Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-01 / 79. szám

Szegted, lí>17. ápriis 1. DÉLMAGYAKORSZAG 5 f^fehát jarmkonabeli férfi. ®a most abbahagy­juk a kezelést, ezzel korántsem sikerül a •isszaif jodási processzust megafeasztan i. A szérum bexm dolgozik a véredényekben, hat és uj szöveteket sző, uj rostokat, uj izmokat fejleszt, — Ie®föltóbb a tempó lassabb iránt­iba folytatnák: az oltást. Ön miniden, hónap­ban négy hónapot fiatalodik vissza, vagyis öt év múlva huszonnégy éves lesz. — Ó, én szerencsétlen! De lm már visz­szafeló rohanó évek súlya alatt ily rohamo­san meg kell fiatalodnom, ha gyermekeim, s majdani unokáim szégyenére ;bafefislá.nyok­nak fogok udvarolni, egyre kérem önt, pro­tiesszor ur: a feleségemet ne oltsa be ezzel a szérummal. —• Hát ennyire fél a fiatalságtól? . . . Jó. Akkor bevallom: az egész szérumtalál­mány humbug. Puszta szuggesztdó ós ön egé­szen jó médium volt. Hanm ine.kIlon<e évesnek érezte magát, legénykedett, udvarolt, éjsza­kázott . . . — Be hova gondol, professzor uiy — csak hencegtem, csak önnek akartam szuggerálni a szérum hatását. — (Magában) A terem buráját! pedig én el ds hittem! 'Molnár Jenő. •numnnimiHminmnBBunHUHnHuni R tanács nem engedi meg a légszesz és villany egységárakról, (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa szombati ülésén foglalkozott a 'Központi- Gáz­és Villamossági R. T.-nek azzal a bejelentésé­vel, hogy március 22-től visszamenőleg 25— 50 százalékkal emeli a légszesz és villany­áram egységárait, még pedig ugy a köz-, mint a magánfogyasztásban- A tanács hatá­rozata természetesen nem lehetett más, mint atmit a közönség várt a gázgyár önkényes eljárásával szemben. A bejelentést a tanács visszautasította, az árak fölemelését egyene­sen megtiltja, sőt amennyiben a légszeszgyár a közönséggel szemben is birói útra lép. a tiszti ügyészség minden, adott esetben kellő védelmet nyújt. < A szombati ülésen Balogh Károly pénz­ügyi tanácsos az alábbi határozati javaslatot terjesztette be a tanácsnak elfogadásra, mely a gázgyárnak tudomására hozza a városi ha­tóság álláspontját: A Központi Gáz- és Villamossági Rész­vénytársaság ezen .beadványában azt tudatta a város tanácsával, hogy a világítási sz©. ző­dés ellenében a világitási egységáraikat ugy a közfogyasztásnál, mint a magánosok fo­gyasztásánál a légszesz és a villanyáram ki­szolgáltatásánál egyaránt fölemeli s kér!, hogy ezt a bejelentést tudomásul vegyük és a város közönségét az árfölemelésről szoká­sos hirdetmény utján értesítsük. Engedélyes Központi Gáz- és Villamos­sági Részvénytársaságnak ezt a kérelmét el­utasítjuk s figyelmeztetjük a törvényes kö­vetkezmények terhe alatt, hogy a 40 évre kizárólagossági jogot biztosító világitási szerződés értelmében nincs joga ahhoz, hogy a légszesz- és villamossági egységárakat önként fölemelje, ellenkezőleg a szerződés 18. §-a világosan elrendeli, hogy ugy a nyil­vános, mint a magánhasználatra a szerződés­ben meghatározott normális árakon és pedig ugy a légszeszt, mint a villamosságot foly­tonosan, éjjel-nappal világitási úgymint erő­átviteli célokra mindenkor a fogyasztók szük­ségletéhez képest termelje és kiszolgáltassa. Az árak a szerződésben maximumként van­nak megállapítva, amelyek semmi körülmé­nyek között önként fel nem emelhetők, ellen­kezőleg