Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-29 / 102. szám

Gezegod, 1917. április 29. DELMAGYARORSZÁG 7 HÍREK ocoo Tavasa lesz . . . Már csalk huszonnégy óra választ el bennünket a gyöngyvirágok illatos /hónapjától: májustól, azért ínég mindig a télnek utolsó sóhajai feküsznek rá a palotás városra, a zsendülő mezőre és a tanyák ©létrehívó bűbájos tájaira. Még mindig nagy kabátban járnak az emberek és reggelcnikint párát törölgetnek te az ablaküvegekről, hogy kinézhessenek: vájjon milyen idő van? Lesz-e mór tavasz, lesz-e már meleg, mely után anyaiyira sóvárog a bőrünk az idei hosszú, zord tél után. Még mindig néptelenek a külváros utcái, nem jöttek ki a gyerekek, hogy mezitlábra vetkőzve, hangos szóval, pajkos kiaMIássál üdvözöljék a tavaszt és csapkodják óraszámra lábaink előtt a pergő csigát, és néma kedvteléssel eregessék fel terenymagasságra a szegletes, szines papírsárkányt, .. Ez egyébként drága mulatság most, inert a .sarki boltban elfogyott a zsineg, s a gyerekek hiába rimánkodnak, bogy csak négy ölet, öt ölet. adjon a tén.sasszony, nem baj akármibe "kerül. — Majd a háború után — feleli hűvösen a ténsasszony, akinek éppenséggel nem fáj, bogy elvitte a háború a sárkány spárgát. Jön a pénz másfelől, . . . van most pénz elég — mondja a parasztokkal együtt, akik még soha nem értek ilyen pénzbőséget, pedig van olyan is köztük, aki 16 pengő krajcárért megvásárolta a kisded bográcsra való bürgehust annak idején, mikor a feleségét a Mari nénit Marosának hivták még s az ő bajuszára is „két pózért" adott a patikárus szépszagu pöurőt. A malacok is elmaradtak még az idén az árokszélrőlí mivelhogy malac sincs, elrekvirálták előlük az utolsó szem kukoricát is, amelyik pedig még megvan, bogy legelhetne, a pásztora unja az áldogálást, merthogy hideg van, az .. utcán is csaik kevesen járnak, nincs akit meg lehet bámulni. A levegőben a madarak sem nagyon röpködnek még, azoknak a dalán sem lehet elmerengni . . . Szóval a tél hullámai hömpölyögnek az április hónap utolsó napjain mindenfelé . . . Csak tegnap, a bolondok napján, pénteken ragyogott ki először ez után a bosszú émelygős pauza után a napfény. Pénteken csücsörítette össze először ajkát a napsugár az édes, a meleg csókra . . . (Ki tudja vasárnap nem-e bánja m'eg?) S ime, a felöltők hirtelen lekerültek a vérmesebbekről, az apró bogarak is megindultak útjukra a frissen sarjadt fűszálak között, sőt Miklós, a szomszéd is kikerült a dohos szobából a ház elé, a napfényre. A fák ágai barnák még, csak a tetejükön úszik kevéske biborszerü zöld szin, a föld is kopár a lábai előtt, a virágok még nem is készülődnek üdvözölni a tavaszí. Nagy báránybőr sapka van a fején, a vállán pedig a télikabáton felül vastag gyapott kendő őrzi, mivelhogy befog a szomszéd, » egész télen a szobát őrizte, köhögött . , . Az arca sápadt, betegszinü, a szava is gyenge. A pipa azonban már a kezében van, néha a szájába veszi a csutorát, meg is gyújtatja a dohányt az asszonnyal, aki féltékenyen őrzi. Egyet szippant, azután ismét féltékenyen leboesájtja az öreg, feketére szívott tajték-készséget . . . — Jónapot Miklós szomszéd — köszönök fce a léckerítés között. — Izlik-et — Bágyadt szerrkú hirtelen felvillanna*, látszik: boldog, hogy már kint van. . — Jónapot — feleli halkan, elfulladva, — Kicsit, nagyon kicsit . . . — No majd a tavasz1, Szemét az ég felé emeli Miklós és boldogan, mint a gyerek, aki először lát gólyát tavasszal — reménykedve int a pipaszárra] a nap felé. — Gyün mán hál' Istennek. — Majd a tavasz — teszi hozzá az aszszony is. — Hát — erősítem — a tavasz majd meghoz mindent . . . Itt van már, köszöntget. — Talán mán elhozza az Isten — integet Miklós s az asszonnyal együtt néznek a tiszta, napsugaras égre, mintha már látnák kibújni a fehér bárányfelbők mögül az üdvözítő megváltást . . . Cserz/J Mihály. — Meghalt a tengerészet parancsnoka. Bécsből jelentik: • Pénteken éjszaka egy gyógyító intézetben meghalt Kaltenfelsi Kaile r Károly altengernagy, a tengerészeti osztály parancsnoka. Kailer