Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-16 / 115. szám

UELMAGYARORSZAG Szeged, 1917. május 16. H Berliner Tageblatt Ausztria-Magyarország hadi céljairól Dr. Lederer Leó, a Berliner Tageblatt külön tudósítója az alábbiakat irja lapjá­nak Bécsből: — Czernin gróf szerencsésebb volt mint fíethmann-Hollwegí amikor a napokban meg­állapithatta, hogy az a íformulázás. amelyet (Ausztria-Magyarország hadi céljainak adott, a dunai monarchia minden népének és párt­jának a helyeslésével találkozott. Némelyek előtt ugyan ez még határozatlannak és ár­nyékszerünek tűnhetett fel, de Ausztria­Magyarország béketfeltételeinek a körülha­tárolásálban sem tul nem lépte a közvéle­mény kívánságait, sem nem maradt azok­nak alatta. Czernin gróf hadi céljai, azonban elégedetlenséget váltottak ki a birodalmi német sajtó egy részéből. Ha ezek a táma­dások csak a Czernin-féle politika taktikája ellen irányulnak, nem illetné azokat mélyebb Jelentőség. Akadnak Ausztria-Magyarország­ban is emberek, akik nem osztoznak Czer­nin gróf azon nézetében, hogy a közép-­ponti hatalmak, katonai és gazdasági le­győzlhetetlenségük tudatában, a béke gondo­latát újból és ujbpl beharmatoztatlhatják és be is kell azt harmaztatniok, hogy annak zsenge csirája el ne asszék. Az alldeutsch szóvivők kritikájából azonban kibangzik más is: a minden anneksziót kíméletlenül kizáró politikával való elégedetlenség. Ezt az elégedetlenséget itt (Bécsben) jogtalan­nak tartják. Itt azon az állásponton állanak, hogy Ausztria-Magyarország sem az ő maga, sem a szövetségesei kedve­ért nem kergethet imperialisztikus eszméket, sem anneksziós tervek megvalósításán nem működhetik közre. Mi Ausztria-Magyarország? Ellenségei oly országok konglomerátumának nevezik, a melyek házasság vagy örökösödés révén kerültek a Habsburg-Lotharingen-ház bir­tokába, oly történelem-politikai alakulat, a mely a nemzetiségi elv korszakában elvesz­tette létjogosultságát. Az antant vezető ál­lam,íérfiainak egybehangzó kijelentései sze­rint a dunai monarchia elleni háborujuk e birodalom népeinek a felszabadításáért fo­lyik, mert az őket ma egybefoglaló állami kötelék csak nehéz bilincs ezek számára. Ezért Ausztria-Magyarországot el akarják tüntetni a térképről. Boncoljuk most Ausztria-Magyarország ellenségeinek a hadi céljait minden fölös­leges izgalom nélkül. Vegyük ugy, hogy az Ausztria-Magyarország elleni háborút ne tekintsük az antant részéről már eleve nagyképiisködésnek és ne toljuk az ellen­ségeink programjában rejtőző armeksziö?T és imperialisztikus törekvéseket az előtérbe. Azt meg kell engednünk, hogy a kor áramlatai nem ép kedvezőek a történelem­politikai államalakulatokra és nem tagad­ható, hogy a huszadik század másképp gondolkodik a nemzetiségi jogokról, mint az a korszak, amelyben a Hegebféle állam­jogi eszmék voltak az uralkodóak. Ámde mindjárt felvetődik a kérdés, vájjon az a nemzetiségi elv, amelyet az antant Ausztria­Magyarországgal szemben alkalmazni akar, megfelel-e valóban az egyes népek szük­ségleteinek? Az antant nemzetiségi elve lénye­gében abban áll, hogy a nemzet és állam fogplma egyenértékű fogal­mak. Ezzel szemben azonban áll be az a tény, amelyet semmiféle világháború .meg nem szüntethet, hogy Középeurópának Ausztria­Magyarországnak nevezett részében oly nemzetek élnek, amelyek egymagukban sem arra nem képesek, hogy megéljenek, sem arra, hogy meghaljanak. Egy-egy nép nemzeti és állami szükségletei nem mindig és nem mindenütt fedik egymást. ' miként azt, az antant feltételezni látszik. Valamely nemzet nemzeti követeléseinek a kielégítése még nem egyértelmű államiságának ;a biz­tosításával és jövendő fejlődésével. Arról ne is beszéljünk, hogy nyolc-kilenc milliós népek alig lehetnének abban a helyzetben, hogy pénzügyi túlterhelésük nélkül kellően megvédelmezhessék a határaikat. Ausztria­Magyarország népeit még egészen más érdekek is utalják egymásra. Az ő állami szükségleteiket csakis bizonyos politikai hatalommal és nagysággal biró állam elé­gítheti ki olyképpen, hogy annak pénzügyi és gazdasági ereje a kulturailag elmaradot­taknak javára van, oly állam, amelynek ép ugy van szántóföldje, mint szénterülete, de amelynek egyúttal szabad kijárata van a tengerhez. Hogy csak egy példát említsek föl: Ugyan melyik kikötő biztosits'a a cseh ipar számára a vámmentes kivitelt, ha a cseh nemzet egyszer „fel lesz szabadítva?" Ki fog gondoskodni Ausztria-Magyarország földművelést űző és ezért pénzügyileg gyön­gébb népeinek kulturális fejlődéséről, ha ezeket a gazdagabb ipariizö területektől ei­szakitják? Amit tehát Ausztria-Magyarország ma véd. az egyáltalán