Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-08 / 85. szám

DELM AGY ARÜKSZAG Szegedi, 1917. április 8. lezuhan abban az arányban, ahogy az ipari termelés versenye /növekszik. Az élelmiszerek drágasága más törvények -szerint fog igazodni. Kevesen remélik; pedig bizonyosan pgy lesz, ihogy az élelmiszerek mai hallatlanul magas ára néhány hét alatt, szinte zuhanva vissza fog esni. Ennek oka az, hogy állatállományunk korántsem fogyott ki, mint általánosságban gondolják. Ellenkezőleg: állatállományunk jóval nagyobb mint a háboru első évében volt• A vágatásí tilalmak, a magas árak, a szállítási nehézségek ;mind hozzájárultak az állattenyésztés mesterséges fokozásához. Amely pillanatban a hadsereg -megszűnik a frontra egész gulyákat szállítani, ugyan-akkor megindul a Balkán sertés-exportja, feloldják a korlátozásokat mindenfelé és a nagy kínálat hirtelen leveri az árakat. Nagy örö-m lesz nézni, hogy az árufelhahnozók mint fognak -napvilágra -bújni re j te tt kész l-e teik k el. A most folyó háborúihoz semmiféle eddig viselt háborúból nem lelhet bizonyítékokat venni s igy tisztára feltevés, hogy a békekötés után hogy lesz, mint lesz? De a nemzetgazdaság fejlődési törvényei minden viszonyok köz-ött állandóak. Ezeknek figyelőmbe vételével előre -meg lehet jósolni, hogy a béke első esztendeinek nagy ipari föllendülését valami roppant nagy terjedelmű tuiproduk-ció fogja letör-ni. Európa gazdasági életének más világrészekben fennállott nagy piacai ezalatt emancipálták magukat, a termelt áru felhalmozódik, elértéktelenedik és az ipari > világ bukásainak hosszú sorát fogja megindítani. Az ebül szerzet vagyon ebül fog elveszni. A nagy tőkehalmozások! feloszlásnak indulnak, a pénz la-ssan visszaszivárog a jegybankokba, megdrágul és elfogy, mint a holdvilág. Ennek a -szédületes aráffiyu gazdasági válságnak a periódusát mintegy 12—15 esztendőre lehet tenni; hatásában, szenvedésokozásában nem lesz kevésbbé keserű, mint amilyen megpróbáltatás maga a háboru volt. A gazdasági válság talán sehol olyan nyomasztó nem lesz/ mint Magyarországon. Az ipari versenyt nem fogjuk bírni, a tulprodukció eláraszt bennünket. A tulmagas agrárvámok miatt az élelmiszer minden időben nálunk lesz a legdrágább- Keserű évek várnáik még reánk, hacsak él nem következik -a mostani kormányzati és közéleti rendszernek az a teljes bukása, amely az eszmék -demokratizálódása révén beleilleszti majd Magyarországot a -nyugati államok nagy gazdasági versenyébe. < Domokos László dr. -»»BBOBaBB»H»ll>l5B»«aBr<BBBBBBBBSBBB»BBBBBBBBBBaa«BaB»»aBBS«KH»BB»BSB»«^^ Jf városi földed eladásáról Ismeretes-, hogy a Délmagyar ország e fontos kérdés eldöntése céljából ankétot rendezett. Legutóbb az alábbi érdekes cikket kaptuk: Bár a városi földeknek bérbeadása jövedelmezőbb és minden tapasztalat szerint szerencsésebb gazdálkodási mód a házi kezelésnél, mindamellett nem mondható szerencsésnek a városi földek mostani bérbeadási módja és az ennek következtében kifejlődő tanyarendszer a íöbbtermelés szempontjából. Egyrészt azért, mert a gazdákra oly terhet ró, amely más bérletnél nincs meg, másrészt azért, mert a szétszórtság miatt nagy nehézségbe ütközik a termés értékesítése ugy, hogy némely máskülönben ihasznot hajtó foglalkozást egyszerűen lehetetlenné vagy legalább is nagyon nehézkessé tesz a tanyák jó részénél. A mostani bérleti rendszer szerint a bérlő kibérli a földet 25 évre a várostól, fia uj ember béni a földet, akkor a régi bérlő leveszi a tanyának a tetejét és elviszi