idegenvezetőket érinti súlyosan az idegenforgalom' megszűnése. S mert most itt csaknem oly ritka az idegen, mint a fehér holló, valósággal el kell hessegetni az idegenvezetőket, mert — ami Németországban elég szokatlan — meglehetősen tolakodóak. — Kérem Nürnberg igazán érdekes és intim vészeit csakis én tudóin megmutatni, —- rendesen evvel a bevezetéssel remélnek idegent fogni. Üresen és árván áll Nürnberg nagy időinek emlékekkel .beszédes tanúja és nagy embereinek intim tanyája, ,a kis Bratvursíglöékle is. Amikor beléptünk és a vendéglősnétől tréfásan bretvvurstot kértem, ő is tréfára fogta a dolgot és .tálcán — képeslapot hozott, mely a háború előtti Nürnberg, illetve Bratwurstglöckle hires specialitását, a nürnbergi kolbászt ábrázolta. Kolbász helyett azonban kaptunk bőrszerű, rágós sajtot, az egyetlen adag sajtot, amelyet nagy Németországban jegy nélkül kaptunk, Striegl F. József. az általános véderőikötelez-e11ség életbeléptetésével megpróbálkoznak, kísérletet tesznek az önkéntes rendszerrel. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, mójue 22. A főhadiszállás közli május 21-én: Kaukázusi front: A balszárnyon a Szokásos hatástalan tüzérségi tűz. Mersinának az ellenség által történt lövetésénél a nagy angol olajgyáron kivül, niely elpusztult, épületekben kár nem esett. A lázadók, lelkiismeretlen, pénzért vásárolható árulóktól vezettetve, megengedték az angoloknak, hogy Hedsasz szent földjére lépjenek, amelyet eddig sohasem szentségtelemtett meg idegen ember jelenléte. Ezeknek a lázadóknak a Hedsasz-vasut ellen intézett összes támadásait mindannyiszor a támadók nagy veszteségeivel visszavertük. (M. T. 1.) HÍREK ocoo Meghalt egy vak . , . Annyian haltak meg napjainkban, hogy számon sem tudjuk tartani. .Minden ut ma a temetőbe vezet. Ott. talál enyhet, pihenést a drága halott, ott nyugszik meg az élő. A szomorú menetek szakadatlan láncolata botorkál a végicél felé, — a temetőbe. Itt-ott túlharsogja a gyászba borultak hangos zokogását a katona-zenekar erős hangja. Hőst temetnek, ki hazájáért áldozta drága életét. Bánattól megtört özvegy kiséri a koporsót, siró árvák kapaszkodnak az amúgy is roskadozó özvegybe; az élet nehézségeitől megroppant szülők siratják fiaikat. .Egy váron apraja-nagyja kiséri utolsó útjára nagy halottját. 'Majd egy zajjal lezárt csendes koporsót szállít a temetkezési vállalat embere, melyet .senkii sem kisér. Szomorú, nagyon szomorú képel: ezek. És felhangzik az ének: Mért oly borús, oly néma e sereg? . . . Temetnek a vltozatossg .kedvéért egy vakot is. Szegény szülők gyermeke. Messze laknak a szülők, kik a mai nehéz közlekedési viszonyok mellett el sem jöhettek, hogy kedves gyermekük végtisztességtételén részt vehessenek. A megszokott szomorú menetekből egyszerűségénél és megható voltánál fogva biri e menet. Csak a sorstársak kísérik, arcukról eltűnt a pir, lehunyt szemeik, melyeknek még a ifény is árt, esak "könnyeket, igaz, bánatos könnyeket pergetnek alá. É» ez az egyedüli, mit sorstársuknak adhatnak. És az ének újból szól: Mert o sötét koporsó fekszik itt, ^Sötét koporsóban Ikedves halott . . . És akik találkoznak e szomorú menettel, kíváncsi arccal kérdik: Kit temetnek? —Egy vakot — mondja a szíves felvilágosító — jól járt szegény! Egyébként tényleg nem történt .semmi: remeinek .egy vakot . . . Koma József. •— Puhallo vezérezredes — báró. Brlogi Puhallo Pál vezérezredesnieik, mint a hivatalos lap keddi száma közli, a király a magyar bárói méltóságot adományozta. — Kiamm ezredes magyar nemességet kapott, A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a király Klamm János ezredesnek, a szegedi .császári és királyi hadkiegészítő kerület parancsnokának, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet díjmentesen adományozta. — Dr. Hénap Tamás kitüntetése. A király mint a hivatalos lap keddi száma közli, dr. Hénap Tamásnak, a magyar kegyestanitórend főnökének, az ifjúság nevelése és a közoktatásügy téren szerzett érdemei el isme rése ül a III. osztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozta. — A Maros szabályozása. Ismeretes, hogy a Lloyd kereskedelmi bizottságának kezdeményezésére a Maros szabályozásának nagy horderejű kérdése ismét napirendre került. Az Aczél Géza agilis vezetésével működő bizottság legutóbbi ülésén a város hatóságának hozzájárulásával elhatározta, hogy az érdekelt törvényhatóságok bevonásával széleskörű mozgalmat kezdeményez a Maros szabályozása érdekében. A mozgalom első nagy etapja junius 17-én lelsz Szegeden, amikor ' i.ísiMíMtuiníMMiieaMs'MM ««Ha«taae*«a*aaaaaaaaaa»aa«a«aa«a»«x*»*iiia«»ii»SBai!is«,9a*ai»A.»'-»