nemcsak az ő történe­lem-politikai államalakulata, hanem oly né­pek érdekében harcol, amelyek szükségletét nem volna képes egy-egy külön nemzeti állam kielégíteni. Ezért védi ma Ausztria­Magyarország a határait, ezért harcol a szabad Adriáért. Lehet, hogy népei nemzeti követeléseivel szemben nem volt mindig és teljesen igazságos. De ez nem külső alaku­lásának, hanem benső megújhodásának a kérdése, amely nem oldható meg kívülről és erőszakkal, hanem belülről, az egyes népek megértése által. [EHHEEliiaSSM n A LEGÚJABB i Hat százalékos I • • • • b SD aláírható eredeti feltételek mellett bármely összegben a hivatalos aláíró helyen: B fl • B B m a m a s B • m át bank- és • válté-üzletében SZEGEDEN, s város­házával Ezemban. vv m a El a a R m m m a H a a ril HÍM ár: 100 koronáért 90 korona. vv 80°|0 kölcsönt npjísfc Igen oltsd Kamat mellett. a • i B fl IBBSIBB^ Szeged áprilfebati. — A közigazgatási bizottság Dlése. — (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bi­zottság dr. Cicatricis Lajos főispán elnöklé­sével kedden délután tartotta rendes havi ülését, amelyen Taschler Endre főjegyző be­mutatta dr. Turóczy Mihály és dr. Kószó István indítványát, melyben azt kérik, liogy a közigazgatási bizottság a Máv-tól eszközöl­jön ki egy Szeged—(Budapest között közleke­dő és délután il—3 óra között induló személy­vonatot. A bizottság ezt el is határozta. Az apróbb ügyek letárgyalása után a jelentések­re került a sor. Először Bach Lipót jegyző a polgármester liav ielentését mutatta be. J>r. Woffi Ferenc tiszti főorvos jelentése sezrint áprilisban a ragályos betegségekben csökke­nés mutatkozott. Tiz hólyagos himlő-eset (for­dult elő és pedig az állami gyermekmenhe­lyen; melyek Iközül 7 csecsemő, 2 dajka volt. A legmesszebbmenő óvintézkedésekkel sike­rült a ragályt osak az egyik kórteremre lo­kalizálni, ugy, hogy több eset nem is fordult elő s mintán a kétheti inkubációs idő uj meg­betegedés nélkül telt le, az intézetet a zár alól feloldották. A városban a Gál-utca 10. szám alatt egy csecsemő halt meg hólyagos himlő­ben s annak ellenére, hogy az eset csak ké­sőn jutott a főorvos tudomására, a legszigo­rúbb intézkedésekkel sikerült ezt az esetet is teljesen lokalizálni. A népességi mozgalom eredménye a következő volt: Élve született .106 fin, 108 leány, összesen 114; halva szüle­tett 2 fiu, 3 leány, összesen 5. Meghalt 117 fin, 106 leány, összesen 223. A népességi sza­porulat mínusz 9, az előző hónapban mí­nusz 12. Tőrös Sánidor kir. t 3n áicsos, pénzügy ig*c» gató jelentette, hogy április havában a mult év ugyanazon havához képest egyenesadóiban 15497159, hadmentességi díjban 32 korona emelkedés történt. E szerint tehát az említett ágazatok jövedelmezősége a mult év ugyan­ezen havi eredményéhez képest 15529.69 &<>­rónával kedvezőbb, jövedelemadóban 23547.97 koronával kevesebb. Áprilisban előírtak egye­nes a dóban 10760.54, orsz. betegápolási pót­adóban 97.94 koronát. Tárgyváltozás címén töröltek egyenesadóban 10649.54, or>sz. beteg­ápolási pótadóban 387 koronát, behajthatlak" ság cimén töröltek egyenesadóban 1544.10, orsz. betegápolási pótadóban 47.85. koronát. Végül két szegedi lakos részére 748.38 korona adóhátralék erejéig engedélyeztek fizetési ha­lasztást vagy havi részletfizetést. Faur Kornél műszaki tanácsos, az állaim, építészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a vá­rosi védekezés folytán a budapest-szegedi ál­lami közúthoz szorított Fehértó árhullámai­tól súlyosan megrongált budapest-szegedi ál­lami közút megvédése és a rongálások helyre­állítása folyamatban van. E munkálatokat azonban hátráltatja, hogy az általa e tóira kért igás és kézi közerő eddig nem rendelte­tett ki. Újból lkéri tehát, hogy a szükséges 20 igás és 50 kézi napszámihói álló, esetleg katonai közerő egy hétre rendelkezésre bo­csáttassék. A bizottság e javaslat elfogadásá­val felkérte a polgármestert a kért közerő kieszközlésére. Harsányt Elemér kir. vezető ügyész je­lentette, hogy a Ikir. törvényszék fogházában rendi és tisztaság van. az élelmezés ellen kifo­gást nem tettek, a fegyelem kifogástalan, szö­kési eset nem fordult elő. Jánossy Gyula tanfelügyelő normális is­kolai állapotokról számolt be. Jelentette, hogy a kultuszminiszter egyes tanyai iskolákhoz tanerőket nevezett, ki és valószínű, hogy meg­valósítja azt az iskolaprograrnmot. mely a tanya Ikiulturalására nagy hatással lesz. Ez­után arról szólt, hogy a tanulók mint vették ki részüket a társadalmi munkából, végül a szabadoktatási egyesület működéséről tett jelentést. Alexander Lajos főállatorvos jelentette. 6

Next

/
Thumbnails
Contents