magával, otthagyja a tömött puszta földet, sőt ha az uj bérlő kívánja, azt is bele kell hordania abba a gödörbe, amelyből 25 évvel azelőtt -kiásta. Az ui bérlő ekkor épít ui tanyát. A legjobb esetben megegyeznek. Köszönet egyik részérő! sincs a kényszeregyezségben. Az uj bérlő most rendbe hozza a tanyát, ami majdn'em egy az újjáépítéssel. mert az utolsó években nem sok gondot fordítanak a tanyára, különösen, ha előre látja a gazda, hogy nem bérel továbbDe mondjuk, tovább is a régi bérlő marad meg. akkor is állandó támogatásra, javításra, nem ritkán teljes újjáépítésre szorul, -ment a tömés fal, amellett, hogy nem egészséges. nem is tartós annál is inkább mert rossz anyagból, nem is igazi agyagból és nem is nagy szakértelemmel kész-ül. Téglából tartósabb épületet építtetni nem érdemes 25 esztendőre, azért csak olyant csinál, ami addig eltart, de iha esetleg közben öszszediil vagy a jövő bérletet nem kapja meg és igy el kel'l mennie, akkor se legyen- nagy a kára. Éppen ezért nem is építenek valami bőségesen, csak egy kis szoba, egy kis istálló és egy kis mellékhelyiség, ahová -egyet-más: be leltet rakni. A közegészséggel nem sokat törődhetnek és állatot is csak keveset tarthatnak, azok is összezsúfolva vannak, csakúgy mint maguk az emberek. De még igy is sokba kerül a lakás, mert egész reálisan lehet minden bérletre egy teljes építkezést számítani, más bérletnél ez nincs meg, mert ott megvan a bérlőnek a maga iháza és földje és csak ahhoz bérel földet mástól. Másik hátránya a tanyarendszernek az. hogy nehézkes az értékesítés módja. Meszsze van a tanya a várostól, messze a vasúttól. Amikor jó az ut, nem ér rá , a gazda, amikor ráér a gaz-da (télen), akkor rossz az ut és egy n-pjába beletellik, amig egyet fordul a piacról. Ez a nehéz értékesítési mód -teszi azt, hogy a gazdának nem érdemes több tehenet tartani, mivel a tejet nem tudja eladni, nem érdemes neki foglalkozni nagyobb mérték-ben apró jószággal, gyümölcstermeléssel és sok mindenféle kerti veteménnyel, csakis olyannal, amit nagy t-ömegben egyszerre vihet piacra ősszel (pl- paprika, -káposzta, krumpli). Vagyis tényleg igaz, ihogy sok tekintetben nincs abban a helyzetben, mint más vidék termelői, éppen ezért nem is csodálható, ha nincs ugy kihasználva a föld. Vegyük még hozzá, Ihogy távol a templomtól, iskolától, orvostól, patikától, mindenféle iparostól, kereskedőtől stb. S még egyet, ami az állattartást teszi nehézkessé. Nem arra gondolok, hogy nehéz takarmányhoz jutnia, ha magának nem terem, hanem arra. hogy kilométerekre kéli -elvezetni a tehenét vagy elhajtani a disznóját, amig akad egy -olyan nagy oh gazda, akinek van apaállatja s az is néha milyen Igy azután megérthető, ha kevés az állat és ami van, az is rossz fajtáin, denenerált és hogy miért kevés a tej a városban és kevés az istállótrágya odakünt. Ezen bajok megszüntetésére nagyon alkalmas volna a városi földek egy részének okos eiadási módja. A városban vezető szerepet játszó.férfiútól .hallottam, hogv kisebb központok vagyis falucskák létesítését szükségesnek tartja. Hogy ugyanezen vagy más okokból-e, az nem -fontos, annyi azonban bizonyos, hogy ily faluk a szétszórt tanyák helyett inkább kivántosabbak és jobban szolgálnak a többtermelést is, m-erí ennél a szónál nemcsak a szemtermésre, hanem az állattenyésztésre, aprójószágra, tejre, tojásra, kerti veteményre, gyümölcsre stb-r-e is kéli gondolni, már pedig ezekkel való foglalkozásnak inkáb kedveznek a jól megválasztott helyen épült apró központok, mint a szétszórt