altengernagy íebruár közepén, Haus vezértengernagy halálai után vette át a tengerészeti parancsnokságot, de csak /néhány napig volt hivatalában, mert már akkor nagy betegség kínozta. Az elhunyt altengernagy ötvenöt éves volt. — Előiépíetés. Sidlovits Kálmán szegedi állami felsőleányiskolai és leánygimnáziumi rendes tanárt a VÍL fizeiési osztályba léptették elő. — Drágább lett Szegeden a marhahús. Alig két hete, hogy az áprilisi közgyűlés egyhangúlag elfogadta dr. Gerle Imre indítványát: írjon föl a város a kormányhoz a hústalan napok megszüntetése iránt. Egy hete sincs ínég, hogy megjelent a kormány rendelete, amelynek értelmében szerda megszűnik hústalan nap lenni. Fölösleges, hogy Gerle indítványának, a közgyűlés határozatának, a kormány rendeletének intencióit és nyilvánvaló okait részletezzük, azt bizonyára az érdekeltségétől legel fogultább polgártárs sem fogja vitatni, hogy mindez nem azért történt, mert marhaállományunk veszedelmesen megfogyatkozott. Az uj helyzetnek áldásos eredményei inégis mutatkoznak már, a háború* erkölcsöknek megfelelően persze nem a fogyasztók nagy tömegére, hanem néhány eladóra. Szombaton a marhahús alaposan megdrágult.. Olyan helyeken, ahol a bét első Hatjain egy kiló marhahús 8.40 korona volt, szombaton — az elmondottakra való tekintettel 10 koronáért árusították a marhahús kilóját. Jó lenne,, ha a hatóság erős kézzel nyúlna ebbe a darázsfészekbe és visszaszorítaná a marhahús árát legalább az eddigire. — Május elsején nem lesz munkaszünet Németországban. Berlinből jelentik: Mig Magyarországon és Ausztriában általános munkaszünettel ünneplik május elsejét, addig a berlini hatóságok meggátolnak minden ünneplést, de ez a törekvésük a munkásvezéreknek is. A német szakszervezetek vezérlő bizottsága a szociáldemokrata, párt vezetőségével együttes felhivást tesz közzé, melyben felszólítják a munkásokat, hogv sehol se szüntessék be a munkát, mert teljesíteni ken azt a mindennél íontosabb feladatot, ihogy a hadsereg elegendő lőszert kapjon. Ezenfelül az élelmezési kérdésnek is kárára volna. ha a munka az országban csak egy napig is szünetelne. — Lázár György emlékének megörökítése. A tanács szombati ülésén dr. Gaal Endre kulturtanácsos előterjesztést tett egy népkönyvtár Szegedre helyezésére vonatkozólag. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, amelynek több ilyen kisebb és nagyobb tipusu népkönyvtárak állnak rendelkezésére, 6—8 év előtt ülést tartott Szegeden. Dr. Lázár György akkor tárgyalt a tanács elnökével, hogy Szegeden a legnagyobb tipusu könyvtárat állítsák föi. Szeged akkor erre Ígéretet is kapótt. Dr. Szalay József rendőrfőkapitány előtt ebben az évben is megismételték ezt az ígéretet. Minthogy dr. Lázár György emlékének megörökítésére már 3000 korona összegyűlt, azt kérik a várostól, hogy ezt az összeget egészítse ki 10.000 koronára és ezt tegyék meg könyvtár-alapítvánnyá. A tanács szombati ülésén igy is határozott és a könyvtár, amelyet egy felsővárosi iskolában fognak elhelyezni, „Lázár György népkönyvtár" nevet fogja viselni. A könyvtárat fejleszteni lógják és minden városrészben állítanak föl egyet. — Tömörkény István portréja. A tanács szombati ülésén dr. Gaál Eíjdre kulturtanácsos bemutatta a Szeged Csongrádi Takarékpénztár következő levelét: Van szerencsénk értesíteni, hogy intézetünk igazgatósága Tömörkény Istvánnak, Szeged város halhatatlan érdemű ifia. emlékének megörökítésére arcképét képvásárlási alapunk terhére, egy szegedi művész által a városi múzeum számára megfesteti. A tanács köszönettel tudomásul vette a levelet. — Olcsóbb lesz a hus. Budapestről jelentik: Az osztrák kormány megbízható helyről nyert, értesülés szerint 300 millió koronát szavazott meg a szegényebb néposztály élelmezésére. A legszegényebb emberek külön utalványkat ikapnak. Az ilyen utalványnyál vásárlók az árunak csak egy harmadát fizetik, a másik kétharmadrészt az államImi, iiiiüi lii (Szened, m LipMa \í nj bécsi bevásárló útjáról hozott legdivatosabb és Ízléses kalap modellek kaphatók. alap szalonjában