Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-16 / 115. szám

UELMAGYARORSZAG Szeged, 1917. május 16. H Berliner Tageblatt Ausztria-Magyarország hadi céljairól Dr. Lederer Leó, a Berliner Tageblatt külön tudósítója az alábbiakat irja lapjának Bécsből: — Czernin gróf szerencsésebb volt mint fíethmann-Hollwegí amikor a napokban megállapithatta, hogy az a íformulázás. amelyet (Ausztria-Magyarország hadi céljainak adott, a dunai monarchia minden népének és pártjának a helyeslésével találkozott. Némelyek előtt ugyan ez még határozatlannak és árnyékszerünek tűnhetett fel, de AusztriaMagyarország béketfeltételeinek a körülhatárolásálban sem tul nem lépte a közvélemény kívánságait, sem nem maradt azoknak alatta. Czernin gróf hadi céljai, azonban elégedetlenséget váltottak ki a birodalmi német sajtó egy részéből. Ha ezek a támadások csak a Czernin-féle politika taktikája ellen irányulnak, nem illetné azokat mélyebb Jelentőség. Akadnak Ausztria-Magyarországban is emberek, akik nem osztoznak Czernin gróf azon nézetében, hogy a közép-ponti hatalmak, katonai és gazdasági legyőzlhetetlenségük tudatában, a béke gondolatát újból és ujbpl beharmatoztatlhatják és be is kell azt harmaztatniok, hogy annak zsenge csirája el ne asszék. Az alldeutsch szóvivők kritikájából azonban kibangzik más is: a minden anneksziót kíméletlenül kizáró politikával való elégedetlenség. Ezt az elégedetlenséget itt (Bécsben) jogtalannak tartják. Itt azon az állásponton állanak, hogy Ausztria-Magyarország sem az ő maga, sem a szövetségesei kedveért nem kergethet imperialisztikus eszméket, sem anneksziós tervek megvalósításán nem működhetik közre. Mi Ausztria-Magyarország? Ellenségei oly országok konglomerátumának nevezik, a melyek házasság vagy örökösödés révén kerültek a Habsburg-Lotharingen-ház birtokába, oly történelem-politikai alakulat, a mely a nemzetiségi elv korszakában elvesztette létjogosultságát. Az antant vezető állam,íérfiainak egybehangzó kijelentései szerint a dunai monarchia elleni háborujuk e birodalom népeinek a felszabadításáért folyik, mert az őket ma egybefoglaló állami kötelék csak nehéz bilincs ezek számára. Ezért Ausztria-Magyarországot el akarják tüntetni a térképről. Boncoljuk most Ausztria-Magyarország ellenségeinek a hadi céljait minden fölösleges izgalom nélkül. Vegyük ugy, hogy az Ausztria-Magyarország elleni háborút ne tekintsük az antant részéről már eleve nagyképiisködésnek és ne toljuk az ellenségeink programjában rejtőző armeksziö?T és imperialisztikus törekvéseket az előtérbe. Azt meg kell engednünk, hogy a kor áramlatai nem ép kedvezőek a történelempolitikai államalakulatokra és nem tagadható, hogy a huszadik század másképp gondolkodik a nemzetiségi jogokról, mint az a korszak, amelyben a Hegebféle államjogi eszmék voltak az uralkodóak. Ámde mindjárt felvetődik a kérdés, vájjon az a nemzetiségi elv, amelyet az antant AusztriaMagyarországgal szemben alkalmazni akar, megfelel-e valóban az egyes népek szükségleteinek? Az antant nemzetiségi elve lényegében abban áll, hogy a nemzet és állam fogplma egyenértékű fogalmak. Ezzel szemben azonban áll be az a tény, amelyet semmiféle világháború .meg nem szüntethet, hogy Középeurópának AusztriaMagyarországnak nevezett részében oly nemzetek élnek, amelyek egymagukban sem arra nem képesek, hogy megéljenek, sem arra, hogy meghaljanak. Egy-egy nép nemzeti és állami szükségletei nem mindig és nem mindenütt fedik egymást. ' miként azt, az antant feltételezni látszik. Valamely nemzet nemzeti követeléseinek a kielégítése még nem egyértelmű államiságának ;a biztosításával és jövendő fejlődésével. Arról ne is beszéljünk, hogy nyolc-kilenc milliós népek alig lehetnének abban a helyzetben, hogy pénzügyi túlterhelésük nélkül kellően megvédelmezhessék a határaikat. AusztriaMagyarország népeit még egészen más érdekek is utalják egymásra. Az ő állami szükségleteiket csakis bizonyos politikai hatalommal és nagysággal biró állam elégítheti ki olyképpen, hogy annak pénzügyi és gazdasági ereje a kulturailag elmaradottaknak javára van, oly állam, amelynek ép ugy van szántóföldje, mint szénterülete, de amelynek egyúttal szabad kijárata van a tengerhez. Hogy csak egy példát említsek föl: Ugyan melyik kikötő biztosits'a a cseh ipar számára a vámmentes kivitelt, ha a cseh nemzet egyszer „fel lesz szabadítva?" Ki fog gondoskodni Ausztria-Magyarország földművelést űző és ezért pénzügyileg gyöngébb népeinek kulturális fejlődéséről, ha ezeket a gazdagabb ipariizö területektől eiszakitják? Amit tehát Ausztria-Magyarország