Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-20 / 118. szám

4 JJRLM AG Y ARO RSZ ÁG Szeged, 1917. május 20. Mit akar a Polgárszövetség. — A városok szilárd pénzügyi megalapozását és a városi lakosság megélhetésének biztosítását. — Szeged a polgárszövetségben. — Beszélgetés a liga vezetőjével. — — A Délmagyarország tudósítójától. — Budapest, május 19. Tegnap ültek össze a városok képviselői liogy megalakítsák a Polgárszövetségei. A Dél Magyarország .budapesti tudósítója ma lioszsza-N-au beszélgetett a Polgárszövetség legilletékesebb faktorával, azzal, aki kezdeményezte az egész akciót és akinek szava a leghatékonyabb sulylyal hir a kongresszusban. Tudósítónk megkérdezte, mi a célja a Polgárszövetség megalakításának, milyen előnyöket várhatnak a iömöxülésből a városok és milyenek a kilátások. — A Polgárszövetségnek szombat délelőttre a Vigadóba egybehívott 'alakuló gyűlése tudvalevőleg elmarad — mondotta informátorunk. Ez a körülmény, amelynek politikai okai vannak, nem tángálja a mi mozgalmunkat. Érthetetlen. hogy a Polgárszövetség körül milyen intrikák érvényesülnek. Akciónkat sok helyen tévesen fogták fel. A munkapártiak ellenzéki pártalakulásnak, az ellenzékiek pedig munkapárti tömörülésnek képzelik a Polgárszövetséget, amely pedig egyáltalában nem akar aktuális politikai kérdésekkel foglalkozni, hanem tisztán a városok pénzű gye ivei és a polgárság megélhetésének kérdésével. Éppen ezért a Polgárszövetségnek tagja lehet minden polgár, arra való tekintet nélkül, ihogy milyen politikai párthoz tartozik. Lehetséges, hogy ez az alakulás később nem tudta volna magát távoltartani az országos politikától, programmjában azonban most nincs benne semmi olyan, ,ami az egyes politikai pártok el/veibe vágna. — A Polgárszövetség a uiai viszonyok között nem akar foglalkozni országos politika val sok aki fontosabb, liogy a polgárság boldoguTá sának feltételeivel és a megélhetés" legaktuálisabb problémáival foglalkozzék. Egyesek, igy például V&zsonyi Vilmos azt hangoztatták, hogy rna a záUalános választójog kérdése a legfontosabb, ebben a tekintetben azonban nem .foglal állást a városok pártja, mert csupán igy biztosíthatjuk, hogy minden városi polgár, pártállásra való tekintet nélkül csatlakozhasson hozzánk. — Elsősorban q városok pénzügyeinek a rendezését szereinők keresztülvinni. Nézetem szerint adórendszerünket meg kell változtatni, •f inert — különösen a vidéki városok nagyon rossz helyzetbe jutottak a háború alatt. A mai rendszer mellett aligha tudnak eleget tenni a háborúból rájuk háramló súly és kötelezettségeiknek. S mekkora terhek várnak még a városokra'? Az állam érdeke is azt követeli, hogy ,a városok pénzügyileg erősen legyenek megalapozva. Az eddigi, szerv: a Városok Országos kongresszusa túlságosan elvontan .foglalkozott a kommunális kérdésekkel. A mostani alakulással azt akarjuk elérni, liogy jövőben a városi ügyek megbeszélésénél neosak a városok vezetői, a polgármesterek, hanem a tényleges polgárok, a bizottsági tagok, az adózók stb. is részt vegyenek. — Óhajtanánk elérni, hogy minden várost az illető város valamelyik kiiváló polgára képviselje .a parlamentben. Helytelen dolognak tartjuk idegen polgárra bízni a mandátumot, még akkor is, hu az illető miniszter, vagy államtitkár. Nagyon furcsának tartjuk például, hogy Szegedet, az ország második városát — egy különben rendkívül rokonszenves és tehetséges — prononszirozott agrárius képviselte nemrégiben a parlamentben. Ha öntudatos városi polgárság volna szervezve, ilyesmi nem történhetne meg. Ez a megjegyzésein független a politikától. Nézetein szerint csupán az a lényeges, hogy minél