Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-13 / 88. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1917. április 13. Talán mégis. Az orosz forradalom nyomán felcsillant béke remények felett Wilson. a jezsuita béke­apostol kondította; .meg a halájharangot. iBár a Ramanov-dinasztiát megbuktató ese­mények zajlása mögött látható lett egy-egy pillanatra a mesterkedő angol kéz,. mi. a megtámadottak és védekezők, nem tudtunk lemondani arról a reményünkről, ihogy az orosz demókrácia erős és lendületes győ­zelmének első virága Európa szamára: . a béke lesz. Közben .sikerült Wilsonnak, a béke ex­apostolának háborús lázba boritani az Uniót. Németország háborús állapotba került az Egyesült-Államokkal, amely — legújabb el­lenségünk helyzetét tekintve — az egykor hatalma tetőpontján állott orosz a utók ráciát is ,megszégyenítő arányókban készült a közel bárom éve tartó véres mérkőzés kiterjesz­tésére és meghosszabbítására- Az orosz ese­mények kavargásán és az ottani hivatalos hírszolgálat tudósításain keresztül nehéz volt a forrongások kohójába belátni. Egyes ese­mények, melyek a forradalom diadala óta zajlottak le, azokat látszották igazolni, akik­kel el lelhet hitetni, hogy a cári birodalomban lehanyatlott háborús kedv és erő. uj fényre és .lendületre kap a köztársaságban. A for­radalmi kormány egyik-másik tagja része­rői nyilatkozat történt, amelv arról tett han­gos és képtelen tanúságot, hogy a köztársa­ság a birodalommal egyiit a cár hóditó ked­vét is örökölte. Ugy látszott, hogy a háború lángjai ujult erővel csapnak fel az egész vonalon és vele eltávozik az újságírás szó­tárából ismét hosszú időre a béke szava. Húsvét óta. amikor az orosz munkás­ság ismeretes és nevezetes kongresszusát tartotta, szerepet cserélt két állam, amelyik a demokrácia és kulturáltság két végletét képviselte eddig. Az Unióból egyre vadabb fegyvercsörtetés zaja haMszik, egyre nagy­Sképübb szónoklás lidércfény-e látszik ide. Wilson, aki a lefegyverzésről tartott szónok­latokat. egyelőre egy. esetleg két millió em­ber felfegyverzésére készül. Wilson. aki nemrég az általános békét dicsőítő hossza körmondatok megszerkesztésén verejtéke­zett. most azon fáradozik, hogy a három éve -dúló véres viaskodást egy-két évvel meg­hosszabbítsa, Európát még jobban legyön­gitse, a gyászos emlékű csataterek szántát megsokasítsa. Wilson az első intrádára ak­kora hadihitelt kért. hogy megszégyenítette véle Európa minden államát. Húsvét óta egyre határozottabb irányt vesznek az orosz forradalmi események. Az ni rendszer harcias nyilatkozatainak az em­léke is foszladozni kezd. egyre több a bizo­nyíték arra, hogy a cárt-buktató parlamenti forradalom kormánya alatt vészesen meg­inog a hatalom biborszéke. ha szembe­helyezkedik a munkásság akaratával. Az ni orosz demokrácia bélső konszolidációt és nem háborút akar- A forradalom, amely a népben gyökeredzik, nem kívánhatja botorul a cári atyuska ösvényeire vezérelni az országot. A jelszó odaát most bizonyára nem az: milliókat elvéreztetni a dinasztia dicsőségé­re, hanem az: milliókat jogokhoz és jólétbe juttatni az ország boldogulására. A történelem legszebb lapjaira kerülnek .majd azok a megnyilatkozások, amelyeket az orosz események a központi hatalmak államaiban kiváltottak. A német birodalmi kancellár természetes emberi sajnálkozását is megtagadta a trónjavesztett dinasztiától és kijelentette: „Németország örömmel üd­vözölné, ha a dolgok uj rendje arra vezetne, hogy a jó szomszédi viszony föntartására utalt két nép újra közelednék egymáshoz." A kancellár olyan békét képzel el. amelv „minden fél számára tisztességes alapon épül föl." A magyar képviselőház egyhangú határozattal üdvözölte a győztes orosz for­radalmat. Az emberiesség ilyen őszinte meg­nyilatkozásaira kezdjük a méltó válaszokat kapni. A szabaddá lett Oroszország nem szándékszik uralmát -más népekre kiterjesz­teni, nem akar idegen területeket megszál­lani. A szabaddá lett Oroszország tartós békét- akar, erről, valamint a világháborúval kapcsolatos egyéb kérdésekről pedig a nép akarata dönt. Mindezeket az uj orosz kor­mány mondja, amelynek külügyminisztere nemrég erősen háborús és hóditó ízű nyilat­kozatot tett. Minden okunk megvan rá,, hogy újra­éledő reménységgel várjuk a közeli hetek ROTTERDAM, április 12. Az angol la­pok pétervári tudósítói egyértelmüeni kény­telenek beismerni, hogy Miljukovnak Orosz­ország háborús céljairól tett nyilatkozatai mindenütt és különösen a munkások köré­ben a legnagyobb ellenkezést keltették- A helyzet