Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-23 / 121. szám

fcjteesyd, 191". május 23. bfclmagya r ország LE 6 UJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: Tengeralattjáróink ujabban az Atlanti-oceánop 18.000 bruttó regisztertotifiataríialmii hajót, sülyesztettek el. GENF: A Secolo jelenti, hogy az Isonzó mentén az ellenség erőfeszítése hallatlanul nagy. Az óriási ellenállás tanúsítja, hogy a központi hatalmaknak az olasz fronton nincs mitől tartani. STOCKHOLM: A békekongresszus esélyei lényegesen jobbra .fordultaik. Az előkészítő bizottság arról kapott értesítést, hogy az angol és francia szocialisták is eljönnek a kongresszusra. Egy párisi távirat hírül adja, hogy a francia szocialista többség ós kisebbség között tárgyalások indultak meg, amelyek kedvezően folynak a konferencián való részvéteire vonatkozóan. Stockholmban ura volt az első ülés a konferencia előkészítő bizottsága és a bolgár szocialisták között. A bolgár delegáltak vezetői kijelentették, hogy a bolgárok is ellenzik az auneksziót. Árra a kérdésre, hogy mi lenne a Dobrudzsával és Macedóniával, kijelentették, hogy ennek a követeléséhez ragaszkodnak, de ez nem jelent ansreksziót, mert csak olyan földet akarnak, amely ügyié böígár. Cik olyan békét kívánnak, ahol egyik faj .sem kerül más fenfeaífóság alá és megszüntetni akarják a nagyhatalmak befolyását a balkán-államokra. STOCKHOLM: Több tábornok és volt miniszter Moszkvában konferenciát tartott, amelyen elhatározták, hogy Moszkvában külön kormányt állítanak fel, amely átvenné az egész ország kormányzását. LONDON: A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárról: Skobelev kijelentette, hogy a háború befejezése érdekében kész a munkástanács nemcsak a német kormányt támogató Sűheidemamial tanácskozni, hanem az ördöggel és annak nagyanyjával is. GENF: A Petit .Journal jelenti: Czernin külügyminiszternek a német nagyfőhadiszálláson a kancellárral folytatott tanácskozásának szenzációs eredménye lesz. PÉTERVÁR: Kerenszky hadügyminiszter Finnországiba utazott, onnan a frontra, illetve a nagyfőhadiszállásra megy. BÉCS: Gróf Tarnovszky Ádám a volt washingtoni nagykövet 144 tagu kíséretével holnap Bécsbe érkezik. Terjed az angol munkássztrájk. Berlin, május 22. Az angol immkássaírájk egyre terjed és nagy elkeseredést szült, hogy a kormány erőszakhoz folyamodott és a sztrájk vezetőit letartóztatta. — Lloyd George kísérleteket tett, hogy helyreállítsa a békét, de kísérletei nem sikerültek. A munkások nem hisznek a kormány régebbi igézeteinek, amelyeket a munkásokra vonatkozólag tett és rólö, hogy a sztrájk más. szakmákra is kiterjed. Azt hiszik, hogy a kormány .elrendeli a kötelező' nemzeti Szolgálatot. Közei 10 000 munkást helyezeti el a szegedi munkaközvetítő hivatal. (Saját tudósüónktól.) Szeged város munkaközvetítő bizottsága dr. Szalay József főkapitány elnöklésével kedden délután 5 órakor tartotta évi közgyűlését a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. Harmadik esztendeje, hogy a bizottság megkezdte működését és mint a jelentésből látjuk, e há rom óv a1 latt értékes, eredményes munkát végzett. A munkaközvetítő hivatal elnöke dr. Szalay József főkapitány és az iroda vezetője Vásárhelyi Juliska, akik ezt az intézményt mintaszerűvé fejlesztették. Az elnök a közgyűlést délután öt órakor nyitotta meg. A harmadik háborús esztendőben működik — úgymond — a szegedi munkaközvetítő bizottság, melynek működését nem kívánja hosszasan vázolni, de bizonyos dolgokat fölemiit. A munkaközvetítő hivatal a háború folytán a maga rendes medréből kilépett és a rokkantak, majd a jövő generáció megmentése szempontjából tanoncközvetitéssel is foglalkozott. Munkáját azonban e hármas tevékenység sem merítette ki. Foglalkozott még a rokkantak speciális ügyeivel és ideiglenesen kezeli a hadigondozó szerv ügyeit. A másik dolog, melyre felhívja a figyelmet, az, hogy Magyarországon a munkaközvetítés törvényileg megvolt már, de nem ilyen rendszeresen és nem szüntette meg azt az anomáliát, hogy az egyik vidéken niunkáshiány volt, a másikon meg imtnkásböség. Ezt az államnak rendezni kellett. Utal a munkaközvetítők államosítására, ami Szegeden már annyira készen van, hogy csak a firmát kell átfesteni. A munkaközvetítő iroda működését ugy a munkások, mint a munkaadók rokonszenvükkel kisérték. Köszönetet mond a sajtó és a kereskedelmi és iparkamara hathatós támogatásáért és a közgyűlést megnyitja. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Vásárhelyi Júlia olvasta fel a rnunikaközvetitö évi jelentését, mely szerint a hivatal törekvése arra irányúit, hogy szigorúan pártatlan működésével mift'él több munkanapot biztosítson a nemzeti termelés és a munkástársadalom javára. Munkaközvetítési elve volt: a munkások szociális szempontjainak figyelembe vétele, a munkaadók gazdasági érdekeinek a legkisebb sérelme nélkül. A bürokrata formákat igyekezett elkerülni. Igyekezett továbbá a szakmunkásokat tanult iparukban vagy rokoniparágban elhelyezni, irányadó szempont volt: minden munkakeresőt képzettségének és egyéni hajlamainak megfelelő munkakörbe állítani. Működése iránt ilyen módon sikerült rokonszenvet biztosítani a különféle érdekképviseletek körében, amiről bizonyságot tesz az a körülmény is. hogy hivatalunkat szegedi, környékbeli, sőt budapesti munkaadók és munkások egyaránt szívesen és gyakran keresték meg. Eljárását teljes .mértékben igazolta a Budapesten múlt év május havában tartott informatív jellegű országos munkaközvetítési ankéten elért "sikere, amikor az elnöklő Vargha Gvula kereskedelemügyi államtitkár e miikdést nyílt dicséretben részesítette. Általános közvetítési tevékenység. Jelenti, hogy a múlt évben a különböző évfolyambeli népfölkelők bevonulása következtében, az előző évekhez képest, — természetszerűen — kisebb számban jelentkeztek férfi munkakeresők egyaránt az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és képes'itetlen munkások köréből. Az elmúlt évben a hivatalban jelentkezett 2459 minikakereső, akik közül elhelyezést kapott 1924 egyén. Ugyanezen idő alatt 3650 munkaalkalom bejelentés érkezett. A munka keresőkből 269 volt szakképzett ipari munkás, A kereskedelmi irodai és üzleti alkalmazottak leginkább a nők soraiból kerültek' ki. A női munka terén levő munkanélküliség a tanulatlanok munkanélküliségének a jellegét viselte magán, mert a kellően képzett irodai tisztviselőnők, gyakorlott pénzn tári és üzleti alkalmazottak állandóan kaptak alkalmazást. A képzetlen nőm im kakeresőknél a varrási munka vájt be leginkább. Az otthoni munkásnők körében a téli hónapokban jelentékeny volt a munkanélküliség, mivel .nyersanyag hiányában az otthoni munkásokat foglalkoztató üzemek' redukált személyzettel működtek. Vidéki munkára leginkább földmunkásokat és napszámosokat közvetített. Tanoncközvetités. A gyermekmunkát kapcsolatba igyekezett hozni a pályaválasztással. A háborúban Szegeden is igen nagy arányokban terjedt el a gyermekmunka. A hivatal olyan helyre nem közvetít gyermeket vagy fiatalkorút, akol a gyermek etikai és fizikai fejlődésbeli lehetőségeit veszélyeztetve látja, A íanoneközvetitést lelkiismeretesen kezelte, tudatában annak, hogy a gyermek sorsa, jövője és egyéni boldogulása függ a szerencsésen vagy rosszul megválasztott életpályától. A tanoncok egyéni kívánságaikat és hajlamaikat mindig figyelembe vette, a testi fejlettség, a fizikai alkalmasság szempontjából dr. Hollós József városi közkórházi főorvos mindért gyermeket megvizsgált. Ötvennégy tanonc jelentkezett a hivatalban. akik közül elhelyezést nyert 19. Ugyanezen időben 63 tanoncmun'kaalkaloml bejelentés történt. Az elhelyezett tanoncolé I ellenőrzését a fiatalkorúak szegedi felügyelő hatósága vállalta el. Az erdélyi menekültek elhelyezése. Szeptemberben, a román betörés alkalmával Szegedre telepitett erdélyrészi menekültek rn un kába-helyezését az általános munkaközvetítési politika irányelveinek meg; felelően végezte, figyelt arra, hogy a szorult helyzetben levő menekülteket megvédje alt esetleges mnukauzsorától. A Szegeden elhelyezett 3000 erdélyrészi menekült közül 213 egyén jelentkezett a hivatalban. A rokkant katonák m 11nka köz vetítése. A hivatal 1916. január 11-ike óta közvetít munkát a hadsereg kötelékéből elbocsátott óe ideiglenesen szabadságolt vagy intézet állománybeli csonka, béna és belbeteg katonák számára és arra törekedett, hogy a rokkantak gazdasági és szociális jövőjét, minél előnyösebben és gazdaságosabban biztosit sa. Minden rokkant katonát lehetőleg olyan munkakörbe' állított, amelyben teljes értékül munkát fejthet ki, fokozott mértékben ügyelt a szakszerű munkaközvetítés elveire, szolgai, portási, őri, házmesteri, egyéb improduktív! jellegű munkakörökbe csak a súlyosan sérülteket az egyéb munkára alkalmatlanokat helyezte el. A rokkant kaíanák munkabérviszonyainak és nmnkafettételeinek megállapításánál törekvése volt. hogy az épteslii