ma véd. az egyáltalán nemcsak az ő történelem-politikai államalakulata, hanem oly népek érdekében harcol, amelyek szükségletét nem volna képes egy-egy külön nemzeti állam kielégíteni. Ezért védi ma AusztriaMagyarország a határait, ezért harcol a szabad Adriáért. Lehet, hogy népei nemzeti követeléseivel szemben nem volt mindig és teljesen igazságos. De ez nem külső alakulásának, hanem benső megújhodásának a kérdése, amely nem oldható meg kívülről és erőszakkal, hanem belülről, az egyes népek megértése által. [EHHEEliiaSSM n A LEGÚJABB i Hat százalékos I • • • • b SD aláírható eredeti feltételek mellett bármely összegben a hivatalos aláíró helyen: B fl • B B m a m a s B • m át bank- és • válté-üzletében SZEGEDEN, s városházával Ezemban. vv m a El a a R m m m a H a a ril HÍM ár: 100 koronáért 90 korona. vv 80°|0 kölcsönt npjísfc Igen oltsd Kamat mellett. a • i B fl IBBSIBB^ Szeged áprilfebati. — A közigazgatási bizottság Dlése. — (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság dr. Cicatricis Lajos főispán elnöklésével kedden délután tartotta rendes havi ülését, amelyen Taschler Endre főjegyző bemutatta dr. Turóczy Mihály és dr. Kószó István indítványát, melyben azt kérik, liogy a közigazgatási bizottság a Máv-tól eszközöljön ki egy Szeged—(Budapest között közlekedő és délután il—3 óra között induló személyvonatot. A bizottság ezt el is határozta. Az apróbb ügyek letárgyalása után a jelentésekre került a sor. Először Bach Lipót jegyző a polgármester liav ielentését mutatta be. J>r. Woffi Ferenc tiszti főorvos jelentése sezrint áprilisban a ragályos betegségekben csökkenés mutatkozott. Tiz hólyagos himlő-eset (fordult elő és pedig az állami gyermekmenhelyen; melyek Iközül 7 csecsemő, 2 dajka volt. A legmesszebbmenő óvintézkedésekkel sikerült a ragályt osak az egyik kórteremre lokalizálni, ugy, hogy több eset nem is fordult elő s mintán a kétheti inkubációs idő uj megbetegedés nélkül telt le, az intézetet a zár alól feloldották. A városban a Gál-utca 10. szám alatt egy csecsemő halt meg hólyagos himlőben s annak ellenére, hogy az eset csak későn jutott a főorvos tudomására, a legszigorúbb intézkedésekkel sikerült ezt az esetet is teljesen lokalizálni. A népességi mozgalom eredménye a következő volt: Élve született .106 fin, 108 leány, összesen 114; halva született 2 fiu, 3 leány, összesen 5. Meghalt 117 fin, 106 leány, összesen 223. A népességi szaporulat mínusz 9, az előző hónapban mínusz 12. Tőrös Sánidor kir. t 3n áicsos, pénzügy ig*c» gató jelentette, hogy április havában a mult év ugyanazon havához képest egyenesadóiban 15497159, hadmentességi díjban 32 korona emelkedés történt. E szerint tehát az említett ágazatok jövedelmezősége a mult év ugyanezen havi eredményéhez képest 15529.69 &<>rónával kedvezőbb, jövedelemadóban 23547.97 koronával kevesebb. Áprilisban előírtak egyenes a dóban 10760.54, orsz. betegápolási pótadóban 97.94 koronát. Tárgyváltozás címén töröltek egyenesadóban 10649.54, or>sz. betegápolási pótadóban 387 koronát, behajthatlak" ság cimén töröltek egyenesadóban 1544.10, orsz. betegápolási pótadóban 47.85. koronát. Végül két szegedi lakos részére 748.38 korona adóhátralék erejéig engedélyeztek fizetési halasztást vagy havi részletfizetést. Faur Kornél műszaki tanácsos, az állaim, építészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a városi védekezés folytán a budapest-szegedi állami közúthoz szorított Fehértó árhullámaitól súlyosan megrongált budapest-szegedi állami közút megvédése és a rongálások helyreállítása folyamatban van. E munkálatokat azonban hátráltatja, hogy az általa e tóira kért igás és kézi közerő eddig nem rendeltetett ki. Újból lkéri tehát, hogy a szükséges 20 igás és 50 kézi napszámihói álló, esetleg katonai közerő egy hétre rendelkezésre bocsáttassék. A bizottság e javaslat elfogadásával felkérte a polgármestert a kért közerő kieszközlésére. Harsányt Elemér kir. vezető ügyész jelentette, hogy a Ikir. törvényszék fogházában rendi és tisztaság van. az élelmezés ellen kifogást nem tettek, a fegyelem kifogástalan, szökési eset nem fordult elő. Jánossy Gyula tanfelügyelő normális iskolai állapotokról számolt be. Jelentette, hogy a kultuszminiszter egyes tanyai iskolákhoz tanerőket nevezett, ki és valószínű, hogy megvalósítja azt az iskolaprograrnmot. mely a tanya Ikiulturalására nagy hatással lesz. Ezután arról szólt, hogy a tanulók mint vették ki részüket a társadalmi munkából, végül a szabadoktatási egyesület működéséről tett jelentést. Alexander Lajos főállatorvos jelentette. 6