Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1917-05-19 / 117. szám
4 BÉLMIAGYAJRORSZÁG Szeged, 1917. május 25. Ennek a szövetségnek a keretében különösen szoros nexusba 'kell jutni Bulgáriának Magyarországgal, nemcsak azért, mert mindkét nemzetnek ereiben .turáni .vér csörgedez, tyinem mert a geográfiának a törvényei és a háború eredménye gyanánt kétségtelenül létrejövő közvetlen földrajzi összeköttetés gazdaságilag teljesen egymásra utalja őket. A századokon keresztül tartó idegen uralom, valamint az uj korban xívott szüntelen háborúk során Bulgária kulturális és gazdasági tekintetben elmaradt. Még a legutolsó években is anyagi erejének javát a véderőnek fejlesztésére volt kénytelen fordítani. A bulgár nép azonban, ha iskolázottság tekintetében nem vet ekpd hetik is Közép-Európa népeivel, szorgalmas, intelligens és haladni akaró és ineg vannak benne a készségek, gazdasági kultúrájának kifejlesztésére. Ehhez vau szüksége hazájának Magyarország tárriogatására. Minden bulgár hálával fog gondolni Magyarországra, ha Magyarország iskoláit, különösen gazdasági szakoktatási intézeteit megnyitja a tanulni vágyó bulgár ifjúság számára, hogy itt szerezzék meg azokat az ismereteket, amelyekre az életben szükségük lesz. Magától értetődőleg, ennek az összeköttetésnek azután a gyakorlati gazdasági életben is meg kell .teremni a gyümölcseit. Szegedet, amelyet elsőrangú viziutja közvetlen kapcsolatba hozott Bulgáriával és az országnak legfontosabb kereskedelmi piacaival, ebben a kereskedelmi forgalomban igen fontos szerep illeti meg. Örömmel konstatálja, hogy ezeket a helyzeti előnyöket a város is felismerte és közönsége a íei vbe vett Balkán-akadémia iránt .tanúsított nagy áldozatkészséggel a jövő feladatainak szolgálatába kiván állni. Amit a rendelkezésére álló rövid idő alatt tapasztalt és látott, arról győzték meg őt, hogy Szegednek főként azok az iparai vannak kifejlődve, amelyek Bulgária szempontjából kiválóan fontosak és ez feljogosítja öt arra a reménységre, hogv az eredmények nem is fognak elmaradni. A szeretetteljes fogadtatás, amelyben szegedi .kollégája, valamint az összes körök részéről vele szemben megnyilatkozott, őszinte hálával tölti e! és arra kéri a .megjeleni urakat, akiket kivétel nélkül vendéglátó gazdáinak tekint, hogy látogassanak el minél számosabban Bulgáriába, ahol őket tárt karokkal fogják fogadni. Az élénk tetszéssel fogadott előadás után Aczél Géza. a Back-malom vezérigazgatója vázolta magyar szempontból a Bulgáriával való gazdasági összeköttetés szükségességét, s a szegedi kereskedők és iparosok nevében őszinte köszönetet mondott Mihajlov polgármesternek ugy látogatásáért, mint érdekes előadásáért. A kamara nevében az ülést köszönő szavak kíséretében Weiner Miksa alelnök zárta be. Este Mihajlov dr. Gaál Endre kulturtanúcsnok kíséretében a színházat tekintette meg, utána pedig társasvacsora volt a Kassszállodában. amelynek érdekességét még fokozta az is. hogy ott megjelent a véletlenül sziptén Szegeden időző Forster budapesti német alkonzul is. A nagyszámú társaság a késő órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. A bulgár vendéget a város nevében ékes német beszédben Gaál Endre köszöntötte fel. Mihajlov polgármester válasza után beszéltek még Weiner Miksa, Kovács Brun Emil, Forster német alkonzul és még többen. . , Ma reggel a vendégek Szálgyártó Albert h. igazgató vezetésével a régi. és u.i ipariskolát tekintették meg, amely bulgár tanulók elhelyezése tekintetében elsősorban jöhet tekintetbe, utána pedig a délelőtti gyorsvonattal elhagyták Szegedet. Sfürgkh gyilkosa a bíróság előtt. — Dr. Adier Frigyes vallomása. — (Telefonjelentés.) A bécsi országos törvényszék nagy esküdtszéiki termében kedden reggel kezdték meg dr. Adler Erigyes. gróf Stiirgkh Károly osztrák miniszterelnök gyilkosa ügyének főtárgyalását. A tárgyalást dr. Heidt országos fötörvényszéki tanácsos vezeti, a közvád képviselője dr. Höpler bécsi első ügyész, a védelmet pedig dr. Harpner látja el. A tárgyalás iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. A hallgatóság soraiban magasrangu államihivatakiokok, képviselők