tanyarendszer. Legalább tiz ilyen kis központot lehetne létesiterá 10.000 hold eladásával. Már maga a cél, a kis központok létesítése utbaigazitást ad az eladás- -módját illetőleg. Mindenekelőtt, a helyet illetőleg, ajánlatos a vasúti megállóhelyek, a jobb müutak. esetleg az építendő vasút mellett eladni és pedig 3U holdas parcellákat és 30 tanyából álló központot számítva is 10 központ keletkezne. Az eladás módját illetőleg célszerű volna közvetlenül a vasúti megállók mellett vagy a müutak két oldalán kijelölni a házhelyeket, minden tanyára mondjuk 2 -holdat keskenyen hátrafelé nyúlva. Ki kellene kötni, -hogy ennek az ut felőli részén kell megépiieni-e a házát belsőségeivel együtt és pedig 5 -éven belül, a többi rész megmaradna veteményes kertnek. Ezen 2 holdon kivül lenne minden gazdának távolabb a központtól -egy esetl-es több darabban átlag 28 hold földje. A gazda, minthogy most már állandó lenne a lakása, tartósabbnak és tágasabbnak építené vagyis lenne egészségesebb lakása a családnak, •egészségesebb istállója állatjainak. Az igaz. hogy most távolabb kellene menni szántani, vetni, meg a trágyázás is több időbe kerülne, a termést is haza kellene hordani, vagyis nehézkesebbnek látszik a müvelés módja, de ezt a nehézséget bőven kárpótolná a központban való ' egyesüléssel járó előny. Ilyenek; könnyebb lenne a közigazgatás, nagyobb lenne a közbiztonság, közelebb érné az oryos a beteget, kisebb volna a gyermekhalandóság; bátran lehetne egy-egy ilyen központhoz építeni egy-egy iskolát a tervezett tanyai iskolákból, 30 tanya a vasutasokkal és a még közelben megmaradt tanyákkal biztosítanák a megfelelő tanulót; könvnyebb lenne a közlekedés; 30 gazda tarthatna együttesen 'két vagy három apaállatot, de tartanának több állatot is, mert a tejet beszólíthatnák közösen vasúton vagy egy kocsival, no meg a jófajta állatok eladása jó haszonnal jár. Hisz ha mindennap csak 10-15 liter tejet küldene be vasúton á 20 fillérjével, ez már 1000 K-t jelentene évente, ami most nincs meg a távoli tanyáknál. Éppenugy beszállíthatná va-suton a tojást, aprójószágot, friss vetem-ényt anélkül, -hogy be kellene jönni-e, mert bizonyára akadnának élelmes vállalkozók, akik kimennének vasúton 'vagy amer-er nin-cs vasút, -kocsin és összeszednék az ilyen piaci árukat és ez nem 'volna éppen rossz üzlet* de a mostani tanyarendszer mellett ez lehetetlen, 'minden tanyába külön elmenni nem hozza be. Könnyebb lévén igy az értékesítés módja, több mindennel érdemes voln? foglalkoznia a gazdának, mert jövedelmét tetemesen fokazhatná, de a városi piac is megérezné a központok hasznát. A központok létesítése és azoknak életképessé tétele irányítást ad különösen a fizetés módját illetőleg. Hogy mennyiért lehet a földek holdját eladni, áz függ elsősorban a föld minőségétől, másodsorban annak a központtól való távolságától- A város mindenesetre nincs 'abban a helyzetben, hogy adományozzon, a méltányos árát megkérheti « földnek. A méltányosság -mindamellett megkívánja, ihogy lehetőleg a régi bérlők jussainak földhöz, amennyiben ezt a város érd-éke megengedi annyival is inkább, mert 'i-gy a bérleti szerződéseket kölcsönösen fel lelhet bontani minden kártérítések nélkül. A méltányosság inkább 'a fizetés- módjának meghatározását illesse. Ha a központokra szükség van, akkor rajta 'kell lenni, hogy mielőbb megépüljenek, mivel pecjig az építésihez valamint -egyéb (befektetésekhez, elsősorban az állatállomány gyarapításához pénz kell. nem volna célszerű a gazdákat pénzüktől meg-