Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-20 / 118. szám

Szeged, 1917. május 20. Cffia^MAGYAíRORSZAG 7 Tréfálkozna a menyecske, de nem bir. .Máskor talán azt mondaná, hogy lám, mégis csak jól mondja a példabeszéd: vagy megvakul, vagy megsántul!... De most, most... csak auynyit mond: — Az én uram is oda van. ,— Hun? — Az orosz fronton. Legyint az ember, megérinti a kalapja pereméjét, aztán tovább megy. Most virág se nyílik, a bodzafa, se haj 1 ik út a drótkerítésen, se apró csirkék nem csipognak minden háznál, buz&alj sincs, kukorica sincs, csak jajszó, bánat és köny. És .Julis néni se szitálja már a sütésihez való kenyérlisztet, meg Marcsa, a szeplős képű kmtyukalány, se keresi estenden a széles nyánf a teknőt. Jó Kovács Pista bátyánk is elköltözött. Széles, őszbehajló Dainjanidh-szakál!át nem lengeti többé a szellő, okos. barna szemeivel nem inti a » gyerekeket a csonkatornyu iskolában többé: csak számolni tanuljatok gyerekek, számolni... Milyen bölcs volt az öreg 48-as. Ö is .elment a deszkás-temetőbe, tálán megsejdítette ezt a ránk szakadt, fvirradás nélküli feketeséget!... Ki tudja!?.. Békés, csendes, galainblelkü ember volt. Kúthoz érünk. Sarkon csobog a sugarat keresztezésénél, itt is van egy sánta ember meg egy kackiás menyecske. A sánta mankón biceg, a menyecske vizet ereszt a köcsögbe. —r Nini Imre — szói meglepődve — magával mi van? — Mi vónaL. Kicseréltem Etelkám a Sáliamat. — Látom. — Nézze, e, ezt kaptam ráadásul — mutat az ezüstéremre.' — Hun? — Az oroszok cserélték ki... Írják is a cimborák, hogy bej sánták, sánták, de jó is mán nektök... Ők most az olaszoknak küdözgetik a meggyniagot. Istenem, mit tudjon erre szólni az ember. Mit?... Kinek vau igaza, annak-e, aki most itthon a mankóról viccel, vagy aki most birkózik az ugató halállal? Régi idők, boldog idők! Most van már igazuk az öregeknek, akik még azt is megjósolták hogy jön idő, amikor kimennek az emberek a temetőbe, megcsókolják a sírkeresztet és ugy sóhajtják, ihogy csak ti, ti vagytok igazán boldogok, akik odalent vagytok már... Azután ujra megyünk, bandukolunk a szép, tiszta selyöm városrészben, áthaladunk a Tabánon is, ahol fekete cigánygyerekek játszanak az árokparton, itt se látunk embert. Csak kócoshaju, félmeztelen cigányajaszonyt, a napos oldalon, a házak előtt. És vékony7, sápadt emberszámba menő legénykéket, amint 'hónuk alatt a hegedűvel ballagnak arra befelé, .aihol mindezek dacára még csillog a hiu élet, zajo-ak az utcák és tele vannak a mulatóhelyek. Palotás Pausztinnak szépséges hazája ma olyan csöndes. Szomorú ínég a dal is, amely kiröppen az udvarokból. És az asszonyok, a knronülö gyerekekkel is olyan bánatosan néznek a pázsitos körtöltés felé, amelybe beleolvadnak a városvégi utcák, mintha arról várnának valami jót, valami vigasztalót, ezen a csendes, alkonyatba boruló májusi napon . . . Kötzöd be szépséges magyar lantodat öregedő kedves vitézem. Szegednek dicsőséget szerzett, fényes lelkű lantosa, kötözd be fekete fátyollal s aniig a bátor katona a hűség bizodalmával néz a harcterek felé ós hallgatja az ágyuk ide nem jutó, távoli nioraját. a Hazáért megszakadni kész szívnek minden nemes érzésével, addig pengess bús estén egy nagyon bánatos dalt a Te szép szegedi „selymes" földedért, amely vonaglik most ás sir... Cserz)y Mihály. HÍREK ocoo Az Akadémia két szegedi könyvről. Az Akadémiai Értesítő legutóbbi számában