Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-08 / 85. szám

Szeged, 1917. április 8. D ELMAG Y ARORSZÁG 9 'tiyos idő múlva, maga a tanári kar állapítja meg, vájjon a felvételre jelentkezett hallgatónak az intézet, speciális tanulmányai iránt van-e természetes érzéke, avagy nem. Ezáltal az oda nem- illő elemek idejekorán eltávolíttatnak, ami által elejét veszik nemcsak a tulprodukeiióna'k, hanem a máhik oiy sajnálatosan feburjánzott inkapacitásna'k is. Igyekezzünk az iskolát összekapcsolni a való élettel. Az Akadémia hallgatói a magyar érdekek előőrsei lesznek a Balkánon. Ismerjék meg hűt közvetlenül a Balkán államokat, azok földrajzi, közlekedési, kereskedelmi viszonyait. Igyekezzenek megérezni, megérteni, e fiatal népek lelkét s bizonyítsák be, hogy ők olyan nemzetnek fiai, amely nemzet a közgazdasági tevékenység állarca és ürügye alatt sohasem törekedett sem politikát elnyomásra, sem gazdasági kizsákmányolásra. Evégből az első évi tanulmánynak intengráns része legyen, a nagy vakációnak valamely balkáni államban való eltöltése olyformán, hogy maga az Akadémia gondoskodnék arról, hogy hallgatói előkelő cégeknél az ottani viszonyok intenzív tanulmányozása végett, a szünidő tartamára elhelyezést nyerjenek és az első évfolyam záróvizsgája valamint az absolutorium is csak szeptemberben tartassék meg, hogy igy a hallgató a főiskolákban tanultakon kívül, közvetlen tapasztalatairól. egyéniségének és hajlandóságának megfelelően számot adhasson. Tekintsük az idegen nyelveket, (a németen kívül a franciát, a boigárt, a törököt) mint a főiskola legfőbb tárgyait. Hiszen a nyelv, a szivek és az érdekek legbiztosabb kulcsa. A Balkán, fiatal népei különös megtiszteltetésnek és a szimpátia különös megnyilatkozásának tekintik, ha az „európai" az ő nyelvükön szólítja meg őket, illetőleg tárgyal velükEvégből az idegen nyelveket a legintengomiditerhes virrasztás mégis /megviselte. Első két nap .csak a -gőzfürdőben .pihent, néhány órát. Harmadik nap egyáltalán le se feküdt. Egy fillért se Ibirt -szerezni .s az állomási váróteremiben töltötte az egész -éjét. Negyedik nap a végső kimerülésben elhatározta, h-ogy a menházban if-o-g aludni. Ez nagyszerű eszmének mutatkozott lelőtte, m-eirt arra pillanatig -sem igondolit -hogy a.z ő saját lezüllött, -megtaposott, elárvult személyének utolsó 'rémes stációja a menház. Ellenben valami fölényes életösztön, kétes értelmű invenció azt hitette el vele, hogy az egy zseniális cselekvés lesz. Inkognitóban jelenik meg a ímenházibain: -először ,is jól kia-lussza magát, azután közvetlen és megfizethetetlen tapasztalatokat szerez, amelyeket mint újságíró szenzációsan éntékesithet, El is .ment -a menházba, de sajnálatos csalódás ért-e. Be sem engedték mert mikor ő aludni akart, a többiek már fölkeltek. Szitkozódva mondta: — Az újságírókról akkor is megfeledkeztek, miikor a menházat kieszelték. ötödik és hatodik nap megint nem -aludt hetedik nap reggelén végül hazatért. Csak annyit akart megtudni, hogy -már éhen halt-e az asszony. Az ő kötelességével- nagyon is tisztában volt; .a rozsdás kést zsebében hősiesen szorongatta. Rémképeket keresőn dugta be feldúlt, ábrázatát az ajtóm. Halvány sávokban dideigett he az utcai ablakon a felkelő nap rideg fénye, .Dániel sápadt /arca még -fakóbb lett egy árnyalattal. iA szoba üresen állt. az aszszonynak semmi nyoma. Dániel egy hörgő sóhajtással kapta elő .rozsdás Ik-ósét és halálra zivebben kell tanítani a főiskolán• Ne mondja, azt nekem senki sem, hogy iskolában nem lehet megtanulni idegen nyelveket. Adják meg a tanárnak a módot, hogy a .legjobb tudása s-zerint dolgoahasslék s kezdeményezési képesség-ét, valamint egyéniségét ne rendeljék alá bizonyos Olyan formáknak és utasitásoknak, amelyeknek a való élettel igen sokszor nincsenek meg a kellő relációjuk. Csak a beszéd praktikus és tökéletes elsajátítása, valamint a helyesírás megtanulása lelhet a szakiskolai nyelvoktatásnak egyedüli célja. És •itt a direkt és imitáló módszer önként 'kínálkozik, mert a régi elemző methődus már anynyit veszített értlékéből, mint amennyi az általa kiszorított és hiába elpazarolt energiának súlya nyom. iDe -a direkt módszerrel is tökéletes eredményt csakis limitált csoportokban lehet elérni, evégett a Holland-iában, Svájcban és a saját gyakorlatomban is oly kitűnően bevált 12-es eso-porttanitást ajánlanám, ami ugyan sok pénzbe kerül, de az eredmény -minden áldozatot igazol. Ezekben foglaltaim össze nem hi-porth-ézisek-en, de több mint másfél évtizedes tapasztalataim és hosszú külföldi tartózkodásomon alapuló véleményemet és igen boldog volnék, ha jelen soraiírrimal hozájutlhatnék ahhoz, mit