előbb alakuljon meg egy hatalmas, öntudatos polgárokból álló városi párt. A polgári szövetség legyen olyan szervezet, mint például az Ontge, amelynek munkapárti ós ellenzéki tagjai vannak, de amikor agrár érdekekről van szó, mindannyian agráriusok. A Polgárszövetségnek különböző pár£-> állású tagjai előtt is csupán egy cél lebegjen: a város érdeke. * Ékesen igazolják ezt a nyilatkozatot a városok kongresszusán történt dolgok. A szegediek kitűnő Wimmer Fülöpje — amint a tudósításból már tudják — szóvá tette a Polgárszövetség program injának azt a pontját, amelytől a politikai tendencia el nem vitatható. Ettől kezdve a vita politikai színezetű volt, pedig épp a politikát kell a legszigorúbban tá-voltartani a szövetségtől, ha azt akarjék, hogy minden város egész polgársága egyesülhessen benne. Ugy látszik, Yázsonyival szemben egyelőre nem sikerült ezt a célt teljesen elérni a Polgárszövetség legilletékesebb (faktorának. Beszélgessünk. * A fahonvéd: Nyár az idő. Meleg van elkelne egy kis eső. Én: Nem ártana, noha ew> után szaporodik a gomba. A fahonvéd: Már pedig gomba nélkül is elég bolond dolog történik ezen a szomorú világon. Én: A szomorúság befelé történik, ami kifelé történik, az csupa vigasság, meg dinoin-dánom. A fahonvéd: Kár, hogy sokan íelejtiK, hogv di nom-dánomból lesz a bánom. ' Én- A bánommal senki sem törődik, mindenki a. mának él, ós fenékig üríti az elvezetek poharát. * A fahonvéd: Pedig nem fenékig tejföl ám az élet. Én: No nem. De hát ezzel ki sem törődik^ Már most azon jár az embernek az esze, hogy hol töltsék el a nyarat, hány ruhát csináltassanak és hány kalandnak legyenek a hősei, vagy a hősnői a különböző fürdőhelyeken. A. fahonvéd: Annyi bizonyos, sok emberer rátér a tisztálkodás. Csak az a kár, liogy a lelki tisztálkodást a fürdőhelyeken nem lehet elvégezni. Én: Mindenki tudja, hogy vannak bizonyos dolgok, amiket örökös fürdéssel sem lehet tisztára masni. A fahonvéd: Ilyen esetben azt mondja a megalkuvásra kész ember: Mosom kezeimet. Én: Még pedig szappan nélkül, inert a szappan most olyan ritkaság, mint az állatvilágban a bölény. A fahonvéd: Ez is kiveszőben van, mint az igazi szó. Én: Régi példabeszéd: könnyebb a szót. kimondani stb . . . A fahonvéd: És könnyebb jónak mutatkozni, mint jónak lenni. Én: Jó csak az tud lenni, akinek a veiében van a jóság. Jónak mutatkozni pedig mindazok tudnak, akiknek az egyéniségükből hiányzik az egyenesség. A fahonvéd: Talán azért is nem csináltak egyenes utakat, mert tudták, hogy az emberek nagy részének a természete a görbe utakat keresi. Én: Keresés nélkül is rálehet arra Találni. A fahonvéd: Mint az újságokban az üresen maradt helyekre. Ugyancsak működnek a miskárolók. Kn: A gondolatokat még ki lehet lieriilini, de az erejüket, termékenyitő mivoltukat nem lehet megtörni, elölni. Az igazság még bolyong, de már ntban van . . . A fahonvéd: A héten — mint mondják — érvényesült is. A régi direktor marad meg •újnak. No, csakhogy vége van már a komédia heccnek. Én: Ideje volna már, ha teljesen be&ziinne! Minden ugy van jól, ahogy van és már csak a mondó vagyok, liogy mindén város olyan színházat érdeme], amilyenje van, A fahonvéd: Ez . sincs igazság hiján. Csak aztán a kultúra, meg a miivószet ne legyen kultúra, meg művészet liijá.n! Én: Higyjiik a legjobbat és azt is, hogy megérjük majd azt az időt, amikor mindenki az eszményt félti és nem a személyt. A fahonvéd: Alig is várom már erre ébredésem, Hanem most már nincs más hátra, mint bevárni a négy órai vonatot. Talán ez meghozza a jót is. Én: Akár a nyolc órait is bevárjuk, csak hiába né kelljen várni. A fahonvéd: Az élet nem más, mint