aranyira Kiélesedett, ltogy Kerenszki és később maga Lvov herceg miniszterel­nök is kénytelen volt enyhíteni Miljukov kijelentéseit. A Daily News pétervári tudósítója a következőket jelenti: Három nap alatt ki­tűnt, hogy Anglia rosszul tenné, ha Milju­kovnak a háború céljairól tett nyilatkozatát hivatalos állásfoglalásnak tekintené. Azóta az események gyorsan következtek egy­más után. Még a mérsékelt lapök is hibáz­tatták a külügyminisztert és a kormány, hogy a demokrácia bizalmát megtartsa, kénytelen volt világosain beszélni és válasz­tani Miljukov meg a nép között. Most is Ke­renszki mentette meg a helyzetet tegnap­előtti nyilatkozatával. Bar a kadetok a 'kor­mányban erősen képviselve vannak, a veze­Orosz hirek a békefeltételekről BÉCS, április 12. Az Utro Rosszij sze­rint Oroszországban most sokait beszélnek a következő békefeltételekről: Elzász német marad, Belgium vissza­kapja függetlenségét, de nem állithat fel hadsereget, a délszláv népek autonómiát kapnak, Lengyelország független állam lesz, de hadsereg nélkül, Kúriaiul német lesz, Örményország független lesz Török­ország protektorátusa alatt, Romániát visszaállítják, a Dardanellák semlegesek lesznek, de továbbra is Törökország bir­tokában maradnak.. A kadettpárt is ellenzi Miljukov törekvéseit. Stockholm, április 12. Vasárnap ült ösz­sz-e Pétervárott a padettpárt kongresszusa, antely egyhangúlag a köztársaság létesítése mellett döntött. A Rjecs kifogásolja, hogy a kadettek kongresszusán még osalk szó sem volt a háború folytatásáról, ami jel­eseményeit. Az Unió lázas és zajos készü­lődése, a nyugati harctér döntőnek látszó harci zaja kicsinységekké törpülhetnék, ha a cár után valóban a nép lett ur Oroszor­szágban- A legemberibb hangok most onnan szűrődnek felénk, falán mégis megértjük egymást. Talán mégis sikerül a demokrácia uj harcaival mint emberekkel, mint a béke úttörőivel találkoznunk. Talán mégis felkelő­ben a béke napja. Talán mégis Oroszországi megújhodása lesz a világtörténelem egyik legnevezetesebb napja. tés már nincs a kezükben. Hogy a hatalom látszatát megőrizzék, az uj idők szellemének engedményeket kénytelenek tenni. A Daily Telegraph pétervári tudósító­ja a következőket táviratozza: A szocialista pártok a leghatározottab­ban ragaszkodnak ahhoz a követelésükhöz, hogy a kormány világosan jelentse ki, hogy nincsenek iinperialisztikus és hóditó törek­vései a háborúban- Ettől a nyilatkozattól teszik függővé, hogy támogatják-e a kor­mányt, vagy nem a további hadviselésben. A szocialisták azt hiszik, hogy ha Orosz­ország és szövetségesei elutasítanak miiK den hódítási száradékot, Németországban is erősödni fog az a közvélemény, amely a hódítási politika ellen van és akikor nem hosszú idö múlva lehetséges a méltányos béke. Miljukovnak az -a nyilatkozata, amely­ben a maga részéről a monarchia felosztá­sát és Konstantinápoly bekebelezését Ikiván­ja, a szocialistáik között nagy felháborodást keltett és erős mozgalmat indított. l'emzi magát a pártot, a Djen pedig helyes1 i a kadettekradk ezt az eljárását, mert a há­ború kérdése az, amely elválasztja a sza­badelvű pártokat az orosz nép széles réte­geitől és nagyon nehéz Miljukov imperia­lisztikus törekvéseit a külpolitikában támo­gatni. Az orosz békeagitáció növekvése. Berlin, április 12. Az ideiglenes kor­mány minden eszközzel el .alkarja nyomni a békemözgalimakat, de sikertelenül- Az egyes 'konmányzóságőkban tömegesen tartóztatják le a szocialistákat. Sorókiban majdnem az egész papságot letartóztatták a békeagitá­ció miatt. Odesszában letartóztatták a 'mun­káspárt egész vezetőségét azzal az ürügy­gyei, hogy az Ochrana kémje. Az orosz gyárakban a helyzet a nyolc órai munka­idő bevezetése után napról-napra válságo­sabb. A Rjecs azt irje, hogy ha a munká­sok nem hagyják abba a sztrájkot, az orosz hadsereg épen a háború legválságosabb pil­lanatában fog hiányt szenvedni munícióban. Élénk orosz tüzérségi tevékengség. BUDAPEST, április 12. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: Nincs különös esemény. . HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese BERLIN, szállás jelenti: 12. A nagy pőhadi­Lípót bajor herceg vezér­tábornagy arcvonala: Brodyttál, a zlocow­tarnopoli vasút mentén és a Dnyeszternél orosz tüzérségi tevékenység. József főherceg arcvonalán ós Macken­sen vezértábornagy hadcsoportjánál lénye­ges esemény nem történt. LUDENDORFF. első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Oroszországban lehetségesnek tartják a méltányos békét.

Next

/
Thumbnails
Contents