és isimertnevii jogászok vannak. A tárgyalóterembe csak belépőjegyekkel lehet bejutni; az ellenőrzést igen szigorúan gyakorolják, hölgyeknek kevés belépőjegyet adtaik ki. Dr. Adler vádlottat egy igazságügyi őr .negyedtiz órakor vezette be a terembe. •Fekete zakkó-öltönyt, lehajtott gallért, fekete nyakkendőt visel. A (hosszú vizsgálati fogság nagyon megviselte, szeme az álmatlanságtól vörös, arca beesett és sápadt. Pápaszeme mögüi fürkészőért néz körül. Tekintetét a hallgatóság felé fordítja, amelynek soraiból sokan üdvözlik. Főhajtással, alig észrevehető mosollyal köszön vissza. A tárgyalás megnyitása előtt. dr. Adler .Viktor, a vádlott atyja is megjelenik a teremben, karján dr. Adler Frigyes nejével. Adler neje helyet foglal a hallgatóság között. A vádlott atyja távozik a teremből, mert tanuként van beidézve. KevésseP féltíz óra előtt bevonul a terembe a hattagú bíróság, élén dr. Heidt elnökkel. Az elnök felszólítására dr. Adler Frigyes az emelvény előtt a 'középen levő korlát elé áll és elmondja személvi adatait. Az elnök igen barátságos hangon intézi a kérdéseket a vádlotthoz, aki azokra rendkívül nyugodtan felel. Személyi adatainak bemondása után dr. Adler visszaül a vádlottak padjára. Dr. Harpner védő jó félóra hosszat tartó beszédben, a törvények idevágó szakaszaira és császári rendeletekre támaszkodva indítványozza, hogy a kivételes törvényszék nyilvánítsa magát illetéktelennek e pör tárgyalására és utasítsa az ügyet az esküdtszék elé. Dr. Höpler államügyész a védő indítványát ellenzi, mire az indítványt a bíróság elveti és elrendeli a tárgyalás folytatását. Ezután a Vádirat felolvasása következett, maid az elnök felszólítja a vádlottat, hogy álljon a bíróság elé. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, a vádlott igy felel: Annyiban bűnös vagyok, mint minden katonatiszt, aki ölt, vagy parancsot adott ölésre, semmivel sem vagyok bűnösebb. de kevésbé bűnös sem vagyok. Az elnök: A törvény megadja önnek a jogot, hogy mentségét összefüggően elmondhassa. Dr. Adler Frigyes: Sajnálom, hogv védőin hivatásának teljesítése közben az első vádirat ellen beadvánnyal élt és az én elmebeli állapotomnak az igazságügyi orvosi tanács által való megvizsgálását kérte. Én nem akadályozhatom meg védőmet eljárásában és ezért már most hangsúlyozni akarom, hogy nem vállalom a felelősséget mindazért, amiket a védő ur itt az én érdekemben fel fog hozni. Neki hivatása, hogy életemet óvja, de én minden egyes esetben szót fogok emelni, ha olyan körülményeket: emüt, amelyeket én nem ismerek el helytállóknak. Kijelentem tehát a legnagyobb határozottsággal, hogy cselekedetemet nem elmezavarban, hanem tiszta öntudatomban követtem el. Megfontoltam, másfél éven kereszttől alaposan átgondoltam és minden következményét latolgattam. Azt is tudom, hogy ez a végtárgyalás reám nézve csak egy, módon végződhetik. Mikor 1916 októberében ennek az épületnek kapuján beléptem, tudtam, hogy élve nem fogom ezt elhagyni. Tisztában voltam vele akkor, hogy életemmel leszámoltam és hogy önök, uraim, kivételes törvényszék bírái lóvén, csak egy ítéletet hozhatnak fölöttem és ez az Ítélet rám ki fogja mondani a kötélhalált. Ha ezeken a padokon (itt a vádlott a félkörű emelvényen jobb felé levő körbenfutó esküdtszéki padsorokra mutat) esküdtek ülnének, akkor talán lehetséges volna, hogy más ítélet hangozzék el fölöttem. En bizonyára nem becsülöm kelletén itul az esküdtbiróságot, de lehetséges, hogy az én cselekedetemet esküdtbíróság máskér*,vn ítélné meg, mint ez a kivételes törvényszék. Adler ezután heves kifakadást tett Hohenberger volt igazságügyminiszter ellen, majd az 1898 évi parlamenti eseményekről beszélt, a 14. §-al kapcsolatban lefolytatott vitáról. Majd kijelentette, hogy amikor az 1914 julius 25-iki rendelet életbeléptettea 14. §-t, lerombolta az alkotmányt. Ezután nem maradt más hátra, mint az erőszak. A vádlott fellépése jogosult /volt, mert minden állampolgárnak, ha a törvényt szétrombolták, nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy igazságot szerezzen amaz abszolutikus helyzet folytán, amit a kormány idézett elő. A koncentráltáé