Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1917-05-22 / 119. szám
12 dÉL-magyarország Szeged, 1917. május 4. Szeged a városok kongresszusán. <Saját tadósitánkiél.) Ismeretes a lapok közléseiből, hogy a városok kongresszusának 18-rkí ülésén a Polgárliga program alpontjainak tárgyalásánál Szeged képviseletében Wirnmer Fülöp vezérigazgató szólalt fel. A felszólalást a topok különböző képen és leg többnyi re tévesen hozták. Szükségesnek láttuk a szegedi közönség 'helyes informálását arról, hogv mit mondott Wirnmer. ép azért hozzá fordultunk, aki a következőkben volt szíves felszólalását ismertetni: A magyar városok országos kongreszszusa által felvetett azt uz eszmét, hogy hazánk városainak lakossága tömörüljön egy oly egységbe, amely hazánk ezen tulajdonkénem „polgárságát" oly célból egyesíti, hogy e polgárság érdekelt az egész vonalon — elsősorban gazdaságilag és ennek elérésért1 politikailag is — hatásosan és eredményesen védje, kétségtelenül mindnyájan üdvözöljük, .az annak előkészítésével vállalt munkát a vezetőségnek hálásan köszönjük és az eszméhez való csatlakozást a magam részéről 'szívesen és készséggel bejelentem, annál is inkább, mivel annak szükségességéről meg vagyok győződve. Hisz kétségbevonhatatlan tény az, hogy évek és évtizedek óta kormányaink minden ténykedése — ha nemin akarom mondani, hogy a városi polgárság érdi'-keinek ellenére történt, de kétségtelenül ezen érdekek mellőzésével, különösen az úgynevezett történelmi osztály és a mezőgazdasággal foglalkozók előnyére. Ha a városi polgárság tömörülésének eszméjét igy helyesnek és megvalósitandórntk ismerjük el, el kell követnünk mindent ennektelősegitésére és még inkább el kell kerülnünk mindent, ami az eszme {teljesedését hátráltatja. Az előttünk fekvő programmpontok már most. arra hivatvák, hogy keretül, de egyúttal lényegéül és tartalmául is szolgáljanak a tömörülésnek. Szerintem te.háf a programpontokba felveendő minden, amire nézve kétség nem foroghat fenn, hogy a városok és a városi polgárság érdekeit, szolgálja s ezeket előbbre viszi, de feltétlenül hiba az oly pontokra való ki terjeszkedés, amelyek a közös fiiíunkára tömörülendő polgárság iszéjjelhuzá-sáj-a adnak alkalmat és amelyek szorosan a kitűzött cél elérésére nem szükségesek. Ma tehát az előterjesztett program .mindazon pontjait szó nélkül elfogadhatjuk, amelyek a városi politikára vonatkoznak, mivel ezek tényleg felölelik mindazt, amire a városok életében szükségünk van, és ha továbbá kétségtelenül helyes az is, hogy a programm az országos politikára is ki kell hogy terjeszkedjék, mert a városok érdeke egy nagy sor országos intézkedésre szorul és például gyors és jó közigazgatás, a közterhek egyenlő és progresszív megosztása, nagyarányú állami beruházások nélkül a városi polgárság érdekenem vihető előbbre, ha továbbá feltétlenül helyeslendők a programm azon szociális jellegű pontjai, amelyek az emberanyag legmesszebbmenő védelmét, a munkanélküliség és munkaképtelenségről való gondoskodást eóiul kitűzik, addig szerintem — és amint e/,i már a tények is bizonyítják — hiba és elsősorban fölösleges volt az országos politikára vonatkozó első pontot a programmba felvenni, azt a pontot, amely „a népuralmat a törvényhozásban és az élet minden terén" való szövegezésével a választójog újból aktuálissá vált kérdését érinti, még pedig feleslegesen és oly kevéssé szerencsés módon, hogy távol tartja táborunktól és nem elégíti ki azokat, kik az általános titkos választójog hívei, de egyszersmind aggályt kelt azokban, akik mint én a választójog minél szélesebb kiterjesztésének hívei ugyan, az általános titkos választójogtól azonban ma még nemzeti szempontból féltik nemzetünket és a magyarságét, Noha ez szorosan ide nem tartozik, sietek kijelenteni, hogy én például minden 24 éves ipari munkásnak, aki magyarul irni-plvasrií tud. .megadnám a választójogot, hazánk lakosságának összetételére és épen a mostani háborúban szerzett tapasztalatokra vaTé tekintettel az általános titkos választójog idejét azonban még elérkezettnek nem tartom. De meggyőződésein szerint határozót tan felesleges is a városi polgárság kérdéséi programmunkbaii érinteni, mert noha nem képzelhető a városok szövetségének működése másként, mint a legtisztább demokratikus elvék alapján, ugy hogy egy ily szövetkezésnek nangzato.s jelszavakra nem lehet szükséges, - kétségtelenül elérhetők az ös-izes kitűzött célok egy oly választójog .melleit is, amely bizonyos vidék szerb és román lakosságának a választójogot meg nem adja. Helyes tehát Vázsonyi tegnapi nyilatkozata, amely szerint ö nem ellenzi a városi párt alakulását, ha annak prograíiimja nem is felel meg egészen az ő eszméinek, annál is inkább, mivel végre nyitva áll az ut arra, hogy a megalakult és a céljai, megvalósításáért harcoló pártban az ő eszméit tovább propagálja, ó,e nem helyes az Omke álláspontja Sándor Pállal az élén, mert épenséggel nem áll az, hogy a városok nagyobb autonómiát, a hiteligények kedvező kielégítését, a Közterhek egyenlő megosztását stb. általános titkos választójog nélkül el nem érhetik. Indítványozom tehát, hogy a programúinak az országos politikára vonatkozó belső pontja hagyassák egészen ki, annál is inkább, mivel -azt hirdetjük, hogy a meglevő országos pártokat érinteni nem akarjuk, hanem minden akármely párthoz tartozó egyén hozzánk esatlakozhuíik a városok érdekeinek megvédésében, ámde ez csak akkor igaz, ha az épen jelenleg az országos politika homlokterében álló választójog kérdését mi programon irikba nem vesszük fél, hanem e kérdésre nézve mindenki nézetét respektáljuk és csak azt követeljük a jövőben megválasztandó városi képviselőktől, hogy a városi polgárságnak programmponíjainkban lefektetett érdekeit minden alkalommal védjék. Hölgyek figyelmébe! Megérkeztek elegáns selyem- és szalma MODELL-KALAPOK dus választékban. Alakításokat modellek után készítek. Gyászkalapok nagy választékban kaphatók: Ransburg Janka Keleten a helyzet változatlan. BUDAPEST, május 21. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: A helyzet változatlan. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, május 21. A nagy főhadiszállás jelenti: A keleti harctéren a helyzet változatlan. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Élénk tüzérségi tüz a macedón fronton. BERIJN, május 21. A nagy főhadiszállás jelenti: A macedón arcvonalon a irarci tevékenység helyenkiirt élénkebb tüzérségi tűzre szorítkozott. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Vasárnapi hivatalos jelentés. — Az olaszok Auzzánál visszavonultak az Isonzón. — Keleti és délkeleti harctér: Változatlan. Olasz harctér: A tizedik Isonzo-csata tovább folyik. Az olasz gyalogság tegnap a délutáni' órákig meglehetősen tétlenül viselkedett. Annál hevesebb volt — főleg a Tóiméin és Qörz közötti területen — a tiizterségi harc. Ennek a szakasznak északi szárnyán ágyúinknak együttes hatása az ellenséget, amely Auzza mellett még görcsösen tartotta magát, a folyó balpartján arra kénvszeritette, hogy az Isonzón át visszavonuljon. Délután három Óra után az ellenséges gyalogság Vodice mellett ismét rendkívül erős támadásba kezdett. Bősz harcokra került a sor .amelyekben ember ember ellen küzdött, mig végül órák hosszát tartó viaskodás után vitéz csapataink győztesek maradtak. Az olaszokat ellentámadással legsúlyosabb veszteségeik mellett levetettük a magaslatokról. Hasonlókép meghiusult az ellenségnek Qörztől keletre a Rózsavölgy két oldalán indított előretörése. A KarszHenslkon egy rohamcsapaíunk három tisztet és harminc főnyi legénységet hozott magával az ellenséges sáncokból. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. A vezérkar vasárnap esti jelentése: Az , Isonzo partján ma elkeseredett harc folyt a Monte Sanóért. Csapataink győzelmesen megtartották állásaikat. Német jelentés a legújabban elsüllyesztett hajókról. Berlin, május 21. A Woííf-iigyn<ikség jelenti: Az Atlanti-oceánon tengeralattjáróink ujabban 20.300 bruttó regisztertonna tartalmú hajóteret sülyesztettek el. A hajók legnagyobb része Angliából szenet és Angliába vasércet szállított. A tengerészeti vezérkar főnöke. 16 I I 8 Mnil világítási berendeléseiet I megbízható és szakszerű M L SKKMfc FOfifí UlllUIIII SflMH ffll^'t W BIBtSBSlf • TELEFON : 105. sz. Q