Délmagyarország, 1917. április (6. évfolyam, 79-102. szám)

1917-04-29 / 102. szám

Károly király kéziratot intézett gróf Tisza István miniszterelnökhöz, amelyben a befejezett kihallgatásokon előterjesztett ellenzéki ajvaslatok ellenére, őfelsége teljes bizalmáról biztosítja Tiszát -és a kormány többi tagját és felszólítja a kormányt, ihogy az ország ügyeit kipróbált hűségével továbbra is vezesse. A királyi kézirattal talán végleg lekerülnek a napirendről a koncentrációs kísérletezések. A mai nehéz időkben a meddő belső politikai harcok félretételével minden erőt a nép helyzetének könnyítésére kel'l szentelni. A királyi kézirat hálás és elismerő szavakkal adóziik e sorsdöntő napokban a küzdő, vrző és báimulatraméltó hősiességgel szenvedő magyar nemzetnek. A királyi szavak megértő visszhangora fognak találni a nemzetben. Maradandó, messzer^gyogó ékességet és jelentőséget ad a király elismerésének az, hogy a nemzet iránt való háláját a pépjóléti intézkedések sorozatában és a választói jognak kiterjesztésében akarja kifejezésre juttatni, ezért felszólítja a Kormányt a megfelelő javaslatok előterjesztsére. A királynak az időkhöz és a nemzet nagy áldozataihoz méltó elhatározása, a mint a kormány egy félhivatalos közleményben kijelenti, a legrövidebb idő alatt valóra fog válni. A kormány a félhivatalos közleményben megjelöli az előterjesztendő népjóléti javaslatokat, amelyek a szociális intézkedések egész sorozatát foglalják magukban. Megállapítja a kormány azokat az alapelveket is, amelyek a választójogi törvény kiterjesztésénél irányadók lesznek. A főszempont természetesen ebben a nagyfontosságú ügyben is az, hogy a demokratikus fejlődés követelményei mellett a magyar állam létérdekei megóvassanalk. BUDAPEST, április 28. A hivatalos lap holnapi száma a király őfelségének gróf Tisza István miniszterelnökhöz intézett következő legfelsőbb kéziratát közli: Kedves gróf Tisza! Trónraléptem után indíttatva éreztem magamat, hogy közvetlen érintkezés utján közelebbről ismerjem meg a magyar közélet különböző irányzatalt és a pártok vezetőinek a helyzetre és az előttünk álló feladatokra vonatkozó felfogásait Helyet adtam tehát azon előterjesztésnek, hogy pártküiiönbség nélkül kihallgatásra hívjam a magyar politikai pártok vezetőségének tagjait és kérelmükre ismételten fogadtam a kisebbség vezéreit E kihallgatások befejeztével nem Iátok indokot arra, hegy megváljak attól a kormánytól, amely a képviselőházban szilárd többséggel rendelkezik és nehéz Időkben közei! négy éve fejt ki a haza védelmében, az ország lakossága súlyos helyzetének lehető megkönnyítése érdekében ritka önfeláldozástól és mély hazafiasságtól vezett céltudatos működést, a amiért különös elismerésemet és köszöneteimet fejezem ki. Biztosítva Önt és a kormány többi tagját az Önök irányában eddig is táplált teljes bizalmamról felszöktem a kormányt, hogy az ország ügyeit kipróbátl hűségével továbbra is vezesse és megfelelő javaslatokat terjeszszen elém, amelyek a nemzetnek a jelen világimérközes sorsdöntő napjaiban tanúsított bámulaíraméitó erőkifejtése és hazafias magatartása felett érzett hálás elismerésemet a népjóléti intézkedések sorozatában és a választói jognak olyan kiterjesztésében juttassa kiiíejeizésre, a mely a magyar álam létérdekeinek tekimtetlbievételével a jelen nagy időknek és a niép által hozott áldozatoknak megfelel. Kelt Laxenburg, 1917 április 28. KÁROLY s. k. gróf Tisza s. k. E legkegyelmesebb leirat kapcsán a Budapesti Tudósító illetékes helyről a következő közleményt kapta: A kormány őfelsége legkegyelmesebb meghagyásának a legrövidebb idő alatt eleget fog tenoi és elő fogja terjeszteni a szóban forgó javaslatokat. A népjóléti javaslatok a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekében teendő intézkedéseken kívül a nép közegészségügyi, kulturális igényelnek kielégítésére, valamint arra fognak irányulni, hogy a birtokszertzés lehetőleg széles néprétegek számára hozzáférhetővé tétessék és a munlkásbiztcsitó intézmények reformáltassanak ós kiegészittessenek, amihez természetszerűleg járul a munkások szakszervezetei jogi állásának megfelelő elismerése és rendezése is. Emellett kiváló fontosságot tulajdonit a kormány a tisztviselők illetményei, előmeneteli és megélhetési viszonyai megfelelrendezésének. A választói jog terén szóba jöhető rendelkezéseik megtételénél nem téveszthetjük szem elől azt a tényt, hogy a magyar tör-, vényhozás alig négy évvel ezelőtt alkotta meg a messzemenő, demokratikus választójogi reformot ugy, hogy a jelen pillanatban ennek a mg ki sem próbált reformmünek inkább csak kiegészitéséröl lehet szó. E feladatok megoldásánál vezérfonalul azt az elvet kell elfogadnunk, hogy a választói jog megadása terén is elismerésben részesítsük azokat, akik a haza védelmében különösen kitüntették magukat. E téren úttörő az 1913 évi választójogi törvény, amely szavazati joggal ruházza fel mindazokat, akik katonai szolgálat közben altiszti rangot nyertek. A háboru folyamán maga ez a rendelkezés választói jogot biztosit számos érdemes honpolgárnak. Ugyan ezen elvből Indíttatva javaslatot tesz a kormány, hogy szavazati jogot nyerjenek a vitézségi érem birtokosai. Ezenkívül abban az irányban kívánja a kormány módosítani a választói törvény rendelkezéseit, hogy irni és olvasni tudó állampolgároknak nemcsak 20 korona adócenzus, de nyolc hold szántóföld, vagy ezzel egyenlő jelentőségű földterület birtoka is megadja a szavazati jogot és nem zárkózik el egyéb olyan részletkérdések megfontolása elöl sem, amelyeknek helyes megoldása célszerűen érinti az 1913 évi választási törvény jogkiterjesztö rendelkezéseit anélkül, hogy e törvény alapjait megtámadja és veszélyeztesse a magyar értelmiség vezető politikai állását. bizalma a Tisza-kormány iránt. - Népjóléti intézkedések előterjesztésére Is felszólítja a kormányt. Sieted, 1917, VI. évfolyam, 102. szám. Vasárnap, ápri is 29. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztősén telefonta : 30S. egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra .40 K. • Egyes sr.Am ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ IITCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81.