a szerződés értelmében bizonyos esetek beállta esetén leszállitandók. A szerződés 27. §-a szabályozza a fo­gyasztási számlák bemutatását és 'kifizetését, amelyben meg van határozva az, hogy a köz­világítási számlák, amelyek a város által helyeseknek elismertetnek, a benyújtástól számított 30 naP alatt kifizetendők. Más fogyasztók számláikat havonklnt tartoznak kiegyenlíteni; ha a fizetéssel elmaradnak, ezeknél az engedélyes jogosítva van a vilá­gítást azonnal és pedig minden kármegtér i­tés és egyéb jogi következmény nélkül meg­szüntetni. Figyelmeztetjük engedélyes részvénytár­saságot, hogy ez a joga csak a normális ára­kon, vagyis a szerződéses árakon számlázott számlákra vonatkozik, magasabb árakon föl­számított számlák kifizetésére senki sem kötelezhető és igy nincs joga arra, hogv ily esetekben a világítás kiszolgáltatását bárki­vel szemben is megszüntesse, fia ezt mégis megtenné, ugy minden kármegtérités s egyéb jogi következmények terheit viselni köteles, s a város közönsége nevében minden törvé­nyes eszközt igénybe fogunk venni arra, hogy szerződéses kötelezettségét a részvény­társaság teljesítse. Amennyiben azt nem ten­né, ugy élni fogunk a szerződésadta egyéb jogainkkal is. Figyelmeztetjük a részvénytársaságot a szerződés 37- §-ában biztosított jogainkra, a * melynek utolsó bekezdése értelmében, ha a világítást bárhol ki nem szolgáltatná vagy megtagadná, a város tanácsa által a késede­lem minden napjára 10 korona bírsággal sújt­ható. A 40. §. az üzem abbanhagyása esetére szól, amely szerint ha az engedélyes az enge­dély tartama alatt az üzemet bármely okból, kivéve a vis major esetét, abbanhagyná, a város jogosítva van azonnal, birói közben­járás nélkül az egész üzemet birtokba venni s ezt az engedélyes kára és veszélyére to­vábbfolytatni. Ha ez az állapot ö hónál to­vább tartana, az engedéllyel járó minden jog megszűnik s a város jogosítva lesz az összes müveket és készleteket nyilvános árverésen az engedélyes rovására eladatni. Kiemeljük, hogy vis major esetének a drágább termelést nem tekintjük, ennélfogva jelen esetben vis major esete fönn nem forog iés igv jog sze­rint élhetünk ezen §-ban megszabott jogaink­kal az esetben, ha engedélyes részvénytár­saság a város közönségének a közvilágítást normális árakon ki nem szolgáltatná, illető­leg a világítás kiszolgáltatását abbanhagyná. Ez alkalomból fölhívjuk engedélyes rész­vénytársaságot, hogy nyilatkozzék az iránt, hogy vájjon a szerződés 40. §-ában foglal: kötelezettségének megfelelt-e? Ezen parag­rafus ugyanis az elsőbbségi kötvényekről szól. Tudomásunk szerint a részvénytársaság be­ruházásokra kamatozó elsőbbségi kötvénye­ket bocsájtott ki, azonban a légszesz és vil­lamosság fogyasztóinak aláírásra nézve biz­tositott előjogát nem vették figyelembe és nem közölték abbeli elhatározásukat legké­sőbb ,24 órával az aláírások lezárta előtt, hogy a fogyasztók elsőbbségi jogukkal él­hettek volna. , Értesítjük engedélyes részvénytársasá­got, hogy szerződéses jogainknak föntartása mellett minden kötelezettség nélkül az ár-föl­emelésre vonatkozó beadványát érdemi tár­gyalás alá vesszük. Eltiltjuk azonban attól, hogy akár a közfogyasztási számlákat, akár a magán fogyasztási számlákat a szerződés­ben megszabott normális egységáraknál ma­gasabban számlázza. Hogv