olvassuk a jelentést, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 2000 koronás jutalmáról. Ezzel a dijai olyan munkát jutalmaznak, amely az utóbbi öt év alatt magyar nyelven nyomtatásban megjelent, u közgazdasági életre vagy a pénzügyi gazdálkodásra gyakorlati fontossággal biró kérdést kellő tudományos készültséggel tárgyal, vagy ily mii nem létében a hazai közgazdasági és pénzügyi ismeretek előbbre vitelében számottevő irodalmi terméknek ismertetik el. A jelentés két. szegedi könyvről is megemlékezik a következők ben: SzüXs Mihály Szeged város támogatásával „Szeged mezőgazdasága" (1914. 465. 1.) címmel a szegedi Dugón its-Társaság által jutalmazott pályamunkát irt, amely igazán megérdemli a méltánylást és dicséretet. Szeretettel, tudással, a részletékig terjedő lelkiismeretességgel vázolja a nagy alföldi magyar város éltető forrásának, a mezőgazdaságnak múltját, és- nagyon érdekes képet nyújt arról, hogy mily helyzetben volt ezen mezőgazdaság közvetlenül a háborút megelőzőleg. Müve egyébiránt foglalkozik a földbirtok statisztikájával, a művelési ágakkal, a birtokelosztással. Vázolja a tanyai gazdálkodást, feltünteti a birtokforgalmat, az eladósodást és mindazokat a törekvéseket, amelyeknek köszönheti Szeged mezőgazdasága, hogy odáig emelkedett, ahol ma áll. Nemcsak a tisztán mezőgazdasági, hanem az általános közgazdasági és sociális szempontok tekintetében is megbízható útmutató, egy munkában, törekvésben és értékes tapasztalatokban gazdag életnek megbecsülésre méltó gyümölcse. Amennyiben azonban leíró természetű, az alapítólevél szövegezése szerint a pályadíj kiadásánál számbavehető nem volt, habár más- tekintetben ugy színvonalánál, valamint a felfogás és kidolgozás önállóságánál fogva a kellő mértéket mint monographia feltétlenül eléri s mezőgazdasági irodalmunk legértékesebb müvei közé tartozik. Tonelli Sándor: a Magyar közgazdasági érdekképviseletről irt, az Országos Iparegyesület által kiadott (Budapest, .1914. 238. 1.) tanulmányában nagyon figyelemreméltó dolgozatot ad azok kezébe, akik a gazdasági élet fejlődése tekintetében folyton erősbülő szerepet játszó érdekképviseleti alakulások iránt érdeklődik. Főleg német források alapján tanulmányozza a kérdést, azonban, kellő figyelemmel van arra, hogy ezek tanulságait saját viszonyaink érdekében le is vonja. A. jelen pályadíj tekintetében a tanulmány azért nem jöhet számiba, mert túlnyomó részében nem egyéb, mint. gyakorlati célokat szolgáló és mint ilyen, hasznos kimutatás a magyar érdekképviseleti alkotások szervezetéről és működéséről. A szerző célja nem az volt, hogy mélyremenő, tudományos értékű dolgozatot nyújtson, hanem, hogy részlete* képét nyújtsa főleg annak, mi történt ebben az irányban nálunk, ismertesse a. szóbanforgó alakulások múltját, jelenét és legalább bizonyos fokig vázolja a jövő fejlődés irányát is. E tekintetben! szerzőnk hasznos munkát is végezett. 0 — Minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósítónk: Szomibat délután 4 órákor gróf Tisza István miniszterelnök elnök lésé ve! minisztertanács volt. — Az „Az Est" jelenti: Telefon: MBZSBIÚSfiB 455. Telefon: PÍIZTfil 11-85. Hétfőn és kedden Nagy cirkusz dráma 8 Bertini Léda A cirkusz porondján Páratlanul álló cirkusz-atrakciós dráma! Előadások 5, fél 7 és fél 9 órakor. lfftlvirsk* Páholyülés 1*60, zsölye 1*20, I. hely 1 kor. JieftJdl OK. fi. hely 80 fillér, IIL hely 50 fillér.