XIII. Leó pápa oly bölcsen, mondott volt —, hogy adjuk vissza a s-z-avaiknak igazi jelentőségüket, a cimek-nek és elnevezésüknek valódi tartalmukat! ... A Balkán Akadémia ne legyen más, mint az, amit a címe mor.d, a magyar-balkán testvériességnek a praktikus kezdeményezéseknek, az egymást -egyensúlyozó és kiegyenlitő -érdekeknek melegágya, igazi azilwma! Jakab Dávidl8IBIHSKaB98IIBC IKSMlllIBBDBSKIBIIIRBiBiflRIIIIBIIIIBIII Magyarország os az antant. A 'kételkedés és kishitűség óráiban — ki vehetné rossz néven, hogy a háboru hosszú folyamán elvétve ilyenek is akadnak — nem egy emberben merül föl a-kérdés, vájjon csakugyan az 'antant -erőszakolta-e ki -ezt a szörnyű háborút és nem keresendő-e talán bennünk é-s legfőbb szövetségesünkben: Németországban a iháb-oru okozója. 'Az antant kitűnően. iszervezetlf /sajtója un-osun-talan .Németországot okolja a (háboru kitöréséért és mert a hihetetlen is hihetővé válik, ha szüntelenül .halljuk annak hangoztatását, emberileg és lélektanilag nincs mit csodálkozni rajta, ha néha-néha bennünk, az antant ellenségeiben is .fölmerül a kétely. Jövendő nemzedékek történetiróinak lesz — nem könnyű — feladata, kideríteni mindazokat az okokat, amelyek ezt a szörnyű világrengést előszántan dobta magát a felvetett ágyra, ahol egyszer az életiben .boldog is volt .néhány percig. A tiszta fehér párnán .aztán különös dolgot látott. A párna • kellős -közepére egy 1 ilaszinü, illatos borítók volt goin-bostüvel feltűz delve. /Levette a levelet Dániel, ele nem merte f.elbointiaini. — Úgyis tudóim, mi van benne, — mormoltai magában. — iÉs igaza is v.an Piroskának. — Különben nekem m.ár .minden mind«igy, — .folytatta a morfom! irozást — és a késsel feltépte a boritékot. V. Kedves Dániel! Nagyon megbánt ott maga engem. A maga viselkedése gyáva és nevetséges. Nem becsült engem a-nyira, amire le.gy kis asszonyi ismeret .mellett feltétlenül becsülni© kellett volna. Hisz én tudtam és éreztem, hogy .maga nagyon szegény, de hogy ennyire gyáva legyein, arról fogalmam -se volt. Elv-égre én az -nra.mat is hat évig eltartottam, pedig ,sohase szerettem, hát mennyivel inlkiálb-b tartottam volna el magát. De .maga lazok-nalk morálját követte, akik egész életükön át lesik -a. jó szerencsét és ha végre megérkezik, akkor megfutamodnak elől©. Hát igy is jól van. Ezután továbbra is az uramnak keresek1. Piroska. Dániel, mikor a levelet elolvasta, n-a.gyot káromkodott ós utálattal dobta el a borítékot. Az álom, -a solk-sok évi álom egyszerre meszsaeHmesisze -elröpült ós Dániel megpróbált .aludni, vágyak és álmok nélkül. idézték. S bár ebben a teljesen — részben tudatosan, részben öntudatlanul — -összekuszált kérdésben tárgyilagosnak lenni fölötte mehéz, annyi -már ma is megállapítható, hogy nem mi kerestük és nem mi idéztük elő ennek a sz-örnyü vérvilharnak a kitörését. -Akár a háboru kitörésének legközelebbi okait, akár távolabbi okait keressük, mi mosdhatjuk a kezeinket- A középponti hatalmak és ,az antant háborús céljainak az összevetéséből napvilá-gosan kitűnik a mi igazunk A középponti hatalmak államférfiai a háboru kezdete óta kilengést nem mutató követ-kezetességgel állandóan1 azt hirdették, hogy mi nem akarunk hódítani és hogy mi védelmi háborút folytatunk. Már pedig védekezni1 csak annak kell, akit megtámadnak. Hogy aztán a védekezőből támadó lesz, az már a sztratégia keretébe esik. A mi háborús célunkkal szemben az antant ki akarja űzni a törököt Európából, Konstantinápolyt és a Dardanellákat elragadni, Magyarországot és Ausztriát szétdarabolni, Németországot megcsonkitani, az állitólag elnyomott nemzetiségeket felszabaditani stb. Mind olyan célok, amelyeket világpolitikát üző nemzetek nem máról holnapra tűznek ki és amelyek csak háboru által valósithatók meg. Nekünk voltaképpen nincs, is háborús célunk, mert amit mi akartunk: területeink épségének a megtartásáért nem lett volna szükség háborúra. De hogy -ennék a háborúnak a kitöréseért az antant terheli a felelősség, bizonyítja az a szövetséghálózat is, amelynek a szálait Anglia szőtte. Előbb Franciaországot. Orosizországot, Szerbiát és Montenegrót, később Olaszországot és Romániát csak -ugy nyerhette meg szövetségeseiül, hogy akkor, még mielőtt mi ilyen, szörnyű háborúnak a kitörésére még csak gondolhattunk is volna, már elígért a középponti hatalmak és. a velük szövetséges országok területéből egyes n-em épen 'megvetendő részeket. Anglia! és! (szövetségesei nem hP hették sem Ausztria-Magyarországról, sem Törökországról, hogy hódi tó 'tervéket forgatnak agyukban, d-e nem hihették jóhiszemüleg Németországról sem, amely ElzászLotharingia anneksziójával, illetve vissza-