azonban kérel­mét érdemi tárgyalás alá vehessük, szüksé­günk vari az üzem és az iizleteredménvre vonatkozó hiteles könyvelési adatokra; ennél­fogva megbíztuk a mérnöki hivatal részéről Scultéty Sándor főszámvevőt, vagy helyet­tesét, hogy a részvénytársaság könyveit be­tekinthesse, s abból a szükséges hiteles ada­tokat kijegyezhesse. Fölkérjük ennélfogva a részvénytársasá­got, hogy .kiküldötteinknek a hiteles könyvei­ket használatra átengedni sziveskediék­Reméljük, hogy engedélyes részvény­társaság a város közönségértől nyert 40 éves kizárólagossági jogviszonyt kölcsönös meg­értéssel kívánja föntartani, nem lép arra az útra, amely után egy kereskedelmi vállalat csak magának okozhat kárt. Tudomásunk van arról, hogv az 1916. évi üzleteredmény sem végződött a társa­ságra veszteséggel, ennélfogva a beadvány indokolásában hangoztatott tönkretétel nem egyéb üres frázisnál. A hozzánk beadott 1915 évi üzleteredmény pedig azt tünteti ki, hogy nagyobb nagymennyiségű leírások és dotálásokon kívül tartalékokra is jutott, ezen kívül a tőke is megkapta a maga 5 százalé­kos hasznát. Ily viszonyok között tehát nem lehet joggal arról beszélni, hogv engedélyes részvénytársaságnak szegedi légszesz- és villanytelepe a részvénytársaságot tönkre­tenné'. A tanács ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A jogügyi bizottság pedig hétfőn délután összeül' és megállapítja azokat a módokat, melyekkel a város a közönséget a gyár által esetleg elkövetendő sérelmekkel; szemtan megvédelmezi. Rendkívüli közgyűlés lesz szerdán a Fehértó áradása miatt. (Saját, tudósítónkból.) Megírtuk, hogy a •Fehértó áradása, következtében ,a város kül­területén föllépett árvízveszély ügyéiben Pillich Kálmán ügyvéd, tőiményhatósági bi­zottsági ítag lakásán csütörtökön este érte­kezlet volt. Az értekezlet, amelyen (többek között megjelentek dr. Becsey .Károly, Bo­kor Adolf, Kiss Gyula, Obláth lápot, Som­lyódy Irtván és Valihora István törvény h a­tósági bizottsági tagak, elhatározta, hogy aa árvízveszély lekiizdése céljából rendkívüli közgyűlés összehívását fogják kérni a főis­pántól. A rendkívüli közgyűlés összehívása iránti kérelmet ötven törvényhatósági bizott­sági tag (aláírásával szombaton délután nyúj­tották be a főispáni hivatalhoz. A kérvény teljes szövegélben alább következik: Méltóságos Főispán Ur! A Szegod-felsö­tanya, Fehértó, ÍMaty és Sárosvölgy környé­kéül jelentkezett nagymérvű árvízveszély sürgős intézkedésre és mái1 a mult évben el­követett hibák orvoslására utalta nemcsak Szeged varos hatóságá t, hanem a Szeged­tmartotnosi ármentesitő és belvizszabályozó társulatot is. A műit évben jelentkezett viz­vesaély ez óv telén és a bekövetkezett hó­olvadás után, vidéfcünkest hatványozettabb mérvben sújtja. Az ez évi termésben, külső tanyai építményekben, szőllő és gyümöiles­ültertvényakben, gazdaközömségünk k iszámht­batlan kárt szenved az áradó váztól. Ennek •dacára sem az ármentesitő társulat, sem városunk hatósága; a szükséges intézkedése­ket nem oldotta meg és nem foganatosította. Törvényhatósági biaottságtnnQr március havi közgyűlésén elrendelte a Fehértó én Maty közötti vizlerveaető csatorna sürgős kitisztítását és kimélyesitését, hogy azon a Fehértó -magas vizállása levezethető legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents