Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-22 / 119. szám

2 bélmiagyar0rszá8 Szeged, 1917. május 22. A stockholmi békeértekezlet kezdete. Stockholm, május 21. Az Az Est-mek jelentik": Ma Stockholmba érkezett Weltner Jakab, a magyarországi szociáldemokrata pártnak a konferenciára küldött egyik megbízottja. A többi magyar megbízott ezen a héten érkezik meg. Az osztrák küldöttek is ma érkeztek meg. A konferencia programját a következőképen állították össze: 21-én és 22-én tárgyal a skandináv-hollaiid bizottság a bolgár delegátusokkal, 23-án és 24-én a német többségi szocialistákkal és a finnekkel, 25-én és 26-án az osztráltokkal, 29-én és 30-án a magyarokkal. A skandináv-holfend bizottság ma este hosszabb manifesztumot bocsátott ki, melvben közli, hogy a skandináv-holiand bizottság a szocialista béke létrehozása érdekében állandó központot alakit Stockholmban erre a munkára. Hétfőre idevárják a francia többség? szocialista párt két tagját, akik Pétervárról utaznak haza és itt tárgyalni fognak a skand in á v -h o 11 a n d bizottsággal. Az északi államok és Hollandia szocialistáinak manifesztuma. Stockholm, május 21. A Svenska Telegram Byran jelenti: A skandináv-hollandi szocialista bizottság a következő manifesztumot adta íki: Az orosz'forradalomnak, valamint azoknak a messzemenő reményeknek a hatása alatt, amelyeket a forradalom keltett, a nemzetközi szocialista iroda hollandi képviselete megtette a kezdeményező lépést a nemzetközi iroda összes osztályainak a konferenciára való egybehívására. Meghívták tehát a hadviselő államok összes többségi és kisebbségi szocialista pártjait, továbbá azokat az uj pártokat, amelyek a háborít alatt alakultak. A kezdeményezést széles körökben rokonszenvvel fogadták. A hollandi szocialista képviselet a kezdeményező lépést azokra a sürgető felhívásokra tette meg, amelyeket mindjárt a háború kitörése után az Egyesült-Államofeból, Oroszországból, Sváic bői, Bulgáriából, Portugáliából, majd később Oroszországiból. Angliából, az angol gyarmatokról és legutóbb a hollandi, svédországi, norvégiai, argentinjai, uruguayi, spanyolországi és dániai szocialistáktól • kapott. Svédország, Norvégia és Dánia szocialista pártjainak delegátusai csatlakoztak a hollandi delegáció lépéséhez. Igy alakult meg a skandináv-hol Landi bizottság, amely | ez alkalommal ismét meghívja a csatlakoí zott pártokat és a fentebb emiitett kisebbségi pártokat, hogy vegyenek részt a május 15-én kezdődő konferencián. Ennek az előzetes konferenciának célja megállapítani a különböző pártoknak a vií lágháboruval szemben elfoglalt álláspontját í és azokat a konkrét megoldási-módokat, a j melyek elősegíthetik a hé he ügyét és lehej tőleg együttes szocialista programot megformulázni. A konferencia meg fogja fontolni azt a kérdést is. hogy lehetség-e általános konferenciát összehívni? A konferencián résztvevő pártok mindegyikének meglesz az a joga, hogy az előzetes konferencia befejezéséig" határozhasson a plenáris konferencia megtartása ügyében. Közben a pétervári munkás- és katonatanács is megtette a kezdeményező lépéseket az általános konferencia egybehívására. A bizottság örömmel üdvözölte ezt a< lépést, amely a munkásosztályok ujabb komoly törekvéseinek jele és azt bizonyítja, hogy a munkásság számol azzal a folyton növekvő szükségességgel, hogy a netnzetközi proletariátusnak minden erejét össze kell gyűjtenie és mozgósítania kell az imperializmussal szemben, hogy végre megszerezze a világnak a tartós és végleges bókét. A skandináv-hollandi bizottság reméli. hogy meg fog egyezni azzal a küldöttséggel. amelyet a munkástanács rövid időn belül Stockholmba szándékozik küldeni arra nézve, hogy a megkezdett munka sikerének biztosátásá érdekében egyesítsék az akciót. Az Internuciouaíe egyetlen hadviselő fél érdekét setn képviseli, hanem a saját utján halad, a saját céljait követi. Ezek a. célok pedig nem mások, mint. az egész emberiség céljai. A skandináv-hoílandi bizottság tetterővel és kő vetikezetíességge! ing igyekezni feladatát megoldani, nem fog visszariadni semmiféle nehézségtől. Ezzel az alapgondolattal alakult meg Stockholmban a, proletariátus szocialista béJíeakCfójártak állandó központja. Hogy ezt a célt elérhessük, minden ország szocialista munkásaihoz sürgős felhívást intézünk. Éljen a szocialista munkásin ternacionale! Svédország szocialista pártja nevében: Branting, Möller, Söderberg. Dánország nevében: Staunlug. Norvégia nevében: V tünés. Hollandia nevében: Alhanla, Troelstra, Van Kol, Huysmans és Engberg titkár. Városi politika. A városok kongresszusának legutóbbi •ülésével kapcsolatosan kifejtettük már. ihogy szerintünk milyen programmal kellene megalakítani ^a tervbevett Polgárligát. Kifejtettük azt is, hogy az uj szövetkezés megalapoz,hatja, meggyorsíthatja is a jövőben a városok egészséges fejlődését, természetesen csak azokét, amelyek a maguk dolgát derekasan elvégzik. Amikor tehát a városok szövetkezni akarnak,, otthon is fe! kell eszméiiriök és az eddiginél összehasonlitihatatlanul nagyobb határozottsággal, tisztább céltudatossággal, egységesebb programmal kell a -munka sorompójába állniok azért, amiért szövetkezni akarnak: a polgárság megerősítéséért", ti a gy-ny u ga teu r ópai városok megterem téseért, a jó közigazgatásért, az uj nemzedék életképességeért, a szociális alkotások áldozásaiért és ,a gazdasági élet felvirágoztatásáért. Azok a tiszteletre méltó ideák például, amelyek az utolsó évtizedben a szegedi közéletet annyiszor tették izzóvá, részint nem valósulhattak meg, részint olyanok, hogy megvalósulásuk alig lendített a város fejlődésén. Nem rezeg át fájdalmas rezignáció a hangunkon, amikor arról beszélünk, hogy Szegeden kellett volna az uj egyetemek egyikének épülni, ha kizárólag országos szempontok mórlegeltetnek a döntésnél. Tudjuk, hogy sokat veszi tettünk, amiért az egyetem és a vele kapcsolatos egyéb intézmények nem Szegedet fejlesztik tudományos centrummá, de sohasem tévesztettük szem elől, ihogy a fejlődés olyan utjai kínálkoznak számunkra, amelyek — ha rájuk találunk' — bőségesen kárpótolnak mindenért, amit elvesztettünk, amit meg nem tettünk vagy amit hibásan alkottunk. A régi ideológiákat a háború eddig is alaposan átformálta, a nagy világrengés szegény és szerény szegedieknek is mutogatia az egyedül helyes irányt. Egyre erősebb hitünké válik, ami körül a régiek sokat puhaiolództak, hogy egyetlen várospolitika van, amely Szegedet az elmultakért kárpótolhatja, n jövője tekintetében bizalommal töltheti el: Szegedet a magyarországi mezőgazdasági ipar gócpontjává kell fenni. A város fekvése, földekben való gazdagsága, a szomszédos hatalmas birtokok, a magyar mezőgazdasági iparnak a mezőgazdaságnál is kezdetlegesebb állapota olyan tényezők, a melyek szerencsés találkozásából virágzó Ipart (lehet ebben a városban elővarázsolni. Nemcsak egyesek, egyes kereseti ágak, vagy társadalmi osztályok számára teremtett konjunktúrákat a háború. Nyilvánvaló mindenki előtt, aki nyitott szemekkel figyeli az eseményeket, hogy vannak konjunktúrák a városok számára is és hogy ezek a konjunktúrák most kezdenek érlelődni. A pénzbőség, az anyagokban való hiány, a Balkánnal való összeköttetés nagy perspektívája, amelynek kifejlesztésén kölcsönösen kell munkálkodni, a már is egyre élénkebbülő vállalkozási kedv nem hagyhatja érintetlenül a szegedi hatóságot. Azon kell lenni, hogy a pénz. amely iparvállalatokban keres elhelyeződéit, el ne kerüljön bennünket. Édesgessük ide a vállalkozót, fogadjuk előzékenyen és a város érdekeinek sérelme nélkül tegyünk meg mindent, ami módunkban van, hogy megkezdődjék tisztes és nagyér tékii, de ijesztően csekély számú gyárkéményeink szaporodása. Azért, hogy az egyetem nem ide került, az akkori hatóságot nem hibáztathatjuk. •Annak érdekében, hogy ide kerüljön, mindent megtett. Az a várospolitika, amelynek ez volt j. gerince, más okok miatt is idejét multa. Ezt a várospolitikát rajtunk kivin álló erők. juttatták csődhöz, a magunk lelkiismerete és Szeged jövője számára u.i. erős, az időkkel és a körülményekkel számoló irányzatban kereshetünk kárpótlást. Szeged számára csak egy ilyen irány van: a mezőgazdaság intenzivebbé tétele és virgázó mezőgardasági ipar fejlesztése. Repülőharc Osel-sziget fölött. Berlin, május 21. A Wolff-iigynökség jelenti: Lcbara (Ösel szigete) repülő állomásról orosz repülők többször felszállottak azzal a céllal, hogy előőrsi hajóink munkáját zavarják. Május tizennyolcadikán ez légi harcokra vezetett, amelyekben két repülőnknek sikerült egy-egy ellenséges repülőgépet lezuhanásra kényszeríteni. Ezenkívül megfigyeltük, hogy két ellenséges repülőgép összeütközött és merőlegesen lezuhant. Le_ bara repülöállomástó! északra egy orosz katonai telepről német léghajóra lőttek, mire mi bombákat dobtunk az illető telepre. A tengerésze ti vezérkar főnöke. Az alkotmányozó nemzetgyűlés október 1-ig összeülhet. Kopenhága, május 21. Pétervárról jelen-, tik a PoUtiketmek: Kormánykörökben az a vélemény uralkodik, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés legkésőbb október elsejéig üszszeüliiet. Az előkészületek máris teljes erővel megindultak, azokat egy bizottság végzi, amelyet a kormány valamennyi párt képviselőiből nevezett ki. Minden husz évet betöltött polgát- megkapja az atkiv és posszi-v választójogot. Ez érvényes a Romanérv-család tagjaira is, azonban a cári család jelenleg fogságban lévő tagjai csupán ,az aktív; választójogot kapják meg. {M .T. I.) ,